A legkésőbb december elejéig megtartandó előrehozott parlamenti választásokat követően Aleksandar Vučić ismét miniszterelnök szeretne lenni, erről a Financial Timesnak beszélt a jelenlegi államfő. Emellett azt is szorgalmazza, hogy a nyugat-balkáni országok ne egyenként, hanem közösen csatlakozzanak az Európai Unióhoz, írja a Beta.
A Financial Times emlékeztet arra, hogy Szerbia 2012 óta tagjelölt ország, a csatlakozási folyamat azonban immár 13 éve gyakorlatilag egy helyben áll – vagyis azóta, hogy Aleksandar Vučić különböző állami tisztségekben meghatározó politikai szereplővé vált.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A lap hozzáteszi: Vučić, akit ellenfelei korrupt autokratának tartanak, politikai pályafutása legnagyobb kihívásával néz szembe azóta, hogy 2024-ben leszakadt az újvidéki vasútállomás előtetője, amely alatt 16 ember vesztette életét. A tragédia több mint húsz hónapja tartó kormányellenes tüntetéshullámot indított el.
A bírálók megnyugtatása érdekében Vučić megígérte, hogy még az idén előrehozott választásokat ír ki. Múlt hónapban azt is bejelentette, hogy lemond a köztársasági elnöki tisztségről, amely ugyan jórészt protokolláris szerepkör, de amelyből – a kormányzó párton belüli befolyásának köszönhetően – jelentős politikai hatalmat gyakorolt.
Vučić az FT-nek azt mondta, hogy be kívánja tartani ezt az ígéretét, majd ezt követően – minden valószínűség szerint – visszatér a miniszterelnöki posztra, amelyet tíz évvel ezelőtt hagyott el.
„Nagy valószínűséggel először parlamenti, majd elnökválasztást tartunk. A parlamenti választásokat december elejéig megtartjuk. Nincs mozgástér más döntésre” – fogalmazott Vučić.
A Nyugat-Balkán együtt csatlakozzon az Európai Unióhoz
A Financial Times Big Bang (Nagy Bumm) című hírlevelében ma megjelent interjúban Vučić arra is felszólította Brüsszelt, hogy hagyjon fel az EU-bővítés jelenlegi, egyéni teljesítményen alapuló megközelítésével, amely szerint jelenleg Montenegró és Albánia számít a legelőrehaladottabb tagjelöltnek, és ehelyett a Nyugat-Balkán országait egyszerre vegye fel az Európai Unióba.
„Mit akarnak felépíteni? Még erősebb határokat mindenki között?” – tette fel a kérdést.
„Ha mindannyian együtt lépünk be, nem lesznek határok Pristina, Belgrád és a térség többi városa között. A régiónak egységesnek kell lennie, nem pedig egy újabb konfliktuszónává válnia azok között, akik már az Európai Unió tagjai, és azok között, akik még messze vannak ettől” – mondta.
Az FT megjegyzi, hogy ezek a kijelentések éppen azon a napon hangzottak el, amikor Brüsszelben Montenegró és Albánia újabb tárgyalási fejezeteket zár le az uniós csatlakozási folyamatban, míg Ukrajna és Moldova egy-egy új tárgyalási klasztert nyit meg.
Thomas Byrne ír európai ügyekért felelős miniszter úgy nyilatkozott, hogy a mai előrelépés „minden tagjelölt országnak azt üzeni, hogy ha elvégzik a rájuk eső munkát, jutalomban részesülnek.”
„A folyamat valós… Montenegró már a csatlakozási folyamat több mint felén túl van, és reméljük, hogy ez a lendület folytatódik” – tette hozzá Byrne.
A Financial Times hozzáfűzi, hogy Szerbia uniós csatlakozását „hosszú ideje hátráltatja az egykori tartományával, Koszovóval fennálló elhúzódó vita, valamint a jogállamisággal és a korrupcióval kapcsolatos aggodalmak.”
Vučić erre reagálva kijelentette:
„A kormány dolgozik a korrupcióellenes törvényeken és minden egyéb szükséges intézkedésen.”
Aleksandar Vučić (Fotó: Beta)
