Egy apró orgona Kelet-Németországban a világ leglassabb koncertjének főszereplője. John Cage amerikai zeneszerző egyik művét már közel 25 éve játsszák „befagyott tempóban”, és az előadás még évszázadokig folytatódik.
Szerdán ritka eseményre került sor: megváltozott az orgonamű akkordja. A korábbi hét hang helyett immár nyolc hang szólal meg, ami a John Cage Orgonaprojekt 639 éves vállalkozásának mintegy négy százalékos teljesítését jelenti a németországi Halberstadtban.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A történelmi pillanatnak a középkori Szent Burchardi-templom adott otthont. A projekt egyszerre idézi meg a múltat, a jelent és a jövőt, miközben követői türelmesen figyelik annak rendkívül lassú előrehaladását.
„Abban a világban, amely ilyen gyorsan változik, szerintem csodálatos hely ez arra, hogy az ember megálljon egy pillanatra és elcsendesedjen” – mondta Aneli Borgmann, a John Cage Orgonaprojekt kuratóriumának elnöke.
Bár maga a projekt 2000-ben indult, az előadás csak 2001. szeptember 5-én, Cage 89. születésnapján kezdődött. Az első „hang” valójában egy csend volt, amely 2003. február 5-ig tartott. Ekkor szólaltak meg az első akkordok.
A ORGAN²/ASLSP (As SLOW aS Possible), vagyis Amilyen lassan csak lehetséges című mű előadása a tervek szerint 2640. szeptember 4-én ér véget.
Az orgona folyamatos hangját ventilátorok biztosítják, amelyek állandó légáramlást juttatnak a sípokba. Az akkordváltásokat kézzel végzik: új sípokat helyeznek be, vagy meglévőket távolítanak el, így módosítva a megszólaló hangzást.
A szerdai eseményre több mint 150 ember zsúfolódott be a kis templomba, hogy tanúja legyen a mű 17. akkordváltásának, miközben további tucatnyian a kinti kivetítőn követték az eseményeket.
A közönség három percig hallgatta a hét sípból álló „régi” akkordot. Ezután egy nyolcadik sípot helyeztek az orgonába, amely új hanggal gazdagította a templomot betöltő zenei szövetet. A jelenlévők újabb három percig figyeltek – egyesek mobiltelefonnal rögzítették a pillanatot, mások lehunyt szemmel, lehajtott fejjel hallgatták a hangokat –, majd taps és „bravó” kiáltások törtek ki.
„Nagyon finom hangzásbeli különbségről van szó” – magyarázta Jeffrey Lependorf, a New York-i John Cage Alapítvány ügyvezető igazgatója. „Megjelenik egy magasabb hang, amely kissé jobban kiemelkedik.”
John Cage, az amerikai avantgárd zene egyik legjelentősebb alakja 1912-ben született Los Angelesben, és 1992-ben hunyt el New Yorkban. Zeneszerzőként, zeneelmélet-íróként, képzőművészként és filozófusként is ismert volt. A műhöz mindössze annyi útmutatást adott, hogy azt a lehető leglassabban és leghalkabban kell előadni.
A darabot eredetileg 1985-ben zongorára komponálta, majd 1987-ben orgonaváltozatot készített belőle. Halála után született meg az ötlet, hogy a művet összesen 639 éven át adják elő.
A halberstadti értelmezés szerint a kompozíció legkisebb időegysége egy hónap. Más zenei egységek – sőt akár a csend – több évig is eltarthatnak.
A projekt teljesen megváltoztatta a Szent Burchardi-templom sorsát is. Az épület korábban nagyrészt romos állapotban volt, de az orgonaprojektnek köszönhetően sikerült pénzt gyűjteni az új tetőre és a szükséges felújításokra.
„Azt hiszem, itt valójában az orgona játssza a templomot, és nem fordítva” – fogalmazott Lependorf. „Ha valaki csupán öt centiméterrel arrébb lép, nemcsak enyhén másként hallja a hangzást, hanem teljesen másként.”
A mű 639 éves időtartama sem véletlen. A szám a halberstadti történelmi orgonára utal, amelyet 1361-ben építettek, vagyis pontosan 639 évvel a projekt 2000-es elindítása előtt.
Ez a rendkívüli időtáv lehetőséget ad arra, hogy a szervezők és a látogatók ne csak Cage örökségén gondolkodjanak, hanem saját szerepükön is mint egy olyan alkotás őrzői, amely túléli őket. Minden egyes akkordváltás ugyanis újabb generációk – zenészek, önkéntesek és mesterek – munkáját igényli.
A 55 éves glasgow-i Michael Barnett, Cage egyik rajongója elmondta, hogy az akkordváltás személyes bakancslistájának egyik legfontosabb pontja volt.
Barnett és más lelkes követők gyakran arról is beszélgetnek, milyen lesz a világ, amikor a koncert egyszer véget ér.
„Az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, mi marad meg itt hatszáz év múlva” – mondta. „Ki jön majd el az utolsó előadásra? Meglesz még ez az épület? Működni fog még az orgona? Milyen lesz addigra a világ?”
Az orgonát legalább úgy építették meg, hogy hosszú ideig kitartson.
Johannes Hifken orgonaépítő szerint az általa készített sípok legalább még ötszáz évig használhatók lesznek.
„Ez a John Cage-projekt kiváló példája annak, hogyan lehet a következő generációkban gondolkodni, kilépve a megszokott és hagyományos keretek közül” – mondta.
A következő akkordváltás 2027. október 5-én esedékes. Ekkor a hangzás valamelyest egyszerűbbé válik, mivel eltávolítják az E4-es sípot.
A koncert fináléjára – amelyet 2640. szeptember 4-én tartanak – már most árusítják a belépőket. Az áruk 2640 euró.
Orgona (Fotó: Wikipedia)
