Lavinát indított el Snežana Paunović szerb közigazgatási és önkormányzati miniszter kijelentése, miszerint ha 1998-ban ő lett volna Slobodan Milošević helyében, etnikailag megtisztította volna Koszovót. Az ellenzék egy része a miniszter leváltását követeli, a kezdeményezéshez pedig csatlakozott Šaip Kamberi, a Demokratikus Cselekvés Pártjának parlamenti képviselője is.
Éles bírálatok érkeztek az Európai Unióból is, amely hangsúlyozta: „Európában nincs helye az etnikai tisztogatást igazoló vagy azt szorgalmazó retorikának.” Az unió arra is figyelmeztetett, hogy az ilyen kijelentések nincsenek összhangban azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket Szerbia a Koszovóval folytatott párbeszéd keretében vállalt – írja a Deutsche Welle (DW).
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Sandro Gozi európai parlamenti képviselő szerint „Szerbia nem állíthatja hitelesen, hogy elkötelezett az európai uniós tagság mellett, miközben kormányának tagjai a Milošević-korszak retorikáját és ideológiáját élesztik újjá”.
Albániai és koszovói politikusok szintén úgy vélik, hogy az ilyen kijelentések azt bizonyítják: Szerbia továbbra is Slobodan Milošević politikáját folytatja. Snežana Paunovićot Koszovóban nemkívánatos személynek (persona non grata) nyilvánították.
A miniszter „nem tagadja meg pártja stratégiáját”
A szerb kormány egyelőre nem reagált az ügyre, ez azonban már megszokott gyakorlatnak számít, amikor Aleksandar Vučić szerb elnök külföldön tartózkodik, hiszen várhatóan csak az ő megszólalása után derül ki a hivatalos álláspont. Az viszont biztos, hogy az ilyen retorikát és gyűlöletbeszédet a hatalom eddig gyakorlatilag soha nem ítélte el nyilvánosan, a gyűlöletbeszédet terjesztő politikusok pedig inkább felívelő karriert futottak be.
A heves reakciók után Snežana Paunović közleményt adott ki, amelyben nem határolódott el korábbi kijelentéseitől, hanem azt írta: „Nem tagadom meg a Szerbiai Szocialista Párt politikáját, amely rendkívül nehéz történelmi körülmények között vezette Szerbiát; azt a pártot, amely súlyos áldozatokat hozott, amelynek neve a leggyakrabban hangzott el Hágában, és amely soha senkitől nem könyörgött semmiért azért, hogy egyenes gerinccel és hű maradhasson az eszméihez.”
„Nem tagadom meg pártom stratégiáit sem, amelyeket arra az időszakra dolgoztak ki, amikor fegyveres felkelés zajlott annak a háznak egy részében, amelyet Szerbiának hívnak” – fogalmazott a miniszter.
Nyilvánosan mondta ki azt, amit titokban gondolnak
A szerbiai közvélemény egy része úgy véli, hogy az ilyen kijelentések más eseményekről próbálják elterelni a figyelmet. Dragan Popović, a Gyakorlati Politika Központ igazgatója azonban úgy látja, hogy a kijelentés „egyszerűen a miniszter nyilvános szereplési képességeit tükrözi”, és hogy „csak nyilvánosan kimondta azt, amit a hatalom többsége gondol”.
„Valójában arról van szó, hogy sajnálják: nem történt etnikai tisztogatás. Tudjuk, hogy az SPS valóban megpróbálta etnikailag megtisztítani Koszovót. Ezt megelőzően koszovói albánok tömeges meggyilkolására került sor, ami miatt a jugoszláv és a szerb katonai, illetve rendőri vezetés legfelsőbb szintjét a hágai törvényszék elítélte. Most ott tartunk, hogy miniszterek a legsúlyosabb bűncselekményeket dicsőítik. Ez máshol politikai földrengést okozna, nálunk azonban néhány nap múlva már senki sem foglalkozik vele” – mondta Dragan Popović a DW-nek.
Dačić relativizálja a gyűlöletbeszédet
Párttársa védelmére kelt Ivica Dačić, a szerb kormány alelnöke és a Szerbiai Szocialista Párt elnöke is. A minisztert ért bírálatokat képmutatónak nevezte, majd hozzátette, hogy „Koszovóban etnikai tisztogatás történt a szerbek ellen”, de ez „senkit sem érdekel”.
A belügyminiszter szerint Koszovóban a szerbeket irtották, ez mégsem zavar senkit
Dragan Popović szerint „ez csak azt bizonyítja, hogy a Milošević által végrehajtott etnikai tisztogatás senkit sem zavar, és egy újabb etnikai tisztogatás sem jelentene problémát”.
„A gond csak akkor kezdődik, amikor ezt nyilvánosan is kimondják, utána pedig megpróbálják relativizálni az elhangzottakat. Snežana Paunović esetében talán el lehet mondani, hogy nem elég tapasztalt politikus, ezért őszintén kimondta azt, amit mások nem mondanak ki. Ivica Dačićra azonban ez egyáltalán nem igaz. Éppen ezért az ő kijelentését még veszélyesebbnek tartom” – véli a Gyakorlati Politika Központ igazgatója.
A kilencvenes évek politikájának dicsőítése
Bármennyire is igyekszik a szerb vezetés elfedni valódi természetét, a gyűlöletbeszéd továbbra is meghatározó része a közbeszédnek, amelyet egyre nyíltabb fizikai erőszak is kísér. Ez különösen jól látszott a srebrenicai népirtás júliusi évfordulójának megemlékezései idején, Snežana Paunović kijelentése pedig tökéletesen illeszkedett a hatalom múltfeldolgozással, háborús bűnökkel és a térség országaihoz fűződő viszonnyal kapcsolatos narratívájába.
Dragan Popović szerint mindez azt mutatja, hogy „nemcsak nem szakítottak a kilencvenes évek politikájával, hanem egyenesen dicsőítik azt”.
„A Szerb Haladó Párt és a Szerbiai Szocialista Párt ugyanazt a politikát folytatja, amelyet egykor a radikálisok és a szocialisták képviseltek, csak más körülmények között. Egyre radikálisabb a közbeszéd, a társadalom pedig a verbális és fizikai erőszak robbanásának szélére sodródott. Az ilyen kijelentések ennek az általános radikalizálódásnak a következményei. Ez Aleksandar Vučić és teljes kormánykoalíciója politikájának eredménye” – figyelmeztetett a szakértő.
Nehéz helyzetbe kerülhet a 3-as klaszter
Az ügyre az Európai Unió is reagált. Mivel az elmúlt hetek egyik fő témája a csatlakozási tárgyalások 3-as klaszterének megnyitása volt, és az Európai Bizottság megpróbálta méltatni Szerbia – a DW megfogalmazása szerint inkább képzeletbeli – előrelépését, Paunović kijelentése ismét ráirányította a figyelmet arra a valóságra, hogy a jelenlegi szerb vezetés továbbra is Slobodan Milošević politikai örökségét képviseli Vojislav Šešelj elképzeléseivel kiegészítve, és nem hajlandó szembenézni a múlt súlyos örökségével.
Dragan Popović ezért úgy véli, hogy „az Európai Bizottság számára az idő múlásával egyre nehezebb lesz fenntartani azt a realista politikai megközelítést, amellyel mindenáron az európai úton próbálja tartani Szerbiát, noha a jelenlegi hatalom már régen letért erről az útról”.
„Valószínűleg a Bizottság munkatársainak sem könnyű tovább szemet hunyni, hiszen Aleksandar Vučić rendszere egyre rosszabb. Már régen meg kellett volna húzni azt a vörös vonalat, amelyet nem lehet átlépni, szerintem Vučić már minden vörös vonalat átlépett, és nem tudom, meddig tartható fenn ez a hozzáállás a hatalmával szemben” – mondta Popović.
Az ideológia, amely újra és újra feltépi a sebeket
Az elvesztett háborúk traumái továbbra is politikai tőkét jelentenek Szerbiában. Dragan Popović szerint „ez a fejezet soha nem zárult le”.
„A nacionalista ideológia pontosan ezt teszi: újra és újra feltépi a sebeket, és állandóan azt próbálja elhitetni, hogy a veszély még nem múlt el. Sajnos a jelenlegi hatalom képes arra, hogy ilyen rendkívül veszélyes alapokon mozgósítsa a társadalmat. Nem is gondolom, hogy ez lenne a végleges visszatérés a kilencvenes évekhez – ez csupán egy nagyon erős jelzés, amely emlékeztet bennünket arra, kik voltak annak az időszaknak a főszereplői. Ugyanazok, akik ma is hatalmon vannak” – zárta nyilatkozatát Dragan Popović, a Gyakorlati Politika Központ igazgatója a DW-nek.
Fotó: Archív/Szabó Imre
