Miroslav Aleksić, Szerbia Népi Mozgalmának (NPS) elnöke, azzal vádolta a hatalmat, hogy évek óta létbizonytalanságban tartja az állampolgárokat, mert így könnyebb irányítani egy elszegényedett és megfélemlített társadalmat.
A párt újvidéki „Tudjuk, hogyan” elnevezésű fórumán, ahol bemutatták a „Holnap Szerbiája” gazdaságfejlesztési programot, Aleksić azt mondta, hogy minden politikai pártot elsősorban a programja határoz meg: az a jövőkép, amelyet kínál, az általa megvalósítani kívánt intézkedések és az a mód, ahogyan ezeket a célokat el kívánja érni.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Egy jó program önmagában nem elég, szükség van olyan emberekre is, akik értenek a munkájukhoz, rendelkeznek a szükséges tudással és felelősségtudattal ahhoz, hogy a programot meg is valósítsák. Még a legjobb jövőkép sem hozhat eredményt hozzáértő és felkészült emberek nélkül” – fogalmazott Aleksić.
Hozzátette, hogy fordulatra van szükség, mert a politizálás célja nem az állandó kampányolás, hanem olyan feltételek megteremtése, amelyek között az emberek tisztességesen meg tudnak élni a munkájukból, biztos jövedelemmel rendelkeznek, jövőképet látnak maguk előtt, és megfelelő életszínvonalon élhetnek.
Aleksić szerint Szerbia gazdag ország, ám erőforrásait és a közpénzeket nem felelősen és nem hatékonyan használják fel, mert az ország vezetői mindent saját politikai érdekeiknek rendeltek alá. Ha valami Szerbia számára hasznos, de nem hoz politikai népszerűséget és szavazatokat, azt nem valósítják meg, és fordítva.
„A világban számos példa van arra, hogy egykor szegény és mélyen korrupt országok sikeresen felszámolták ezeket a problémákat. Ha sikerülne visszaszorítani a korrupciót, amely évente legalább kétmilliárd euró veszteséget okoz Szerbiának, ezt a pénzt az egészségügyre, az oktatásra, a mezőgazdaságra, a közalkalmazottak magasabb fizetésére és más, a polgárok számára fontos területekre lehetne fordítani” – mondta Aleksić.
Az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) Szerbiában nem éri el a 20 ezer eurót, miközben – szavai szerint – Lengyelországban körülbelül 38 ezer, Csehországban pedig mintegy 50 ezer euró. Ennek kapcsán azt a kérdést tette fel, hogy ezek az országok miként tudtak ilyen fejlődést elérni, miközben Szerbiának ez nem sikerült.
A Szerbia Népi Mozgalma gazdasági és vállalkozásfejlesztési bizottságának elnöke, Nenad Baletić arról beszélt, hogy Szerbiában sajátos ellentmondás tapasztalható: miközben a szerb szakemberek, mérnökök és mesterek világszerte kiemelkedő eredményeket érnek el, itthon a lakosság több mint 50 százaléka 775 eurónál alacsonyabb fizetésből él. Véleménye szerint ezért az a rezsim felelős, amely ilyen gazdasági környezetet alakított ki.
Hozzátette, hogy programjuk a közvállalatok depolitizálását is előirányozza, vagyis megszüntetné a pártalapú foglalkoztatást és azt a gyakorlatot, hogy az embereket elbocsátással fenyegetve szavazásra vagy a mítingeken való részvételre kényszerítsék. Emellett kötelező nyilvános pályázatokat vezetnének be, a vállalatvezetőket kizárólag szakmai alkalmasság alapján választanák ki, akik saját vagyonukkal is anyagi felelősséget viselnének.
Miroslav Aleksić (021.rs)
