A szerbiai nyugdíjasoknak sokkal többet segítenének a reformintézkedések, mint az alkalmi pénzbeli juttatások, ahogyan az állami gyógyszertárak megőrzése és átszervezése is többet érne, mint egyes gyógyszerek árának egyéves csökkentése.
Nadežda Satarić, a „Snaga prijateljstva–Amity” egyesület képviselője az N1-nek elmondta, hogy a szerbiai nyugdíjasoknak sokkal nagyobb segítséget jelentenének a reformintézkedések, mint az egyszeri támogatások vagy egyes gyógyszerek árának egyéves csökkentése.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Arra a kérdésre, hogy mennyit segít majd a nyugdíjasoknak az egyszeri támogatás, amelyet Aleksandar Vučić szerb elnök jelentett be (20 000, 27 500 vagy 35 000 dinár összegben), azt válaszolta, hogy valójában rendszerszintű intézkedésekre lenne szükség.
„Képmutatás, hogy valaki a nyugdíjrendszert érintő reformjaival valójában leépíti azt, és ezzel Szerbiát Európa leggyengébb nyugdíjvédelmi rendszerrel rendelkező országai közé sodorja, majd hirtelen ugyanazoknak a nyugdíjasoknak ajándékokat osztogat” – mondta Satarić.
Hozzátette, olyan reformokra és mechanizmusokra lenne szükség, amelyek tartós állami támogatást biztosítanak a valóban leginkább rászorulóknak, nem pedig alkalmi, egyszeri beavatkozásokat, amelyek pillanatnyilag ugyan enyhítik a problémát, de nem oldják meg azt a súlyos szegénységet, amelyben Szerbia nem kevés polgára önhibáján kívül él.
Olcsóbb gyógyszerek helyett állami gyógyszertárak
Arra a kérdésre, hogy mennyit segítenek majd a csökkentett gyógyszerárak, azt válaszolta, hogy sokkal jobb intézkedés lenne, ha az állam sürgősen leállítaná az állami gyógyszertárak bezárását.
„Át kellene szervezni és racionalizálni kellene működésüket, hogy zavartalanul folytathassák tevékenységüket, valamint továbbra is készíthessenek magisztrális gyógyszereket, amelyeket a külföldi gyógyszertárak egyébként nem állítanak elő.”
Elmondása szerint a jól ellátott hazai gyógyszertárak nem piaci áron értékesítik a gyógyszereket azért, hogy minél nagyobb hasznot termeljenek, mint a külföldi láncok. Mint rámutatott, a hazai gyógyszertárban a gyógyszerész mindig felajánlja ugyanannak a gyógyszernek egy másik gyártótól származó, kedvezőbb árú változatát, míg a külföldi gyógyszertárakban rendszerint a legdrágább készítményeket ajánlják, amelyeket a gyógyszergyárak reklámoznak.
Hozzátette, hogy a hazai gyógyszertárak jelenthetnék a legjobb versenytársát a külföldi láncoknak.
„Az, hogy az összes állampolgár költségvetéséből kiválasztott vállalatoknak adnak pénzt bizonyos gyógyszerek támogatására, amelyek így olcsóbbá válnak, csak azoknak segít átmenetileg, akik éppen ezeket a gyógyszereket használják. De mi lesz azokkal, akiknek más készítményekre van szükségük? És mi történik egy év múlva, amikor ez az időszak lejár, és már egyetlen hazai gyógyszertár sem marad?” – tette fel a kérdést Nadežda Satarić.
Szerinte akkor már csak a leggazdagabbak engedhetik meg maguknak a megfelelő gyógykezelést.
„A gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök áfájának eltörlése sokkal igazságosabb támogatási forma lenne a lakosság számára” – mutatott rá.
A magány súlyosabb probléma, mint azt sokan gondolják
Nadežda Satarić szerint az idősek legnagyobb részének nincs akkora anyagi kerete és lehetősége, hogy üdülni járjon vagy legyen megtakarítása, de a szegénység mellett az idősek, különösen az idős nők legnagyobb problémája a helyi közösségekben elérhető nappali szociális szolgáltatások hiánya, valamint a magány, amely nagyon sok idős embert érint.
Egy 2023-as kutatás szerint a szerbiai idősek 68 százaléka érzi magát magányosnak, a felük úgy nyilatkozott, hogy nincs sok olyan ember, akire számíthat, míg 30 százalékuk kifejezetten úgy érzi, hogy kirekesztették. Hozzátette, hogy nagy problémát jelent az idősek bántalmazása, s egyre gyakoribb eset, hogy a bántalmazók éppen a hozzájuk legközelebb álló személyek, és ez a leggyakoribb eset.
Fotó: Pixabay
