Dragan Glamočić mezőgazdasági miniszter kijelentette, hogy egy új állatbetegség – a juh- és kecskehimlő – jelent meg, amely a legvalószínűbb szerint Koszovó területéről, csempészútvonalakon keresztül érkezett.
„A Raška községbeli Nosoljinba került. Azonnal bejelentést kaptunk a jelenlétéről, kielemeztük a helyzetet, és a csapatok kiálltak a helyszínre. Sajnos az egyetlen megoldás az altatás volt, így 67 juhot és 60 bárányt altattunk el” – nyilatkozta Glamočić a Tanjug hírügynökségnek.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A miniszter megjegyezte, hogy ez a vírus kevésbé veszélyes, mint az afrikai sertéspestis, és hozzátette: fennáll a gyanú, hogy a vírus más gazdaságokkal is kapcsolatba került, amelyek most megfigyelés alatt állnak.
„Nem kellene, hogy nagyobb gazdasági károkat okozzon. Tavaly volt egy hasonló esetünk, és sikerült két hónap alatt megoldanunk” – mondta Glamočić.
Kiemelte, hogy a juh- és kecskehimlő betegség legvalószínűbb módon Albániából és Észak-Macedóniából érkezett csempészútvonalakon, Koszovó területén keresztül.
Glamočić hozzátette, hogy az állam minden szervet mozgósított – a helyi önkormányzatoktól kezdve a legfelsőbb állami szintekig –, hogy az afrikai sertéspestis visszaszorításán dolgozzanak, és hangsúlyozta: minden termelőnek be kell tartania a biobiztonsági intézkedéseket.
„Létrehoztunk egy nemzeti válságstábot – ez a Mezőgazdasági Minisztérium Állategészségügyi Igazgatósága –, amely minden reggel ülésezik. Ugyanígy üléseznek a regionális és a helyi stábok is. Én személyesen is ellátogattam Šabacra, Obrenovacra és Szávaszentdemeterre, hogy a helyszínen értsék meg, mennyire komoly a helyzet, és hogy mindenkinek tennie kell a dolgát” – nyilatkozta Glamočić a Tanjugnak.
Ismételten leszögezte: a vírus visszaszorításának egyetlen módja az, hogy a fertőzött állatokat a lehető leghamarabb beazonosítsák, elaltassák és elföldeljék, hogy a vírus minél kevésbé terjedhessen a keringésben.
„Ezzel a pestissel együtt kell majd élnünk, nem fogjuk tudni kiirtani. Sajnos ahova bejut, onnan nem távozik. Csak akkor tűnik el, amikor depopulációt, azaz a vaddisznóállomány csökkenését hajtja végre, és sajnos tönkreteszi a kisgazdaságokat” – mondta Glamočić.
Minden termelőnek azt üzenete, meg kell érteniük: elengedhetetlen a biobiztonsági intézkedések betartása.
„Ha a kis- és közepes termelők ugyanúgy járnak el, mint a nagyok, hozzájuk sem fog bejutni a vírus. Nem lehet elmenni horgászni, majd fertőtlenítés nélkül visszatérni a telepre vagy a tűzifáért, azt gondolva, hogy úgysem most történik baj. Sajnos a vírus pontosan ezt használja ki” – mondta Glamočić.
Elmondta, hogy az állam megfizeti a kocákban és hízósertésekben keletkezett közvetlen kárt, de a kiesett hasznot nem tudja megtéríteni a termelőknek.
„Amikor majd igazodunk az EU szabályaihoz, akkor már ez a közvetlen kártalanítás sem lesz meg, hanem a teljes felelősség a tulajdonosra hárul” – mondta Glamočić.
Arra a kérdésre, hogy az EU-tagság segíthet-e az ilyen mezőgazdasági helyzetekben, amikor kitör egy betegség, Glamočić azt válaszolta, hogy az EU költségvetéséből származó közös források mindenképpen jól jönnének.
„Sajnos az elmúlt években a mezőgazdaságra szánt keret csökken. Ez a közös költségvetés régen az Európai Unió büdzséjének több mint 50 százalékát tette ki. Most 30 százalék alá csökkentették, sőt azt tervezik, hogy tovább csökkentik, mivel Európában élelmiszer-felesleg van” – mondta Glamočić.
Emlékeztetőül: az afrikai sertéspestis miatt Szerbiában kilenc községben hirdettek rendkívüli helyzetet, és eddig mintegy 30 000 sertést altattak el vagy pusztult el. A betegséget eddig hét körzetben, 12 községben és 58 településen igazolták, összesen 734 gazdaságban.
