A közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy az idei „szuper” El Niño időjárási jelenség súlyos sokkot okozhat a világ élelmiszerpiacán, amelynek következményei egészen 2028-ig érezhetők lehetnek.
Miközben az Irán és Izrael közötti háború az elmúlt három év legmagasabb szintjére emeli a világpiaci élelmiszerárakat, a szakértők szerint az ellátási láncok egyszerre két válsággal néznek szembe: a háborúval és a globális felmelegedéshez kapcsolódó szélsőséges időjárási jelenségekkel – írja a The Guardian.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A tudósok szerint a 2026–2027-es El Niño – amely akkor alakul ki, amikor a széljárás megváltozása lehetővé teszi, hogy a melegebb tengervíz a Csendes-óceán középső és keleti egyenlítői térségébe áramoljon – történelmi léptékben is rendkívül nagy valószínűséggel válhat „nagyon erős” eseménnyé. Ennek következményeként hőhullámok, árvizek és intenzívebb viharok várhatók.
Ezt a jelenséget – amelyet informálisan „szuper”, illetve „Godzilla El Niño”-nak is neveznek – az amerikai Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) a múlt hónapban megerősítette: a folyamat már megkezdődött a Csendes-óceán térségében. A hivatal becslése szerint 63 százalék az esélye annak, hogy az óceán felszíni hőmérséklete az év későbbi részében több mint két Celsius-fokkal meghaladja a sokéves átlagot.
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egy rendkívül erős El Niño tovább gyorsíthatja az inflációt. Ez a jegybankokat is aggasztja, mivel emiatt a kamatlábak hosszabb ideig maradhatnak magas szinten.
Történelmi hatás a mezőgazdaságra
Az El Niño korábban is jelentős hatást gyakorolt a mezőgazdaságra és az élelmiszer-ellátási láncokra. Több mint egy évszázaddal ezelőtt az egyik legerősebb feljegyzett El Niño katasztrofális aszályokat okozott Kínában, Dél-Afrikában, Brazíliában, Egyiptomban és Indiában. Az éhínség – amelyet a gyarmati uralom tovább súlyosbított – emberek millióinak életét követelte, köztük több mint hatmillióét Indiában 1876 és 1878 között.
A legerősebb ismert El Niño-időszakok közé tartozik az 1981–1982-es, az 1996–1997-es, a 2015–2016-os és a 2023–2024-es esemény. A NOAA előrejelzése szerint azonban a 2026–2027-es ciklus még ezeknél is erősebb lehet, ami növeli a világ számos térségét érintő aszályok és árvizek, valamint a terméshozamok csökkenésének kockázatát.
A Goldman Sachs befektetési bank elemzői szerint egy ilyen erős El Niño a mezőgazdasági nyersanyagok világpiaci árát akár 15,8 százalékkal is megemelheti. Ez az európai fogyasztókat is érintené: az euróövezetben az élelmiszerárak mintegy 1,3 százalékkal növekedhetnek.
A következmények évekig érezhetők lesznek
Az elemzők szerint a teljes hatás csak később válik nyilvánvalóvá, mivel az éghajlati változások a különböző növénykultúrákat eltérő módon érintik a vetés, a növekedés és a betakarítás különböző szakaszaiban. A Goldman Sachs ezért úgy becsüli, hogy a következmények teljes mértékben csak 2028 második felében jelentkeznek.
További problémát jelentenek a logisztikai nehézségek is, például a folyók és csatornák vízszintjének változása, amelyek kulcsszerepet játszanak az élelmiszerek szállításában.
„Az El Niño nem egyformán hat a mezőgazdaságra. Megváltoztatja a csapadék- és hőmérsékleti viszonyokat szerte a világon, így lesznek olyan térségek, amelyek nyernek rajta, és olyanok is, amelyek veszítenek” – hangsúlyozzák a svájci UBS bank elemzői.
Ugyanakkor az El Niño tovább súlyosbíthatja az Irán és Izrael közötti háború okozta zavarokat is, fokozva az élelmiszer-, műtrágya- és energiaellátási problémákat.
A szegényebb országokat érintheti a legsúlyosabban
Az El Niño rendszerint növeli az aszályok kockázatát Dél-Afrikában és Dél-Amerika északi részén, míg Brazília déli területein, Argentínában, Paraguayban és Uruguayban fokozza az árvizek valószínűségét.
Az elemzők úgy vélik, hogy az alacsonyabb jövedelmű országok szenvedik majd el a legnagyobb károkat.
„Az El Niño már most is hatással van a termésre: Indiában gyengébb lett a monszun. Egyes térségekben a szokásos csapadékmennyiségnek mindössze 25 százaléka hullott le, míg Közép-India bizonyos részein csupán a megszokott mennyiség fele esett. Ez veszélyeztetheti a búza-, rizs- és cukornádtermelést” – közölték a Goldman Sachs elemzői.
Értékelésük szerint a következmények világszerte érezhetők lesznek.
A délkelet-ázsiai aszályok csökkenthetik a pálmaolaj-termelést, amely a feldolgozott élelmiszerek egyik fontos alapanyaga, emellett a kávé- és kakaótermés is visszaeshet. A melegebb és nedvesebb időjárás elősegítheti a növényi betegségek terjedését, ami az elkövetkező években tovább csökkentheti a terméshozamokat.
Észak-Amerikában az El Niño hatása elsősorban a téli hónapokban jelentkezik, míg Európában inkább a globális élelmiszerárak emelkedésén keresztül lesz érezhető, mint közvetlen időjárási változások formájában.
Három évvel ezelőtt az Európai Központi Bank úgy becsülte, hogy egy erős El Niño akár kilenc százalékkal is megemelheti a mezőgazdasági nyersanyagok világpiaci árát, elsősorban a szója, a kukorica és a rizs esetében. Hogy ez milyen mértékben jelenik meg a fogyasztói árakban, az az állami intézkedésektől, a kereslettől és a kiskereskedelmi láncok árpolitikájától függ.
Az UniCredit becslése szerint egy szélsőséges El Niño-forgatókönyv akár 14,3 százalékkal is visszavetheti a globális mezőgazdasági termelést, ami mintegy 342 milliárd dolláros veszteséget jelentene.
„Az árrobbanás a kulcsfontosságú mezőgazdasági termékek esetében 10 és 50 százalék közötti lehet, míg a leginkább érintett termények – a rizs, a pálmaolaj, a cukor és a kávé – ára 50–100 százalékkal, sőt ennél is nagyobb mértékben emelkedhet” – írták az UniCredit elemzői.
Az aszály jelentősen visszaveti a teméshozamokat (Fotó: Pixabay)
