Pénteken a legkritikusabb a helyzet, vagyis rendkívül nagy a tűz keletkezésének és terjedésének veszélye – nyilatkozta az N1 televíziónak Slobodan Milanović, az Erdészeti Kar professzora.
Mint elmondta, az Európai Unió hivatalos tűzfigyelő szolgálatainak nyilvánosan elérhető adatai, valamint a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet (RHMZ) adatai alapján Szerbia északi részén, elsősorban Szabadka és Zombor környékén nagyon magas a tűzveszély.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Zombor esetében az előrejelzett tűzveszélyességi index extrém magas, eléri a 80-at” – tette hozzá Slobodan Milanović.
Emlékeztetett arra, hogy Zombor napok óta Szerbia legmelegebb városa. A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet adatai szerint a városban már 40 Celsius-fokot is mértek.
A professzor szerint több tényező is hozzájárul az erdőtüzek kialakulásához, amelyek súlyos pusztítást okoznak az erdőkben.
Úgy véli, hogy a már több mint hét napja tartó hőhullám is hozzájárult ahhoz, hogy kedvezőbbé váljanak a feltételek a tüzek kialakulásához.
„Az éghajlatváltozás tovább súlyosbítja ezt a helyzetet, mivel egyre gyakoribbá és hosszabbá válnak a hőhullámok és az aszályos időszakok, ami kedvez a tűz kialakulásának. Ugyanakkor nem kizárólag az időjárási körülmények döntik el, hogy keletkezik-e tűz. Ebben nagyon fontos szerepet játszik a felhalmozódott éghető növényi anyag mennyisége is. Ez a másik jelentős tényező” – hangsúlyozta Slobodan Milanović, az Erdészeti Kar professzora.
„Ha a tüzek kialakulásának kedvező éghajlati és meteorológiai feltételek mellett nagy mennyiségű éghető anyag is rendelkezésre áll, akkor már egyetlen szikra is elegendő ahhoz, hogy tűz keletkezzen, amely katasztrófához vezethet” – magyarázta az Erdészeti Kar professzora.
Hozzátette, hogy a tűz terjedését és az oltást megnehezítő további tényező a terepviszonyok alakulása, amilyen most az Ibar-szorosban is tapasztalható volt.
„A tűz rendkívül gyorsan terjed felfelé a lejtőn, itt is pontosan ez történt, ráadásul a terep nehezen megközelíthető volt” – mondta Slobodan Milanović.
A professzor szerint Szerbiában eddig nem fordult elő, hogy ekkora területen pusztított volna tűz, mint a Deliblátói Homokpusztán, ahol az előzetes becslések szerint mintegy 2500 hektár égett le.
Mint mondta, az ember nem tud minden tűzkockázati tényezőre hatni – ilyen például az időjárás vagy a domborzat –, arra azonban igen, hogy növelje a lakosság tájékozottságát arról, hogy a természetben nem szabad nyílt lángot használni, valamint hogy erősíteni kell a tűzmegelőzéssel kapcsolatos tudatosságot.
Fotó: Mina Delić
