A szerbiai polgárok tízből hatan úgy vélik, hogy a demokrácia a legjobb politikai rendszer, ugyanakkor ugyanennyien azt is gondolják, hogy Szerbiában a demokrácia nem működik. Vagyis a polgárok nem a demokráciába vetett hitüket veszítették el, hanem abba vetett bizalmukat, hogy az állam demokratikusan működik.
Ez derül ki a CRTA és a Stanford Egyetem Democracy Action Lab (DAL) kutatóközpontja által 2026 júniusában végzett legfrissebb közvélemény-kutatásból, melyről a Nova portálja számolt be.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A CRTA által közzétett felmérés szerint a polgárok véleménye erősen függ politikai preferenciáiktól és attól is, hogy milyen forrásokból tájékozódnak. Azok, akik elsősorban kormánypárti médiából szerzik információikat, beleértve a közszolgálati médiát is, a demokráciáról, a korrupcióról és az intézmények működéséről gyökeresen eltérően vélekednek, mint azok, akik kritikus hangvételű médiumokat követnek vagy közösségi oldalakról tájékozódnak.
A kutatás szerint a szerb társadalom mintha két párhuzamos valóságban élne: a Hallgatói Lista támogatóinak 85 százaléka tartja a demokráciát a legjobb államformának, míg az SNS szavazói közül ezt mindössze 38 százalék vallja.
A biztos pártválasztók körében – akik a megkérdezettek 70 százalékát teszik ki – jelenleg 44,9 százalék szavazna a Hallgatói Listára, míg 35,7 százalék a Szerb Haladó Pártot (SNS) támogatná. A Szerbiai Szocialista Párt (SPS) támogatottsága 3,8 százalék, a többi politikai szereplő önállóan nem érné el a parlamenti küszöböt.
A megkérdezettek kétharmada úgy véli, hogy az államfőnek és a kormánynak a támogatottságától függetlenül tiszteletben kell tartania az alkotmányos korlátokat, és elfogadhatatlannak tartják, hogy a köztársasági elnök parlamenti ellenőrzés nélkül gyakorolja hatalmát.
A politikai preferenciák szerinti bontás ugyanakkor jelentős különbségeket mutat: a kormánypárt híveinek mintegy 80 százaléka elfogadhatónak tartja az ellenőrzés nélküli hatalomgyakorlást, míg a Hallgatói Listához közelebb állók körében ezt csupán 2 százalék támogatja.
Mindössze a polgárok körülbelül egyharmada bízik a politikai intézményekben: a kormányban 34 százalék, a parlamentben 31 százalék bízik.
A felmérés szerint tovább csökkent a bizalom az állami intézmények iránt. A köztársasági elnöki intézménybe vetett bizalom három év alatt csaknem a felére esett vissza: míg 2023 februárjában a polgárok 60 százaléka bízott az államfőben, addig ma ez az arány 35 százalék.
A politikai intézményekkel szemben az állami egyetemek és az egyház továbbra is magas bizalmat élveznek. Az állami egyetemekben a megkérdezettek 71 százaléka, a Szerb Ortodox Egyházban pedig 64 százalék bízik.
A válaszadók több mint fele szerint a korrupció rendkívül súlyos problémát jelent Szerbiában. A korrupció elterjedtségéért 38 százalék a teljes politikai rendszert teszi felelőssé, további 16 százalék pedig kifejezetten a jelenlegi hatalmat tartja felelősnek. Az SNS szavazói ezzel szemben elsősorban a korábbi kormányokat és a szerb társadalmi mentalitást okolják.
A vasútállomási előtető leomlását követően indult tiltakozások másfél év elteltével sem veszítettek támogatottságukból. A demonstrációkat továbbra is a polgárok mintegy 60 százaléka támogatja, ami tavaly április óta változatlan trendet mutat.
A megkérdezettek közel kétharmada (62 százalék) aggodalmát fejezte ki a rendőri erő alkalmazása miatt a tüntetések résztvevőivel szemben.
A várható előrehozott parlamenti választások összefüggésében a tüntetések támogatottsága potenciális szavazatok formájában a Hallgatói Lista felé áramlik. Ugyanakkor nem elhanyagolható azoknak a polgároknak az aránya sem, akik a tiltakozások széles körű támogatása, az állami intézmények iránti bizalomhiány és az ország helyzetével kapcsolatos elégedetlenség ellenére továbbra is politikailag bizonytalanok (12 százalék), illetve azt mondják, hogy nem vesznek részt a választásokon (9 százalék).
A közvélemény-kutatást 2026. június 10. és 24. között végezték személyes megkérdezéssel, Szerbia 2324 felnőtt lakosát reprezentáló mintán.
Fotó: Pexels
