Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton (augusztus 8-án) Belgrádba látogat – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap emlékeztet arra, hogy a látogatást már régóta tervezték, de többször elhalasztották. A cikk szerint a látogatás elsősorban politikai üzenetértékkel bír, még akkor is, ha hivatalosan főként gazdasági témák szerepelnek majd napirenden.
„Bár hivatalos megerősítés nincs, ez a védelmi iparra is vonatkozhat, akár egy közös dróngyártási projektig bezárólag” – áll a cikkben. A lap szerint a szerbiai gyártást akár az Egyesült Arab Emírségek is finanszírozhatnák.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A szerző, Michael Martens emlékeztet arra, hogy Európában sehol sincs akkora társadalmi szimpátia Oroszország és Vlagyimir Putyin iránt, mint Szerbiában.
„A belgrádi vezetés nyilvánvalóan nem úgy látja, hogy Putyin csapatai döntő győzelem előtt állnának Ukrajnában. Ennek megfelelően erősíti kapcsolatait Ukrajnával, miközben nem szakítja meg azokat Oroszországgal sem” – írja Martens.
Christopher Hill közvetítő szerepe
A szerző interjút készített Christopher Hilllel, az Egyesült Államok korábbi szerbiai nagykövetével is, aki arról beszélt, miként teremtett kapcsolatot Szerbia és Ukrajna között 2022-ben, megbízatásának kezdetén.
„Belgrádi szolgálatom elején megkeresett az ukrán nagykövet egy listával azokról a katonai eszközökről, amelyekre Ukrajnának sürgősen szüksége volt a fronton. A nagykövetségem munkatársai ellenőrizték, hogy a szerbek képesek-e teljesíteni ezeket a megrendeléseket – és képesek voltak” – mondta Hill.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint mindenki – így Belgrád is – tisztában volt vele, hogy a Lengyelországon vagy Csehországon keresztül szállított fegyverek végül Ukrajnába kerülnek és minderről Moszkva is tudott, ahonnan több figyelmeztetés érkezett Belgrádnak.
Fontos volt, hogy Szerbia ne szállítson Oroszországnak
Hill szerint az amerikai fél számára fontos volt, hogy Szerbia szerepvállalása ne tűnjön háborús nyerészkedésnek, hanem a két ország hosszú távú kapcsolatain és közös érdekein alapuljon.
A volt nagykövet úgy véli, túlzottak azok a bírálatok, amelyek Belgrádot azért érik, mert nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz.
Mint mondta, nagykövetként azt az álláspontot képviselte, hogy „Szerbia sokkal fontosabb lépéseket is tehet annál, mint hogy mellékszereplő legyen a szankciós rendszerben”.
Hill azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok el akarta kerülni annak lehetőségét, hogy Szerbia mindkét hadviselő félnek szállítson fegyvereket. Hozzátette: szerb fegyvereladás Oroszország irányába nem történt, „legalábbis nem említésre méltó mértékben”.
Már a dróngyár helyszínét is keresik?
A lap kitér Olekszandr Kamisin szerepére is, aki Zelenszkij tanácsadójaként az ukrán hadiipar és az európai partnerek összekapcsolásáért felel.
A beszámoló szerint Kamisin Szerbiában is fontos, bár háttérben maradó szerepet játszik.
„Állítólag az elmúlt években többször is járt a balkáni országban, és munkatársaival olyan helyszíneket tekintett meg, ahol közösen lehetne drónokat gyártani. Jól értesült források szerint a tüzérségi lőszergyártás is szóba került a tárgyalásokon” – írja a lap.
Martens megjegyzi, hogy az ügy részleteiről könnyebb információt szerezni amerikai forrásoktól, mint Szerbiából, mivel a téma Belgrád számára politikailag kényes.
„Szerbia rá van utalva az orosz gázszállításokra. Nélkülük ugyan nem maradna energiaellátás nélkül, de veszélybe kerülne számos beruházás gazdasági megtérülése egy olyan országban, amely az elmúlt években sok külföldi befektetőt vonzott” – írja.
A cikk szerint Ukrajna és Szerbia szabadkereskedelmi megállapodáson is dolgozik, ugyanakkor ukrán oldalról azt valószínűsítik, hogy az aláírásra legkorábban 2027 elején kerülhet sor.
Fotó: FoNet/Instagram
