A hatalom az elmúlt években többször is beszélt a kötelező katonai szolgálatról, idén júniusban pedig bejelentették: jövő márciustól bevezethető lehet. Ennek ellenére még mindig számos nyitott kérdés övezi a témát.
Mint az Insajder cikkében olvasható, 2018 óta egyre gyakrabban jelenik meg a nyilatkozatokban a kötelező sorkatonai szolgálat témája, mint olyan intézkedés, amely fegyelmezné a fiatalokat, és biztonságosabbá tenné az országot. Aleksandar Vučić már akkor bejelentette, hogy azon gondolkodnak, hogy 2020-tól vagy 2021-től három- vagy hat hónapos katonai szolgálatot vezessenek be, de mint mondta, minden a pénzügyektől függ.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Nem sokkal az elnöki nyilatkozat után a védelmi minisztérium átfogó elemzést kezdett arról, hogy az államnak valóban szüksége van-e a kötelező katonai szolgálat bevezetésére, milyen pénzügyi következményekkel járna, valamint milyen megvalósítási lehetőségek állnak rendelkezésre. Később arra a következtetésre jutottak, hogy a végrehajtás nem lesz egyszerű, és számos probléma merül fel a szükséges kapacitások biztosításával kapcsolatban. Ennek ellenére az elképzelésről nem mondtak le.
„Az első korosztályt 2025 őszére várom, vagyis az a tervünk, hogy a 75 napos kötelező katonai szolgálat 2025 szeptemberében kezdődjön” – nyilatkozta 2024-ben az akkori miniszterelnök, Miloš Vučević.
Szeptemberben végül nem született végleges döntés, így idén újabb bejelentés érkezett Vučić elnöktől:
„Márciusban kezdünk, előtte lesznek a bürokratikus eljárások, majd márciusban megkezdjük a rövid, nagyon rövid katonai szolgálatot, amelyről úgy gondolom, hogy jót tesz majd a férfiaknak és sok lánynak is.”
A legutóbbi bejelentés szerint a szolgálat 75 napig tart majd, és kötelező lesz a 19 és 27 év közötti férfiak számára, illetve 30 éves korig azoknak, akik elhalasztják a kötelezettség teljesítését. De vajon szükséges-e a katonai szolgálat bevezetése az ország biztonsága miatt?
„Szerbiának már régóta szüksége van a kötelező katonai szolgálat bevezetésére, de nem a globális fenyegetések és a világban kialakult kaotikus helyzet miatt, hanem elsősorban azért, mert nálunk katasztrofális a katonai rendszer és a védelmi rendszer irányítása. Ezt mutatja leginkább a katonák tömeges távozása a rendszerből, minden szinten: a hivatásos katonáktól kezdve a tiszteken át az altisztekig. Egyes becslések szerint az elmúlt tíz évben több mint 15 ezer ember hagyta el a védelmi rendszert” – nyilatkozta az Insajdernek Predrag Petrović, a Belgrádi Biztonságpolitikai Központ munkatársa.
Hiányoznak a tisztek, akik a kiképzést tartanák
Ahogy maguk a tisztségviselők is elmondták az évek során, a Szerbiában még működő laktanyák állapota rendkívül rossz, sok közülük a NATO-bombázások során sérült meg, miközben az élelmezés, az egyéb szükségletek biztosítása, valamint az újoncok fizetése jelentős terhet ró a költségvetésre. A Belgrádi Biztonságpolitikai Központ szerint azonban egy fontos kérdést mégis komolyan elhanyagoltak.
„Amit valójában figyelmen kívül hagynak, az az, hogy a legnehezebb feladat éppen annak biztosítása, ami a leginkább hiányzik: az emberi erőforrások, vagyis azok a tisztek és altisztek, akik a kiképzést végrehajtanák. Ez teljesen eltűnt. Nincsenek olyan képzett állományaink, akik tudnák, hogyan kell kiképezni olyan fiatalokat, akik nem önként vannak ott, hanem azért, mert ez kötelességük, és katonai rendszerben, katonai kiképzésen kell részt venniük” – tette hozzá Petrović.
A katonai kiképzés visszaállításával kapcsolatos friss tapasztalatokkal a szomszédos Horvátország rendelkezik, amely 2025 októberében hozta meg erről szóló döntését, és idén márciustól az első újoncok megkezdték szolgálatukat. A zágrábi Politikatudományi Kar professzora ugyanakkor úgy véli, hogy a rövid időtartam miatt ez a kötelezettség nem nevezhető teljes értékű katonai szolgálatnak.
„Először is, ez egyáltalán nem katonai szolgálat. Ezt alapvető katonai kiképzésnek nevezik, amelyet most teljesített az első generáció, és amely mindössze 60 napból áll. Jelenleg zajlik az első kiképzési ciklus, amely során az újoncok néhány alapvető katonai ismeretet szereznek. Mind Horvátországban, mind Szerbiában ez a kormányzó pártok projektje belpolitikai okokból. Vučić szeretné megerősíteni a pozícióját, és ezért többek között azt hangsúlyozza: nálunk 75 nap lesz 60 helyett. A horvát HDZ már a parlamenti választások előtt bejelentette ezt az alapvető katonai kiképzést” – értékelte az Insajdernek Robert Barić, a Zágrábi Politikatudományi Kar professzora.
A kötelező katonai szolgálat bevezetésének finanszírozására szánt összegeket Szerbiában már a 2024-es költségvetésben előirányozták, és a tervezés a következő évben is folytatódott. Mivel a bevezetés végső határidejét folyamatosan kitolták, a költségbecslések is változtak, az azonban nem változott, hogy a szükséges kapacitások biztosítására minden költségvetési évben több milliárd dinárt különítettek el és költöttek el.
A tervek szerint 2026 márciusában kezdődnek az első katonai kiképzések
