A szerbiai húsimport az elmúlt két évtizedben jelentős növekedést mutatott: 2006-ban ötmillió euró, 2012-ben 41 millió euró értékű volt, 2024-ben viszont már elérte a 256 millió eurót. A következő évben azonban csökkenés következett, így 2025-ben az import értéke visszaesett 213,5 millió euróra.
A húsimport szerkezetében messze a sertéshús képviseli a legnagyobb arányt. A sertéshús behozatala a 2006-os 1,8 millió euróról 2012-re 22,6 millió euróra nőtt, majd 2024-ben elérte a csúcsot, 165 millió eurót. 2025-ben ez az összeg 120,4 millió euróra csökkent – derül ki Miroslav Zdravkovićnak a Makroekonomija portálon közzétett elemzéséből.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A fogyasztásra alkalmas vágási melléktermékek esetében (a sonkák és egyéb feldolgozott termékek kivételével) a legnagyobb beszállító Montenegró volt: tavaly 24,2 millió euró értékben érkezett ilyen áru az országból a teljes, 34 millió eurós importból.
Az elemzés szerint a sertéshúsimport legnagyobb részét a fagyasztott hús teszi ki. A 2025-ben behozott, összesen 120,4 millió euró értékű sertéshúsból 108,3 millió euró értékben érkezett fagyasztott sertéshús, a legtöbb Spanyolországból, 59,5 millió euró értékben, illetve Oroszországból, ahonnan 28,8 millió euró értékű hús érkezett. Jóval kisebb mennyiséget importáltak Dániából, Montenegróból, Belgiumból, Hollandiából, Bosznia-Hercegovinából és Magyarországról.
A sertéstenyésztés történelmi mélyponton
Eközben a hazai sertéstenyésztés hosszú távú átlagához képest visszaeséssel küzd, valamint az afrikai sertéspestis következményeivel is, amely miatt egyetlen telepen például 11 ezer állatot kellett leölni.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint Szerbiában 2025-ben mintegy 2,4 millió sertés volt, ami 2,3 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A 2015–2024 közötti tízéves átlaghoz viszonyítva azonban a sertésállomány 13,9 százalékkal alacsonyabb.
Branislav Gulan agrárközgazdasági elemző a Biznis.rs portálnak adott interjújában megismételte, hogy a hazai sertéstenyésztés jelenleg történelmi mélyponton van.
„A hivatalos adat, miszerint Szerbiában 2,4 millió sertés van, azt mutatja, hogy az 1947-es szinten vagyunk. Az afrikai sertéspestis a többi problémához képest a legkevésbé befolyásolta ezt a számot, amelyekkel a sertéstenyésztés szembesült. 2019 óta mintegy 115 ezer sertést kellett leölni” – mondta Gulan.
Véleménye szerint a jelenlegi problémák a 2014 és 2024 közötti időszak nem megfelelő agrárstratégiájának következményei, amely miatt Szerbia elvesztette élelmiszer- és vetőmag-önrendelkezésének egy részét.
„A szükséges vetőmag 85 százalékát importálnunk kell Szerbiában. A sertéshús esetében elvesztettük élelmiszer-önrendelkezésünket. Csak tavaly több mint 100 ezer tonna sertéshúst importáltunk” – mondta Gulan.
Rámutatott, hogy Szerbia mára jelentős mértékben függővé vált a sertéshúsimporttól.
Elmondása szerint a hazai termelés visszaesését a fogyasztási szokások változása is követi. Szerbiában az egy főre jutó éves sertéshúsfogyasztás 18 kilogrammról 15 kilogrammra csökkent, miközben a baromfihús fogyasztása 15 kilogrammról 18 kilogrammra nőtt.
Az olcsó import és a veszteségek a gazdaságok bezárásához vezethetnek
A Szerbiai Sertéstenyésztők Egyesülete nemrégiben felhívásában arra figyelmeztetett, hogy az ország sertéstenyésztése olyan pontra jutott, ahol már nincs jövője, mivel a gazdák által az elmúlt kilenc hónapban elszenvedett folyamatos veszteségek a telepek bezárásához vezethetnek.
Mint hangsúlyozták, ez egyértelmű jele annak, hogy ebbe az állattenyésztési ágazatba már nem éri meg befektetni.
Az egyesület szerint az európai piacon kialakult zavarok is súlyosbítják a helyzetet. Mint rámutattak, az Európai Unió nagy sertéshúsfelesleget termel, miközben egyes országok elveszítik meglévő exportpiacaikat.
„Azok az uniós sertéstenyésztők, akik nem tudják leállítani a termelést (a termelési ciklus miatt, amely legalább hét hónapig tartanak), a piac hiánya miatt kénytelenek a húst és a malacokat a termelési költség alatti áron értékesíteni, miközben jelentős veszteségekkel dolgoznak. Ezért nagy mennyiségű olcsó hús és olcsó malac érkezik az országunkba, amit az állam állítása szerint nem tud megakadályozni. A hazai termelés nem versenyképes az alacsony, importból származó dömpingárakkal szemben, ezt a helyzetet pedig a húsimportőrök használják ki: olcsó uniós húst hoznak be, ezzel pedig lenyomják a hazai sertés árát és veszélyeztetik a termelőket” – áll az egyesület közleményében.
Fotó: 021.rs
