A tanárképző szak iránt a legkisebb az érdeklődés a Belgrádi Egyetemen A dékánok szerint néhány éven belül nem lesz, aki megtartsa az órákat

A Belgrádi Egyetem karai közül az első felvételi kör után a legtöbb betöltetlen hely a tanárképző szakokon maradt, elsősorban a Bölcsészettudományi (Filológiai) és a Földrajzi Karon. A dékánok szerint ez az állam oktatáshoz való viszonyát tükrözi, és úgy vélik, sürgős, konkrét intézkedésekre van szükség a kedvezőtlen tendencia megfordításához.

Iva Draškić Vićanović, a Belgrádi Egyetem Filológiai Karának dékánja úgy látja, hogy az egyik legsúlyosabb probléma a tanári hivatás rendkívül rossz társadalmi megbecsültsége Szerbiában. Emiatt egyre kevesebb fiatal választ olyan egyetemi képzést, amely pedagógusi pályára vezet.

„Meggyőződésem, hogy néhány éven belül valóban nem lesz, aki belépjen a tanterembe és megtartsa az órát” – nyilatkozta a FoNet hírügynökségnek.

Hozzátette, hogy a betöltetlen egyetemi helyek száma önmagában nem tükrözi egy kar eredményességét. A Filológiai Kar a második felvételi kör után várhatóan mintegy 900 elsőéves hallgatóval számol, amit a jelenlegi demográfiai helyzetben jó eredménynek tart.

Mint mondta, irreális elvárás, hogy a kar ismét évente több mint 1300 hallgatót vegyen fel, hiszen csökkent a középiskolát végzők száma, miközben jelentősen nőtt a magán-felsőoktatási intézmények száma.

„A médiában állandóan a betöltetlen helyek kerülnek előtérbe, miközben a 900 felvett gólya szinte szóba sem kerül. A húsz évvel ezelőtti körülmények már nem léteznek, ezért abszurd azt várni, hogy ismét 1300 hallgatónk legyen” – fogalmazott.

Elmondása szerint a tanárképzés válsága különösen súlyosan érinti a szerb nyelv és irodalom szakot, de a természettudományi karok még nehezebb helyzetben vannak.

„A filológia még nincs olyan veszélyben, mint a matematika, a fizika vagy a kémia. Nálunk még mindig több tucat hallgató jelentkezik, miközben egyes természettudományos szakokon a felvettek száma egy kézen megszámolható” – mondta.

Emlékeztetett arra is, hogy nyolc kar dékánja már több mint három éve kidolgozott egy javaslatcsomagot a tanári pálya helyzetének javítására, ám az illetékes állami intézmények nem foglalkoztak érdemben a kezdeményezéssel.

„Ha a javaslatainkat elfogadták volna, ma már látnánk az eredményeket. Nem radikális reformokat javasoltunk, hanem fokozatos lépéseket egy olyan probléma kezelésére, amelyet társadalmi, nem pedig kizárólag egyetemi kérdésként kellene kezelni” – hangsúlyozta.

Velimir Šećerov, a Földrajzi Kar dékánja elmondta, hogy az első felvételi körben mintegy 20 százalékkal több elsőéves iratkozott be, mint tavaly, így sikerült megállítani a több éve tartó negatív tendenciát. Ugyanakkor továbbra is aggasztónak nevezte a tanárképző szakok iránti csekély érdeklődést.

Jelenleg 109 hallgató iratkozott be, míg tavaly ugyanebben az időszakban valamivel több mint 80.

A Turizmus és a Területrendezés szakok minden államilag finanszírozott helye betelt, a legkisebb érdeklődés azonban a Demográfia szak iránt mutatkozott, ahol mindössze egy hallgató kezdheti meg tanulmányait.

Šećerov szerint – filológus kollégájához hasonlóan – a probléma egyik fő oka a tanárképző karok kedvezőtlen társadalmi megítélése. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Földrajzi Kar nem kizárólag tanárképző intézmény, hanem öt különböző tanulmányi programot kínál.

Bejelentette, hogy a kar képviselői részt vesznek az Oktatás- és Nevelésfejlesztési Intézet tanácskozásán, ahol a tanárképző programok fejlesztésének lehetőségeit vitatják meg.

Szerinte hasonló gondokkal küzdenek a fizikai, kémiai és matematikai karok is, ahol évek óta rendkívül kevés a jelentkező.

A dékán hangsúlyozta, hogy az új akkreditáció révén a képzéseket korszerűsítették és a mai igényekhez igazították, ennek ellenére egyes szakokon továbbra is sok az üres hely. A Földrajz szakra például 80 hallgatót vehetnek fel, de az első körben mindössze 11-en iratkoztak be.

Nem számít arra, hogy a második felvételi körben teljesen betöltik a keretszámot, de korábbi tapasztalatok alapján még 30–40 hallgató jelentkezésére számít.

Véleménye szerint a tanárképzés válsága az egész oktatási rendszer problémája, amely csak az állam és az oktatási intézmények együttműködésével oldható meg. Ehhez javítani kell a pedagógusok anyagi helyzetét, társadalmi megbecsülését és a pálya vonzerejét.

Biztató jelnek nevezte ugyanakkor, hogy idén a Belgrádi Egyetem első felvételi körében mintegy ezerrel több hallgató iratkozott be, mint tavaly, ami arra utal, hogy a negatív trendek lassan megtorpannak.

A Filológiai, Matematikai, Bölcsészettudományi, Kémiai, Biológiai, Fizikai, Földrajzi és Fizikai Kémiai Kar dékánjai már 2023-ban közös platformot dolgoztak ki a tanári pálya vonzerejének növelésére.

Javaslataik között szerepelt külön ösztöndíjak bevezetése, valamint legalább a minimálbér összegének megfelelő vagy annál magasabb pénzügyi támogatás biztosítása minden tanárképzésben részt vevő hallgató számára. Emellett a pedagógusbérek emelését is kezdeményezték, hogy a tanári hivatás ismét megbecsült és versenyképes legyen a munkaerőpiacon.

A dékánok szerint a tanári tekintély helyreállítására is szükség lenne olyan rendszerszintű intézkedésekkel, amelyek védik a pedagógusok szakmai tekintélyét és javítják társadalmi státuszukat. Emellett a felvételi keretszámok átgondolását, valamint az általános és középiskolai tantervek korszerűsítését is javasolták.

Javaslataikra mindeddig nem érkezett válasz.

Fotó: Pixabay