Az Oktatási Minisztérium az első és a második középiskolai beiratkozási kör sikeres lezárását követően aktívan készül a fennmaradó tanulók beiratkozására, akik számára a harmadik beiratkozási időszak augusztus 21-én kezdődik – jelentette be Danka Nešović oktatási miniszterhelyettes a szerb kormányban tartott sajtótájékoztatón, ahol ismertették a középiskolai felvételi eredményeit.
Az első két beiratkozási kör után mintegy 10 000 szabad férőhely maradt a középiskolákban. Nešović hangsúlyozta, hogy a harmadik körben azok a diákok iratkozhatnak be, akik objektív okok miatt nem tudtak részt venni az első két körben.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Rámutatott arra is, hogy a jelenlegi kedvezőtlen demográfiai helyzet következtében a középiskolákban több a szabad hely, mint amennyi a végzős általános iskolások teljes létszáma.
„A gimnáziumokban összesen 17 000 férőhelyet biztosítottunk. Ebből 3000 helyet a tehetséges tanulók számára létrehozott speciális tagozatoknak tartottunk fenn. A különböző területeken kiemelkedő képességű diákok továbbra is az Oktatási Minisztérium és a szerb állam kiemelt figyelmének középpontjában maradnak” – mondta Nešović.
Reformok jönnek az oktatásban
Hozzátette, hogy a minisztérium átfogó reformokat készít elő a középiskolai oktatás rendszerében, amelyek igazodnak a munkaerőpiac változásaihoz, a geopolitikai és gazdasági folyamatokhoz, valamint ahhoz, hogy egyre több külföldi állampolgár kapcsolódik be a szerb oktatási rendszerbe.
Nešović kiemelte, hogy a szerb oktatás történetében először a 2026/2027-es tanévtől a gimnáziumokban bevezetik a szerb nyelvet, mint idegen nyelvet.
„Az elmúlt években egyre több külföldi állampolgárságú tanuló iratkozik be gimnáziumainkba. Fontosnak tartjuk, hogy minél hamarabb beilleszkedjenek oktatási rendszerünkbe és társadalmunkba” – hangsúlyozta.
Elmondta, hogy a középiskolákban ez a tantárgy a külföldi állampolgárságú diákok számára nem választható, hanem kötelező lesz.
A külföldi tanulók egész tanévben részt vesznek majd a szerb nyelvi oktatásban, és a következő évfolyamba lépés, illetve tanulmányaik folytatásának feltétele az lesz, hogy júniusban legalább elégséges osztályzatot szerezzenek szerb nyelvből.
Az órákat olyan szerb nyelv és irodalom szakos tanárok tartják majd, akik külön képzésben részesültek.
Elindult az oktatásfejlesztési stratégia
A kevésbé keresett szakok – például a hentes vagy egyes textilipari szakmák – megszüntetéséről szólva Nešović elmondta, hogy elindult az oktatásfejlesztési stratégia 2037-ig szóló új ciklusa.
„A szakközépiskolai közösségeknek – a gépészet, az építőipar, az elektrotechnika és más ágazatok képviselőinek – levelet küldtünk azzal a feladattal, hogy három olyan szakmát javasoljanak, amelyekre a következő években szükség lesz. Az iskoláknak vonzó képzési programokkal és úgynevezett hibrid szakok bevezetésével kell versenyezniük a tanulókért. Ilyen például a járműmechatronikai technikus, amely több szakterületet ötvöz” – magyarázta.
A következő időszakban a minisztérium illetékes bizottságai és munkacsoportjai elemzik majd az iskolák javaslatait annak érdekében, hogy időben elkészüljenek azok a tantervek és képzési programok, amelyek megfelelnek a negyedik ipari forradalom, a robotika és a mesterséges intelligencia jelentette kihívásoknak.
A miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy azoknál a szakmáknál, amelyek már nem vonzóak a tizenöt évesek számára, az állam a felnőttképzés keretében biztosít átképzési lehetőségeket.
Hozzátette, hogy a középfokú oktatásért felelős ágazat az illetékes hivatalok segítségével idén digitalizálta és egyszerűsítette a Közfeladatként Elismert Felnőttképzési Szervező (JPOA) minősítés megszerzésének folyamatát.
„Bár a szakmai követelmények továbbra is magasak maradtak, az egyszerűsített eljárás lehetővé teszi a felnőttek gyorsabb átképzését és továbbképzését a munkaerőpiacon hiányszakmának számító foglalkozásokra, például lakatos-hegesztőnek” – mondta.
A Moja srednja škola informatikai rendszeren keresztül javították a dolgozatokat
Dr. Mihailo Jovanović, az Információs Technológiákért és Elektronikus Közigazgatásért Felelős Hivatal igazgatója elmondta, hogy a Moja srednja škola (Az én középiskolám) informatikai rendszer immár hét éve sikeresen működik, és Szerbia egyik legnagyobb, legösszetettebb és legkorszerűbb oktatási és közigazgatási informatikai rendszere.
Kiemelte, hogy az idei felvételi időszakban a rendszer több mint 64 000 tanuló dolgozatának teljesen digitális és biztonságos javítását biztosította, 100 százalékos rendelkezésre állás mellett, fennakadás vagy rendszerleállás nélkül.
„A rendszer méreteit jól mutatja, hogy idén több mint 3,6 millió feladatot dolgozott fel mindenféle működési probléma nélkül. Úgy tervezték, hogy egyetlen óra alatt akár 215 000 feladat automatikus javítására is képes” – mondta Jovanović.
Hozzátette, hogy a platform a kragujevaci Állami Adatközpontban működik, több mint 70 virtuális szerveren, ami a legmagasabb szintű adatbiztonságot és adatvédelmet garantálja.
Tájékoztatása szerint a mostani beiratkozási időszakban a szülők 72,4 százaléka elektronikusan jelentkezett a felvételi vizsgákra, 85,36 százalékuk online nyújtotta be elsőfokú kifogását, míg a kívánt iskolák sorrendjét tartalmazó jelentkezési lapot a szülők 66 százaléka az internetes portálon keresztül küldte be.
„A Moja srednja škola rendszer jól példázza, hogy a korszerű informatikai technológiák és a digitalizáció – a legmagasabb megbízhatósági és biztonsági követelmények mellett – miként szolgálhatják hatékonyan a társadalmat és támogathatják egyik legfontosabb ágazatunkat, az oktatást” – zárta szavait Jovanović.
A szakközépiskoláktól várják a javaslatokat, hogy mely szakokra lesz szükség a következő években


