ANEM: Több millió dináros támogatást kaptak az újonnan alapított hírportálok Közben máris megsértették az újságírói etikai kódexet

Alig néhány hónappal megalakulásuk után több tízmillió dinárnyi közpénzhez jutottak projektfinanszírozási pályázatokon azok a helyi hírportálok, amelyek közül több már az első hónapokban megsértette a szerbiai újságírók etikai kódexét – hívta fel a figyelmet az ANEM, a Független Elektronikus Médiumok Szövetsége, írja a 021.rs.

A szervezet közleménye szerint a Zaple Media Group médiavállalat az idén eddig lezárult médiapályázatokon összesen 16,2 millió dinár (mintegy 138 ezer euró) támogatást nyert el.

A vállalat projektjeit több önkormányzat – köztük Užice, Požega, Aranđelovac, Majdanpek, Aleksinac és Bajina Bašta –, valamint a Vajdaság tartomány támogatta. Emellett az Információs és Távközlési Minisztérium internetes médiumok számára kiírt pályázatán hét projektjük kapott összesen 4,9 millió dináros támogatást.

A támogatott portálok között szerepel az Užice oglasna tabla, a Drina info, a Stara Pazova uživo, a Srbija na istoku, a Glas Aranđelovca, a Snaga juga és a Palanačke vesti. Az ANEM rámutat: ezek többsége a pályázatok kiírásának időpontjában mindössze néhány hete vagy hónapja működött.

A szervezet szerint Ópázován (Stara Pazova) a pályázati bizottság további 2,4 millió dinár odaítélését is javasolta a cégnek, bár erről hivatalos döntés még nem született. Emellett 17 önkormányzatban még mindig nem zárultak le a médiapályázatok.

Az ANEM emlékeztet arra is, hogy a Zaple Media Groupot tavaly decemberben jegyezték be, és az idei év eleje óta összesen tizenkét új internetes portált indított, köztük a Snaga juga, a Nekad i sad, a Nekad i sad info, a Pre i posle info, a Pre-i-posle, a Stara Pazova uživo, a Nova Pazova uživo, a Podunavlje uživo, a Srbija na istoku, a Palanačke vesti, a Glas Aranđelovca és a Lučani uživo oldalakat.

Ezzel párhuzamosan két már működő helyi portált – az Užice oglasna tabla és a bajinabaštai Drina info oldalakat – is átvette.

Már több etikai vétséget is megállapított a Sajtótanács

Az ANEM szerint a Szerbiai Sajtótanács Panaszbizottsága már ezen portálok működésének első hónapjaiban 11 esetben állapította meg, hogy megsértették a szerbiai újságírók etikai kódexét.

A kifogásolt tartalmak az Užice oglasna tabla, a Lučani uživo, a Drina info, a Palanačke vesti, a Glas Aranđelovca, a Stara Pazova uživo, a Nova Pazova uživo, a Srbija na istoku és a Podunavlje uživo portálokon jelentek meg.

Egy kézben összpontosul a hálózat irányítása

A közlemény szerint a portálokat kiadó újvidéki vállalat tulajdonosa Milica Lainović, míg igazgatója Gradimir Banković, aki egyben mind a tizennégy médium főszerkesztője is.

Az ANEM arra is felhívja a figyelmet, hogy Banković az elmúlt másfél évben rendszeresen szerepelt a médiában társadalmi és politikai elemzőként, a Társadalmi Stabilitás Központja képviseletében, amelynek honlapján munkatársként tüntették fel.

A szervezet szerint ez a civil szervezet elsősorban arról ismert, hogy tavaly olyan ellentüntetéseket szervezett, amelyeken az állami vezetés képviselői is részt vettek.

Az ANEM emlékeztet arra is, hogy a Társadalmi Stabilitás Központja több olyan dokumentumfilmet készített – köztük a (De)blokada és a Dosije NVO című alkotásokat –, amelyekben a hatalom kritikusait vették célba. Ezeket országos frekvenciával rendelkező televíziók, kábelcsatornák és közösségi oldalak is sugározták.

Az idei év elején mutatták be a Zlo doba 2 című filmet is, amelyben Veran Matić, az ANEM igazgatótanácsának elnöke és az újságírók biztonságával foglalkozó állandó munkacsoport tagja került a célkeresztbe. A filmet a Prva, a B92, az Informer, valamint a Dokumentarna TV is sugározta, utóbbi annak ellenére, hogy az ANEM szerint nem szerepel a hivatalos médianyilvántartásban, és nem rendelkezik a médiaszabályozó hatóság (REM) engedélyével.

A szervezet arra is kitér, hogy Banković egy másik újvidéki vállalkozás, az Elementum Media tulajdonosa és igazgatója, emellett a Kogitatum centar egyesület törvényes képviselője is. Ez a szervezet 2021-ben a szerb környezetvédelmi minisztérium civil szervezeteknek kiírt pályázatán is állami támogatásban részesült.

Háttér: Egyre több bírálat éri az idei médiapályázatokat Szerbiában

Az idei projektalapú médiatámogatási pályázatok eredményei számos szerbiai önkormányzatban és országos szinten is komoly szakmai vitákat váltottak ki. Több újságíró-szervezet – köztük a Független Elektronikus Médiumok Szövetsége (ANEM), a Szerbiai Független Újságírók Egyesülete (NUNS), valamint a Sajtótanács – azt kifogásolja, hogy jelentős közpénzek kerülnek olyan médiumokhoz, amelyek röviddel a pályázatok kiírása előtt alakultak, vagy nem rendelkeznek érdemi szakmai múlttal.

A bírálatok szerint több esetben olyan portálok is milliós támogatásokban részesültek, amelyeknek alig volt saját tartalmuk, korlátozott olvasottsággal rendelkeztek, vagy még működésük első hónapjaiban megsértették a szerbiai újságírók etikai kódexét. Ezzel párhuzamosan számos régóta működő helyi szerkesztőség, amely rendszeresen tudósít közérdekű ügyekről és megfelel a szakmai normáknak, csak minimális támogatást kapott, vagy teljesen kimaradt a finanszírozásból.

A szakmai szervezetek visszatérő kifogása a pályázati bizottságok összetétele is. Véleményük szerint egyes önkormányzatokban olyan személyek kerültek a döntéshozó testületekbe, akiknek nincs megfelelő médiaszakmai tapasztalatuk, vagy akik politikailag kötődnek bizonyos szervezetekhez. Emiatt szerintük sérül a projektfinanszírozási rendszer eredeti célja, amely az lenne, hogy a közérdeket szolgáló, minőségi újságírást támogassa.

Az idei pályázati ciklus során több döntés ellen is panasz vagy közigazgatási eljárás indult, és több szakmai szervezet a pályázati rendszer átláthatóbbá tételét, valamint a bírálati szempontok következetesebb alkalmazását sürgeti.

A projektalapú médiatámogatási rendszert Szerbiában 2015-ben vezették be azzal a céllal, hogy az állami és önkormányzati források nyílt pályázatok útján, a közérdekű médiatartalmak előállítását segítsék. Az elmúlt években azonban rendszeresen felmerült a kritika, hogy a gyakorlatban a támogatások jelentős része politikailag kedvezményezett vagy a hatalomhoz közel álló médiumokhoz kerül, miközben a független szerkesztőségek egyre nehezebben jutnak közpénzből finanszírozott támogatásokhoz.