Szerbia tavaly 5,2 milliárd euróval adósodott el

Szerbia 2025-ben 5,2 milliárd euró hitelt vett fel – derül ki a költségvetés zárszámadásának adataiból. A zárszámadási törvényjavaslatból kiderül, hogy Szerbia az elmúlt évben 4,65 milliárd eurót vett fel külföldön, és további 70 milliárd dinárt, azaz körülbelül 600 millió eurót négy hazai banknál – mutatják a Forbes Srbija számításai.

Ha ehhez hozzáadjuk a vállalatoknak nyújtott állami garanciákat, az adósság további félmilliárd euróval növekszik.

A legnagyobb tétel a Rafale repülőgépek vásárlása

A 4,65 milliárd euró toronymagasan legnagyobb része a francia Rafale vadászgépek vásárlására vonatkozik. A tavaly májusban aláírt szerződés értelmében az állam egy francia bankkonzorciumtól vett fel 1,92 milliárd eurós hitelt. Közvetlenül ezt követi az Európai Uniótól felvett 1,13 milliárd eurós kölcsön. Az állam új közvetlen kötelezettségeinek listája szerint ezt a szerződést 2024 végén írták alá, de a tavalyi évben ratifikálták. Ez a pénz a Nyugat-Balkáni Reform- és Növekedési Eszköz projektre lett felvéve.

A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (IBRD) felvett négy hitellel az állam 272 millió euróval adósodott el. Ezeket a kölcsönöket főként olyan projektekre fordították, mint az adóhatóság reformja, az innovatív vállalkozások ösztönzése, vagy a szerbiai iskolák befogadóbb nevelésének és oktatásának erősítése.

Néhány hitelt az Európai Beruházási Banktól (EIB) is felvettek, mint például a klinikai központokra, a Niš–Dimitrovgrad vasútvonalra, valamint a zöld finanszírozásra szánt kölcsönöket. Ezek teljes összege 357 millió euró.

A hitelezők listáján szerepel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is, de a német KfW és a Francia Fejlesztési Ügynökség (AFD) is. E hitelek nagyobb része nem közvetlenül infrastruktúra-projektekre vonatkozik, hanem a különböző szektorok és állami politikák reformjára.

Új adósság a Morava-korridorra

A tavalyi új eladósodások között szerepel a legújabb hitel is, amelyet az állam a Morava-korridor építésének finanszírozására vett fel. Ez egy 260 millió eurós összeg, a hitelező pedig ismét egy bankkonzorcium, amelyet ezúttal a J.P. Morgan vezet.

A 18 külföldi kölcsönön kívül az állam újabb kölcsönöket vett fel a hazai bankoktól is. A belföldi adósságlistán szereplő négy hitel pontosan 70 milliárd dinárt tesz ki. A 2025-ös átlagárfolyáson átszámítva ez csaknem 600 millió eurót jelent.

Ezen a listán szerepel a Banca Intesától felvett 12 milliárd dináros hitel a Ruma–Šabac–Loznica útvonalra. A hitelszerződést még 2024 legvégén írták alá, de a következő év elején ratifikálták.

Az állam ugyanezen útszakaszra az UniCredit Banknál is eladósodott, mégpedig 8 milliárd dinár értékben.

Itt van továbbá az OTP Banktól felvett 15 milliárd dináros kölcsön a Duna-főút Požarevac és Golubac közötti szakaszának megépítésére, valamint egy 35 milliárd dináros hitel az NLB Komercijalna bankától a Belgrád–Zrenjanin–Újvidék autópályára. Ezt a hitelszerződést 2025 májusában írták alá. Mindezen hiteket dinárban vették fel, de valutaalapú kikötéssel.

Növekszik az eladósodás az országban működő kereskedelmi bankoknál

Az államadósságra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az állam egyre inkább dinárban és a kereskedelmi bankoknál adósodik el.  Ha összehasonlítjuk az elmúlt öt év helyzetét, a kereskedelmi bankok felé fennálló adósság 700 millió euróról 5,3 milliárd euróra nőtt, amennyit idén júniusban tett ki.

Szerbia hitelezőinek listáján 2022 júniusában a kereskedelmi bankok az adósság nagysága alapján a tizedik helyen álltak. Felettük szerepeltek a dinár- és eurókötvények vásárlói, valamint az IMF, az Európai Beruházási Bank, az EBRD és a külföldi kormányok.

A júniusi adatok szerint a kép drasztikusan eltér: a kereskedelmi bankok a harmadik helyen állnak Szerbia hitelezőinek listáján, közvetlenül az eurókötvények és a dinárban kibocsátott hosszú lejáratú értékpapírok vásárlói mögött.

Fotó: Pixabay