Nagy a csend a Belgrád-Budapest vasút körül, a szerb hatalom már meg sem említi

Az ország egyik legnagyobb beruházása, amely egyben a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) egyik legfontosabb presztízsprojektje is, szinte teljesen eltűnt az őszre bejelentett parlamenti választások kampányából. A projektről, amelynek célja a Belgrád és Budapest közötti vasúti összeköttetés helyreállítása, alig esik szó, pedig korábban a hatalom egyik legfontosabb fejlesztéseként hivatkoztak rá.

A választásokra olyan helyzetben kerül sor, amikor már nyilvánvaló, hogy az ország csaknem két évnyi tömegtüntetés után mélyen megosztott. A politikai nyomás várhatóan jelentős lesz, ezért a választásokon induló pártoknak fel kell mutatniuk legfontosabb eredményeiket. A jelenlegi hatalom legnagyobb beruházása azonban továbbra is vesztegel, és szinte senki sem beszél róla – nem csupán a belgrádi politikai események miatt.

A projekt késésének oka az is, hogy Magyarországon kormányváltás történt, és az új vezetés felülvizsgálja azokat a beruházásokat, amelyeket az ország számára gazdaságilag nem tart nyereségesnek. Erre azután került sor, hogy Orbán Viktor elveszítette a hatalmat, írja cikkében a Nova Ekonomija.

Szerbiában a beruházás aligha a hazai nyomozás miatt késik – jól látható volt, milyen módon zajlik az eljárás, és milyen hanyagság jellemzi a vizsgálatot a 16 ember halálát követelő újvidéki tragédia ügyében. Sokkal inkább az lassíthatja a projektet, hogy az Európai Ügyészség (EPPO) már tavaly márciusban vizsgálatot indított az EU-s források feltételezett szabálytalan felhasználása miatt a Magyarország felé vezető vasútvonal építésével kapcsolatban.

Ennek következtében Szerbia továbbra sem kapcsolódhat be nagysebességű vasúton keresztül a hozzá legközelebb fekvő európai uniós tagállamba. Nem véletlen, hogy a kormány kampányának középpontjában most inkább az új autóútszakaszok átadása áll, miközben a vasút és a gyorsvasút az SNS számára gyakorlatilag tabutémává vált. Ugyanígy nem esik szó arról sem, hol tart a csaknem két évvel ezelőtti újvidéki tragédiában elhunyt 16 ember ügyében indított vizsgálat.

A magyar sajtó jelentős része attól tart, hogy a műszaki problémák miatt a vasútvonal átadása akár éveket is csúszhat, nem csupán néhány hónapot.

„Általánosságban elmondható, hogy az előző Orbán-kormány teljesen rosszul kezelte a magyar vasúti rendszert, ahogyan az ország infrastruktúrájának szinte minden más területét is. Az uniós infrastruktúra-fejlesztési pénzeket ellopták vagy presztízsberuházásokra költötték ahelyett, hogy az ország fejlesztésére fordították volna. Ez az oka annak, hogy Magyarország lemaradt a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztésében. A jelenlegi kormány véleményem szerint őszintén próbálja behozni a lemaradást, de addig nem lesz elegendő forrás infrastruktúra-fejlesztésekre, amíg nem sikerül felszabadítani a Magyarországnak járó uniós támogatásokat. Ez időbe telik. A kormány néhány napja közzétett adatai szerint az előző rezsim hanyagsága miatt számos híd és út az összeomlás szélén áll. A rendkívül rossz állapotban lévő vasúthálózat ennek csak egy újabb példája. A mostani kormány legalább a problémák megoldására összpontosít – szemben az előzővel –, így idővel javulás várható” – mondta John Nadler, a térség régóta dolgozó tudósítója.

A magyar sajtó korábban arról is beszámolt, hogy az Európai Unióban is titkosan kezelték a kínai szerződéseket, ezért a magyar kormány csak most kezdte meg azok nyilvánosságra hozatalát. Az indoklás szerint amennyiben egy beruházás nem uniós forrásból valósul meg, a tagállamok maguk dönthetnek arról, milyen módon kötik meg a szerződéseket. A dokumentumok nyilvánosságra hozatalához azonban továbbra is szükség van Kína jóváhagyására.

Nadler, aki a kanadai CanWest Newspapers tudósítója, hozzátette: az új magyar kormány vállalta, hogy nyilvánosságra hozza a vasúti megállapodás eddig titkos feltételeit, mivel átláthatóságot szeretne biztosítani, különösen azért, mert az ügy az Orbán-kormány idején felmerült korrupciós gyanúval is összefügg.

A tehervonatok február 26-ról 27-re virradó éjszaka már megindultak a Magyarország felé vezető gyorsvasúton, az utasszállítás azonban továbbra sem kezdődött el.

A vasútvonal megnyitásának legutóbbi időpontjaként Szijjártó Péter március 27-ét jelölte meg. Korábban Aleksandar Vučić is azt mondta, meg van győződve arról, hogy március végéig megnyitják a Budapest felé vezető vasútvonalat a forgalom előtt. Ezek az ígéretek végül nem valósultak meg.

Az EU helyett Kína jött

Rodoljub Šabić ügyvéd megkérdőjelezi annak logikáját, hogy a szerb állam az átlátható uniós finanszírozás helyett titkos kínai hiteleket választott. Példaként éppen a Budapest–Belgrád vasútvonalat említi, ahol a drágább kínai hitelt részesítették előnyben az európai finanszírozással szemben, kizárólag azért, hogy a tervezett sebesség 160 helyett 200 kilométer/óra legyen.

„Az ilyen, hatalmas összegeket érintő megállapodások hosszú távú adósságot jelentenek az adófizetők számára, mégis gyakorlatilag teljesen kívül esnek a nyilvánosság ellenőrzésén. A titkolózást rendszerint azzal indokolják, hogy ezt a külföldi államokkal vagy cégekkel kötött szerződések írják elő, de felmerül a kérdés: miért kell a szerb állampolgárok terhére olyan adósságot felvenni, amelynek részleteit maguk az állampolgárok sem ismerhetik meg? Erről semmilyen információ nem hozzáférhető számukra. Miközben a projektet »fantasztikusnak« és »villámgyorsnak« állították be, a személyszállítás helyzete valójában nagyon rossz, az emberek pedig kénytelenek különféle kerülőmegoldásokat keresni, hogy egyik városból a másikba eljussanak” – hangsúlyozta Šabić.

Szerinte egyenesen „abszurd”, hogy a Belgrád–Budapest gyorsvasút, amelyet az SNS történetének legnagyobb beruházásaként mutattak be, a mostani választási kampányban gyakorlatilag szóba sem kerül. Úgy véli, érthető, hogy a hatalom igyekszik elhallgatni a kompromittáló részleteket, azt azonban nem tudja megérteni, hogy az ellenzék miért nem építi erre a témára a kampányát.

Az újvidéki pályaudvar előtetőjének leomlása után az Európai Unió is bekapcsolódott az ügybe, és saját vizsgálatot indított a vasútépítési szerződésekkel kapcsolatban. Az Európai Ügyészség már tavaly márciusban megerősítette, hogy vizsgálja az uniós források felhasználását.

„Az EPPO megerősíti, hogy folyamatban van egy vizsgálat az újvidéki vasútállomással összefüggő uniós források lehetséges visszaélésszerű felhasználása ügyében. A nyomozás eredményességének védelme érdekében további részleteket nem közölhetünk. Az EPPO akkor rendelkezik hatáskörrel, ha nem uniós tagállam részére biztosított uniós támogatások felhasználásával kapcsolatos csalás gyanúja merül fel. Mivel az Európai Unió pénzügyi érdekeinek sérelme a bűncselekmény egyik alapvető eleme, és ez a kár Belgiumban vagy Luxemburgban keletkezik – ahonnan az uniós támogatásokat folyósítják, illetve ahol az uniós intézmények működnek –, ezen tagállamok joghatósága, ezáltal pedig az EPPO hatásköre is fennáll, függetlenül attól, hogy a feltételezett jogsértő magatartás egy harmadik ország területén történt” – közölte az Európai Ügyészség.

Az első tehervonat a Belgrád-Budapest vonalon (Fotó: MÁV, Facebook)