Pásztor: Átvilágítás lesz, október környékén lehet konkrét intézkedésekről és a jövőről beszélni

Az új magyar kormány – amint azt látjuk a magyarországi belpolitikából – mindent másképp szeretne csinálni, mint az előző kormány, de most nem fogok belemenni értékítéletekbe azzal kapcsolatban, hogy mi a jó és mi a rossz. Ugyanakkor a határon túli magyar ügyek vonatkozásában azt mondják, hogy minden támogatási forma megmarad, fontosnak tartják a külhoni nemzetrészek támogatását, de átvilágítás lesz, és csak azt követően indulhatnak újra a dolgok. Ezért gondolom azt, hogy valamikor október környékén reális, hogy már konkrét intézkedésekről és a jövőről lehessen beszélni – mondta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorában, amelyből az is kiderült, mikor mennek nyaralni a politikusok, és hogy a Szerb Haladó Párt és a VMSZ viszonya nem változott az elmúlt időszakban.

Pásztor az interjú elején kiemelte, hogy hetek, legfeljebb hónapok kérdése, hogy parlamenti választások legyenek Szerbiában, így most már nincs értelme a hatalomnak és az ellenzéknek egy tárgyalóasztalhoz ülnie.

A vajdasági magyar helyzet azonban egészen más – legalábbis Pásztor szerint, aki elmondta: a vajdasági magyar szervezeteknek egy asztalhoz kellene ülniük, megpróbálni párbeszédet kialakítani, és legalább valamilyen nemzeti minimumot megfogalmazni.

– Ez nem a VMSZ-en múlik – tette hozzá Pásztor, aki szerint most éppen dübörög a fesztiválszezon, amit kihasználva mindenki járja a terepet, mindenki az emberek között van.

– Vannak olyanok is, akik ezt mostanában kezdték el, és vannak olyanok, mint a VMSZ, amely évtizedek óta folyamatosan ezt teszi – szúrt oda a VMSZ elnöke a Vajdasági Magyar Újrakezdésnek (VMÚ), a Vajdasági Magyar Plénumnak (VMP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) is egyetlen mondattal.

Az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) megalakulásával kapcsolatban Pásztor elmondta: másfél éven át gyakorlatilag működésképtelen volt a testület. A REM-mel kapcsolatos helyzetre a VMSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy az nem más, mint tragikomédia.

– Amit a mi szempontunkból jónak tartok, az az, hogy senki sem vádolhatja meg a nemzeti tanácsokat vagy a VMSZ-t azzal, hogy megakasztotta vagy ellehetetleníti a folyamatot. Nekünk kezdettől fogva az volt az érdekünk, hogy a REM megalakuljon. Ahogy a nemzeti tanácsokkal elbántak – vagyis Bodzsoni Istvánnal, aki minden feltételnek megfelelt, és aki mögött két alkalommal is a nemzeti tanácsok túlnyomó többsége állt –, az egészen egyszerűen felháborító. Amikor világossá vált, hogy a kormányoldal és az ellenzék között kialakulhat egy kompromisszum legalább ebben a kérdésben – amelyet az Európai Unió is támogat –, akkor mi először azt mondtuk, hogy félreállunk, eltekintünk attól, hogy megválasszák a REM kilencedik tagját, és rábólintunk arra, hogy a nemzeti tanácsi választásokat követően újrainduljon a folyamat.

Az elmúlt időszakban a VMSZ elnöke szerint – ahogy ő maga fogalmazott – nemzetpolitikai szempontból két fontos esemény történt: az egyik a rijekai találkozó, a másik pedig a tusványosi szabadegyetem volt. Pásztor nagyon fontosnak tartja, hogy a VMSZ minden olyan Kárpát-medencei rendezvényen jelen legyen, ahová meghívást kap, és ahol a vajdasági magyar közösség sorskérdéseiről is szó esik.

– Egy teljesen új helyzet van, ami természetesen annak köszönhető, hogy Magyarországon a választásokat követően új kormány alakult, és ez a kormány más színezetű, mint az elmúlt tizenhat évben volt – mondta Pásztor. Hozzátette: ez egy önkörben zajló esemény volt, mert a magyar kormány képviselői nem fogadták el a meghívást. A VMSZ elnöke bízik abban, hogy valamikor az ősz folyamán olyan találkozókra is sor kerülhet, amelyeken a magyar kormány képviselői is jelen lesznek.

Ami az új kormánnyal való viszonyt illeti, Pásztor közölte: nagyon hasonlóak a tapasztalatok Erdélyben, a Felvidéken és Horvátországban, mindenhol a bizalomépítés folyamata zajlik.

– Én ezt hetek óta mondogatom, merthogy ez az igazság. Van egy teljesen új helyzet, vannak teljesen új szereplők, és vannak régi szereplők. Az új magyar kormány – amint azt látjuk a magyarországi belpolitikából – mindent másképp szeretne csinálni, mint az előző kormány, de most nem fogok belemenni értékítéletekbe azzal kapcsolatban, hogy mi a jó és mi a rossz. Ugyanakkor a határon túli magyar ügyek vonatkozásában azt mondják, hogy minden támogatási forma megmarad, fontosnak tartják a külhoni nemzetrészek támogatását, de átvilágítás lesz. Először felülvizsgálat következik, és csak azt követően indulhatnak újra a dolgok – most ez zajlik mindenhol. Ezért gondolom azt, hogy valamikor október környékén reális, hogy már konkrét intézkedésekről és a jövőről lehessen beszélni – mondta Pásztor, aki szerint egy kicsit mindenkinek a saját országa felé kell tekintenie. Ennek ellenére a külhoni magyar nemzetrészek képviselői között volt egy elég vaskos réteg, amelyik fontosabbnak tartotta, hogy mi történik Budapesten, mint azt, hogy mi zajlik Bukarestben, Belgrádban vagy Pozsonyban.

– Ugyanannyira fontos az is, hogy mi történik Belgrádban, mint az, hogy mi Budapesten. Ez azért lényeges, mert a közösség tagjainak egy része mintha inkább Magyarországon élt volna lélekben, mint a saját szülőföldjén. Ez most meg fog változni, és ennek már vannak jelei – nyilatkozta Pásztor.

A VMSZ és a Szerb Haladó Párt viszonyáról a párt elnöke annyit mondott: az nem változott, ugyanolyan, mint az elmúlt években volt.

– Természetesen nem értünk mindenben egyet, mert ha mindenben egyetértenénk, akkor egy pártban lennénk, vagy legalább egy választási listán. A VMSZ mindig fontosnak tartotta, hogy megőrizze a saját arcélét, a saját identitását, valamint a közösség politikai identitását is megóvja – ezért van az, hogy mindig önállóan vettünk részt a választásokon. Ez így lesz a jövőben is. Fontos volt, hogy legyen egy koalíciós szerződés, amely nem a fotelekről szól, hanem a prioritásokról és a projektekről – közölte Pásztor. Szerinte a majsai úti körforgalom építésének megkezdése és a többi projekt, ami befejeződött vagy éppen zajlik, nem valósult volna meg, ha a VMSZ és a Szerb Haladó Párt nem folytatna koalíciós együttműködést.

Az interjúból az is kiderült, hogy a szerbiai politikusok esetében az a szabály: akkor mennek szabadságra, amikor a legmelegebb van és a legdrágábbak a nyaralások. A köztársasági parlament ugyanis augusztus 5. és 15. között nem ülésezik, így ekkor el lehet menni néhány napra pihenni.