A kátyúbejelentő alkalmazás nem oldja meg az utak állapotát

Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentette, hogy egy mesterséges intelligenciára épülő alkalmazás fejlesztésén dolgoznak, amelynek segítségével a polgárok bejelenthetik az utakon található kátyúkat. Az elnök szerint a rendszer lehetővé teszi majd számára, hogy telefonján kövesse nyomon az ország valamennyi úthibáját, azt is látva, mikor és ki javította ki azokat. Mint fogalmazott, ez „valóságos pokol” lesz a miniszterek és az útfenntartók számára.

A bejelentés ugyanakkor szakmai kérdéseket is felvetett, melyekről a Danas számolt be.

Igor Velić közlekedési mérnök szerint az alkalmazás önmagában nem fogja érdemben javítani a közutak állapotát. Rámutatott, hogy a Közlekedésbiztonsági Ügynökség adatai szerint a közúti infrastruktúra csaknem minden harmadik közlekedési balesetben szerepet játszik, ennek ellenére ritkán vonnak felelősségre bárkit az utak nem megfelelő karbantartása miatt.

Velić emlékeztetett arra, hogy az állami utak fenntartásáért a Szerbiai Utak Közvállalat, a helyi utakért pedig az önkormányzatok és a kommunális vállalatok felelnek, amelyeket a hatályos törvény már most is kötelez a rendszeres karbantartásra és a károk elhárítására.

Szerinte a modern digitális technológiák alkalmazása önmagában hasznos lehet, hiszen javíthatja a kapcsolatot a polgárok és az intézmények között, és Szerbiának is szüksége lenne egy jól működő hibabejelentő rendszerre. Úgy véli azonban, hogy a most bejelentett alkalmazás inkább politikai marketingeszköznek tűnik, mint valódi infrastrukturális fejlesztésnek, különösen a választási kampány időszakában.

A szakember szerint nem valószínű, hogy a polgárok tömegesen használnák az alkalmazást, mert nem a technológiával van a probléma, hanem azzal, hogy sokan nem bíznak abban, hogy a bejelentett hibákat valóban kijavítják.

Ennek alátámasztására saját tapasztalatát is felidézte. Elmondása szerint Bor városában korábban részt vett egy olyan alkalmazás fejlesztésében, amelyen keresztül a lakosok kátyúkat, nyitott aknafedőket, hiányzó közlekedési táblákat vagy a mozgáskorlátozottak számára nehezen megközelíthető helyszíneket jelenthettek be fényképekkel és videókkal együtt. Bár a bejelentések valós időben megjelentek egy interaktív térképen, a városvezetés a legtöbb esetben nem intézkedett.

Velić szerint országos szinten is hasonló helyzet alakulhatna ki: ha a polgárok nagy számban jelentenék az úthibákat, az nyilvánvalóvá tenné a közúti infrastruktúra valós állapotát, ami politikailag kellemetlen lehetne a hatalom számára.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy számos országban működnek hasonló rendszerek, ahol a digitális platformok a polgárok, a szakemberek és az intézmények közötti együttműködést szolgálják. Szerbiában azonban szerinte hiányzik ez a párbeszéd, ezért az ilyen alkalmazások gyakran csak formális megoldások maradnak.

Zoran Đajić geológus mérnök még élesebben fogalmazott. Szerinte sokkal hasznosabb lenne, ha a polgárok nem az utak kátyúit, hanem „Vučić gondolkodásának hibáit” jelentenék be, mert véleménye szerint az elnök folyamatosan félrevezeti a közvéleményt. Úgy látja, az alkalmazás ötlete értelmetlen, és inkább egy újabb kampányeszköz, mint valódi megoldás.

Đajić azt is kifogásolta, hogy a polgárok jelenleg is jelezhetik az útburkolat hibáit az illetékes szerveknek, ezek a bejelentések azonban többnyire következmények nélkül maradnak. Hozzátette: a szerbiai városok egyre inkább fel vannak ásva, az új utak pedig gyakran már néhány hónappal az átadás után kátyússá válnak. Véleménye szerint ennek oka a rossz kivitelezés és a korrupció, amely egyszerre növeli az építési költségeket és rontja a beruházások minőségét.

A cikk emlékeztet arra is, hogy a kezdeményezés nem teljesen új: Kraljevóban már 2022-ben elindítottak egy kátyúbejelentő alkalmazást, azonban azóta nem jelentek meg nyilvános adatok arról, hogy a rendszer milyen eredményeket hozott, vagy javult-e ennek nyomán a város úthálózatának állapota.

Fotó: SZMSZ