A beharangozott választások közeledtével ismét napirendre került a fantomszavazók kérdése, ezúttal hivatalosan is, a választói névjegyzék felülvizsgálatával foglalkozó bizottságon keresztül.
A Szabadság és Igazságosság Párt (SSP) delegáltjai azt kérik a Belügyminisztériumtól (MUP), hogy bocsássa rendelkezésükre azokat az adatokat, amelyekből kiderül, valóban Szerbiában él-e az a több mint 130 ezer ember, aki az elmúlt öt évben szerzett szerb állampolgárságot, és részt vett a korábbi választásokon.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
2020 és 2025 között Szerbia pontosan 133 134 új állampolgárral gyarapodott – ennyien teljesítették az állampolgárság megszerzéséhez előírt, meglehetősen szigorú feltételeket. Bár ez első pillantásra magas számnak tűnhet, valójában megfelel az elmúlt évek átlagának.
„Az elmúlt 15 évben éves szinten átlagosan 22–23 ezer ember szerzett szerb állampolgárságot. A folyamat 2014 és 2022 között valamivel intenzívebb volt, de nem beszélhetünk drámai növekedésről, így az elmúlt öt év adatai is ebbe az átlagba illeszkednek” – mondta az N1-nek Vladimir Nikitović demográfus.
Bár nem minden új szerb állampolgár válik automatikusan választópolgárrá – például a kiskorúak nem –, a választói névjegyzék felülvizsgálatával foglalkozó bizottság SSP-s tagjai azt gyanítják, hogy éppen az új állampolgárok között, akiknek többsége szerintük a boszniai Szerb Köztársaságból érkezett, találhatók a fantomszavazók.
Ezért több kérdést is felvetettek.
Be vannak-e jelentve szerbiai címekre, és ha igen, valóban ott élnek-e? – tette fel a kérdést Dragan Đilas, a Szabadság és Igazságosság Párt elnöke.
„A gyakorlatban bizonyára előfordulnak mulasztások és szabálytalanságok, de ebből önmagában nem lehet arra következtetni, hogy ezek tudatos politikai akció eredményei lennének” – vélekedett Vladimir Nikitović demográfus.
„Valóban ott élnek ezek az emberek?”
„Az SSP által delegált bizottsági tagok kérése nagyon egyszerű, és a bizottság ezt el is fogadta: adják meg azoknak a címeknek a listáját, ahol háromnál több ember él, hogy ellenőrizni tudjuk, valóban ott laknak-e. Az állampolgárság megszerzése teljes mértékben törvényes volt, de lakóhelynek azt a címet tekintjük, ahol az ember ténylegesen él” – tette hozzá Dragan Đilas.
Ezeket a kérdéseket a bizottság tagjai hivatalosan is feltették a Belügyminisztériumnak, választ azonban egyelőre nem kaptak. Kérdés ugyanakkor az is, hogy egyáltalán kiadhatók-e ezek az adatok, tekintettel arra, hogy személyes adatokról van szó.
„Fontos, hogy ezt a polgárok is tudják: a politikai pártoknak nincs joguk hozzáférni ezekhez az adatokhoz, a választói névjegyzék felülvizsgálatával foglalkozó bizottság tagjainak azonban igen. Ők már most is betekinthetnek a névjegyzékbe, láthatják az emberek nevét, vezetéknevét és lakcímét” – mondta Đilas.
Az ellenzék gyanúja nem alaptalan
„Maga az állampolgárság megadása komoly jogi aktus, amelyet nem kellene megkérdőjelezni, de itt már egy olyan területre lépünk, amelynek kevés köze van a demográfiához” – magyarázta Vladimir Nikitović.
Ez ugyan valóban túlmutat a demográfia kérdésén, ugyanakkor összefügghet a választásokkal, vagyis már a politika területére tartozik. Az ellenzék szerint gyanújuk nem alaptalan.
A 2023-as belgrádi választások előtt például egyetlen címen – a Prešern utca 21. szám alatt – 52 ember volt bejelentve. A választások után közülük 42-en kijelentkeztek – állítja Dragan Đilas.
Felidézte azt is, hogy a Szerb Haladó Párt politikusának, Vladimir Mandićnak a házába „mintegy 150 ember volt bejelentve, és ma már semmi kétség nincs afelől, hogy valamennyien a cikk elején említett új szerb állampolgárok között szerepelnek”.
„Mindannyian belgrádi lakcímmel rendelkeznek, mindannyian törvényesen szerezték meg a szerb állampolgárságot, ugyanakkor jogellenesen létesítettek lakóhelyet, és megsértették a törvényt, amikor szavaztak” – állította Dragan Đilas.
Illusztráció (021.rs)
