Felkavarta az állóvizet Zelenszkij menesztett minisztere

Miközben Ukrajnában több mint négy éve tart a hadiállapot, amely miatt már 2024-ben is elmaradt az elnökválasztás, a menesztett védelmi miniszter, Mihajlo Fedorov mégis nyíltan a szavazás megtartását sürgette. Ezzel a háború kezdete óta a legkomolyabb belpolitikai kihívás elé állította Volodimir Zelenszkijt. A kérdés most már nem csupán egy volt miniszter sérelméről szól: a parlamentnek kell eldöntenie, nyitható-e jogi kiskapu a hadiállapot alatt is, miközben egy friss közvélemény-kutatás szerint Fedorov egy esetleges második fordulóban magabiztosan legyőzné a jelenlegi elnököt, olvasható az Index.hu összefoglalójában.

Ugyan több mint négy éve tart az ukrajnai háború, amely miatt 2024-ben elmaradt az elnökválasztás, ennek ellenére Mihajlo Fedorov menesztett védelmi miniszter egy videóüzenetében sürgette a szavazás megtartását. Ukrajnában 2022 óta van hadiállapot, erre hivatkozva nem tartották meg a két évvel előtt esedékes voksolást. Az ukrán alkotmány ugyanis kimondja, hogy hadiállapot idején nem tartható országos választás.

Mihajlo Fedorov videójában arról beszélt, lehetővé kell tenni Ukrajna számára, hogy akár egy elhúzódó háború közepette is helyreállítsák a teljes demokratikus folyamatot. Hozzátette, hogy az ország rendszerszintű kormányválsággal néz szembe, amely fél a változástól, és amelyet a korrupció is gyengít.

„Az embereink régóta készen állnak egy másfajta országra. Most az államnak méltóvá kell válnia a népéhez” − fogalmazott Fedorov, aki arra is figyelmeztetett, „nem hagyhatjuk, hogy Putyin döntse el, mikor választhatnak kormányt az ukránok”. Arra viszont már nem utalt, hogy indulna-e egy esetleges választáson, azonban egy július végén készült közvélemény-kutatás szerint ha bejutna a második fordulóba, akkor magabiztosan legyőzné Volodimir Zelenszkijt. De még Valerij Zaluzsnij és Kirilo Budanov is jobban áll a jelenlegi elnöknél.

A videó közzététele után az ukrán elnök közölte, hogy a parlamenttől kérte az ügyvezető védelmi miniszter, Jevhenyij Hmara megerősítését, amit a Rada meg is szavazott. Ezzel pedig eldőlt, hogy a demonstrálók hiába tüntettek Fedorov visszahelyezéséért.

Ugyanakkor a volt miniszter felhívása megosztotta az ukrán közvéleményt, Olekszandr Merezsko parlamenti képviselő elmondta, hogy bár támogatná Fedorov visszatérését a védelmi tárca élére, ám a választások kiírását „nagyon veszélyesnek és irreálisnak” tartja. „Ez gyengítené az országot, az egységünket, az ellenálló képességünket. Éppen ezért gondolom úgy, hogy a választások ötlete, sajnos, Putyin malmára hajtja a vizet” – fogalmazott.

Ezzel szemben Volodimir Arjev ellenzéki képviselő úgy véli, Zelenszkij elszakadt a valóságtól, és szerinte Ukrajna odáig jutott, hogy választaniuk kell a választások és a káosz között. Viszont a Fedorov mellett tüntetők sem gondolják jó megoldásnak, hogy háború alatt írjanak ki elnökválasztást. Artem Bronzsukov ukrán politológus szerint kérdéses, hogy megvalósítható-e egy voksolás, miközben Oroszország bombázza Ukrajnát.

„Ma nincs egyértelmű elképzelés arról, hogyan lehetne biztosítani az emberek biztonságát egy teljes körű háború körülményei között” – mondta, majd hozzátette, hogy az ukrán társadalomban mélyen gyökerezik az a nézet, miszerint a választásokra szükség van, de csak a háború legintenzívebb szakaszának lezárulta után.

Volodimir Zelenszkij nem reagált korábbi védelmi miniszterének felvetésére, eddig következetesen mindig amellett érvelt, hogy háború idején nem tarthatóak választások, viszont azt állította, hogy Ukrajna szövetségeseinek biztonsági garanciái mellett akár 60-90 napon belül készen állna a voksolásra. Februárban felajánlotta, hogy tűzszünet fejében megtartaná az elnökválasztást, azonban Vlagyimir Putyin ebbe nem ment bele.

Bár Donald Trump amerikai elnök szorgalmazta a voksolás megtartását, de azzal vádolta Zelenszkijt, hogy a háborút használja arra, hogy elkerülje a szavazást. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy egy tisztességes és biztonságos választás megszervezése komoly kihívást jelentene egy hadiállapotban álló ország számára. Ezt még Mihajlo Fedorov is elismerte, úgy fogalmazott, hogy a voksolás megszervezése összetett feladat lenne, már csak azért is, mert a katonák, a külföldön élő ukránok, valamint a frontvonalban lakók szavazati jogát is biztosítani kellene.

Emellett nem elhanyagolható szempont az esetleges orosz befolyásolási kísérletek sora, amelyekkel Moszkva korábban próbálkozott más országok esetében is, ezért nem kizárható, hogy Ukrajna esetében is így járna el.

Ami biztosan látható, hogy Volodimir Zelenszkijnek Fedorov felvetése lehet az eddigi legkomolyabb belpolitikai kihívás, mivel a történet jóval túlmutat egy kormánytag leváltásán. A volt védelmi miniszter lépése valójában nem a lehetséges jelöltek, hanem a törvényhozók elé állít egy nehéz kérdést.

Mivel a hadiállapot törvényi szabályozása kizárja a választások megrendezését, a parlamentnek kellene döntenie arról, alkotható-e biztonságos, jogszerű kivétel ez alól, vagy a jelenlegi korlátozások fenntartása marad az egyetlen járható út.

Mihajlo Fedorov ugyan nem jelezte, hogy indulna egy esetleges elnökválasztáson, ám felszólalása mégis a politikai főáramba emelte a demokratikus megújulás kérdését. Viszont a menesztett tárcavezető melletti tüntetések egyértelmű jelét mutatják annak, hogy az ukrán társadalom kiáll a demokratikus értékek mellett, és hogy Ukrajna alapvetően a szabadságáért harcol.

Más elemzések szerint Fedorov rövid ideig tartó, de sikeres miniszteri ténykedése egy reformer imázsát építette fel, amely erősíti azokat a találgatásokat, amelyek alapján úgy vélik, vetélytársává válhat Volodimir Zelenszkijnek, még akkor is, ha nem jelezte indulási szándékát. Ugyanakkor videóüzenete jelenti az eddigi legnyíltabb kiállást a jelenlegi elnök hatalmával szemben, egészen a háború kezdete óta.