Szerbiában évről évre ugyanaz a probléma kerül a figyelem középpontjába a nyári hőség beköszöntével: a hulladéklerakók kigyulladnak, a füst pedig komoly környezeti és egészségügyi kockázatot jelent. Bár léteznek stratégiák, törvények és fejlesztési tervek, a szakemberek szerint ezek megvalósítása továbbra is akadozik, ezért a problémák újra és újra visszatérnek.
A Környezetvédelmi Ügynökség (SEPA) adatai szerint 2024-ben több mint egymillió tonna hulladék került a Szerbiában működő 12 regionális, úgynevezett egészségügyi (szaniter) hulladéklerakóra. Ez azonban csak a lakosság 42 százalékát szolgálja ki, vagyis az emberek több mint fele továbbra is nem megfelelő lerakókba vagy illegális szeméttelepekre viszi a hulladékát, írja az Insajder.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az országban jelenleg 12 szaniter hulladéklerakó, 127 nem megfelelően kialakított telep és több mint 3000 illegális szemétlerakó található. Utóbbiak jelentik a legnagyobb veszélyt, mivel nem rendelkeznek megfelelő környezetvédelmi védelemmel, így szennyezhetik a talajt, a felszíni és felszín alatti vizeket, valamint a levegőt. Ráadásul gyakoriak az öngyulladások is.
A hivatalos program szerint országszerte 26 regionális szaniter hulladéklerakót kellene kialakítani, de eddig ennek kevesebb mint a fele valósult meg.
Nem a tervek hiányoznak, hanem a megvalósítás
A szakértők szerint a legnagyobb gond nem a jogszabályok hiánya, hanem azok végrehajtása.
Dejan Lekić, a Nemzeti Környezetvédelmi Egyesület képviselője szerint Szerbia ugyan átveszi az európai uniós előírásokat, de azok gyakorlati alkalmazása már nem működik megfelelően.
„A környezetvédelmi intézkedésekhez az állami szervek, az önkormányzatok és a magánszektor együttműködésére, valamint megfelelő szakemberekre van szükség” – hangsúlyozta.
Branimir Jovančićević, a Belgrádi Egyetem Vegyészeti Karának professzora pedig úgy látja, hogy a törvények papíron jól mutatnak, de a gyakorlatban nem valósulnak meg.
A tüzek jelentik a legnagyobb veszélyt
A szakemberek szerint az illegális és nem megfelelő hulladéklerakókon rendszeresen keletkező tüzek hosszú távon is súlyosan szennyezik a környezetet.
A hulladék bomlása során minden lerakóban metán keletkezik, ám a korszerű létesítményekben ezt összegyűjtik és ellenőrzik. Az illegális lerakókon viszont a metán felhalmozódik, majd lassú égés alakul ki, amely rendkívül veszélyes szerves szennyező anyagokat bocsát ki.
Jovančićević szerint ezek jelentik a legnagyobb kockázatot.
„Nemcsak a levegőt szennyezik. A nehezebb szennyező anyagok a talajra és a vizekbe kerülnek, ahol akár évtizedekig is megmaradhatnak” – figyelmeztetett.
Az elmúlt időszakban több szerbiai településen – Pribojnál, Novi Pazarban, Loznicán, Kragujevacon, Futogon, Újvidéken és Požarevacon – is hulladéklerakó-tüzek okoztak komoly problémákat.
A Duboko lerakó intő példa
A szakértők az užicei Duboko regionális hulladéklerakót a rossz üzemeltetés példájaként említik. A létesítmény az elmúlt években többször is kigyulladt, emellett a csurgalékvíz szivárgása is jelentős környezeti károkat okozott, ezért jelenleg nemzetközi program keretében készülnek a rekultivációjára és lezárására.
Jovančićević szerint a lerakó állapota annyira leromlott, hogy gazdaságosabb lenne bezárni és egy újat építeni.
A szakértők egyetértenek abban, hogy a hulladékgazdálkodás problémáját nem lehet alkalmi intézkedésekkel megoldani. Több beruházásra, folyamatos ellenőrzésre, a meglévő rendszerek megfelelő üzemeltetésére és az állami szervek, az önkormányzatok, valamint a lakosság együttműködésére van szükség.
Lekić szerint a környezetvédelem csak akkor lehet sikeres, ha a társadalom felismeri, hogy egy-egy település problémája előbb-utóbb mindenkit érint.
„Nálunk minden csak akkor válik problémává, amikor a saját környezetünkben történik meg. Pedig a környezetvédelemben a legtöbb gondot csak közös fellépéssel lehet megoldani” – fogalmazott.
Szerbiában 12 regionális hulladéklerakó működik (Fotó: N1)
