Nyugat-Európában az idei június volt a legmelegebb a mérések kezdete óta – erősítették meg csütörtökön az Európai Unió Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat klímakutatói.
A hónap végén erőteljes hőhullám sújtotta Nyugat-Európát, amely több hőmérsékleti rekordot is megdöntött, fennakadásokat okozott az áramszolgáltatásban, és iskolák bezárásához vezetett.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Copernicus 1940 óta vezet részletes hőmérsékleti adatbázist, amelyet az 1850-ig visszanyúló globális éghajlati adatsorokkal vetnek össze. A Copernicus havi jelentése szerint a június globálisan is a második legmelegebb volt a mérések kezdete óta, miközben a világtengerek felszíni hőmérséklete minden korábbi júniusi értéket felülmúlt.
A múlt hónap átlaghőmérséklete Nyugat-Európában 20,74 Celsius-fok volt, ami több mint három fokkal haladja meg az 1991 és 2020 közötti időszak júniusi átlagát.
A Copernicus Nyugat-Európához Spanyolországot és az Egyesült Királyságot, valamint kelet felé Olaszországot, Németországot és Ausztria egyes részeit sorolja.
Az elmúlt három hónapban a térséget három intenzív hőhullám érte, miközben Spanyolországot és Portugáliát ezen a héten ismét rendkívüli forróság sújtja.
„A 2026-os június jól mutatja, milyen mélyrehatóan változik az éghajlat. Ennek következményei az egyre erősebb hőhullámok, a tartósan felmelegedett óceánok, valamint az emberekre, az ökoszisztémákra és az infrastruktúrára leselkedő növekvő kockázatok Európában és világszerte”– mondta Samantha Burgess.
A nemzeti hatóságok szerint a júniusi hőhullám idején Franciaországban, Belgiumban, Spanyolországban és Hollandiában több mint 4700 többlethalálesetet regisztráltak. A többi európai országban a tényleges szám valószínűleg ennél is magasabb. Az extrém hőség emellett erdőtüzeket okozott az Ibériai-félszigeten és Franciaországban, valamint tovább súlyosbította az aszályt.
A Meteorológiai Világszervezet adatai szerint az üvegházhatású gázok – elsősorban a szén, a kőolaj és a földgáz elégetéséből származó kibocsátások – a Föld átlaghőmérsékletét mintegy 1,4 Celsius-fokkal emelték meg a 19. századi iparosodás előtti időszakhoz képest.
Ennek következtében a hőhullámok ma már egyre magasabb hőmérsékleti csúcsokat érnek el.
„A hőhullámok és a globális felmelegedés közötti kapcsolat szinte teljesen egyértelmű: minél melegebb a bolygó, annál gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a hőhullámok” – mondta Gerry Rogelj.
Globális szinten a Copernicus szerint a tengerek rekordmagas felszíni hőmérsékletéhez más tényezők is hozzájárultak, köztük a Csendes-óceánon kialakuló erős El Niño időjárási jelenség.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az El Niño nem játszott jelentős szerepet az európai hőhullámban, annak intenzitását egyértelműen a klímaváltozás fokozta.
Fotó: Freepik
