84 éves korában, augusztus 27-én meghalt Ratko Mladić, a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnoka, aki a hágai Nemzetközi Törvényszék jogerős ítélete alapján népirtás, háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt életfogytiglani szabadságvesztését töltötte.
Mladić a Hágában működő ENSZ-fenntartású fogvatartási egységben halt meg, miután az elmúlt időszakban súlyos egészségi problémákkal küzdött. A tábornokot egyebek mellett az 1995-ös srebrenicai népirtásban és Szarajevó ostromában játszott szerepe miatt ítélték el. Első fokon 2017-ben, jogerősen pedig 2021-ben marasztalták el. A halálhír szinte kivétel nélkül megjelent a szerbiai, vajdasági magyar és magyarországi sajtóban, a tudósítások azonban korántsem ugyanazt a képet rajzolták meg Mladićról. Míg egyes médiumok elsősorban a boszniai szerb hadsereg egykori parancsnokaként, hágai elítéltként és beteg emberként mutatták be, mások már a címben és a leadben is a srebrenicai népirtást, Szarajevó ostromát és az általa elkövetett háborús bűnöket emelték ki.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Cikkünk azt vizsgálja, hogyan keretezte Ratko Mladić halálát a vajdasági magyar, a magyarországi magyar és a szerb sajtó: mit tartottak fontosnak megemlíteni, mit hagytak háttérben, hogyan mutatták be Mladić életútját és bűneit, illetve mekkora hangsúlyt kaptak az áldozatok és a történelmi kontextus.
A vajdasági magyar sajtó: eltérő hangsúlyok ugyanazon közegen belül
A vajdasági magyar médiumok között jelentős különbségek figyelhetők meg. Van, amelyik elsősorban Mladić katonai pályájára és egészségi állapotára koncentrál, míg mások részletesen bemutatják a háborús bűncselekményeket és azok áldozatait.
A Magyar Szó a halálhírt elsősorban szerbiai és humanitárius kontextusban tárgyalja. A cikk kiemeli a család gyógykezelési kérelmét és Aleksandar Vučić szerb elnök lobbizását, emellett röviden összefoglalja Mladić katonai pályáját, 2011-es elfogását és a hágai eljárást. A srebrenicai népirtás, Szarajevó ostroma és az áldozatok száma azonban nem jelenik meg részletesen.
Hasonló megközelítést alkalmaz a Pannon RTV is. Beszámolója főként Mladić katonai pályájának állomásaira, az 1992 és 1995 közötti boszniai szerepére, hágai perére, 2011-es elfogására, valamint a szerbiai gyógykezelésre irányuló kérelmekre koncentrál. A konkrét háborús bűncselekményeket és azok áldozatainak számát nem részletezi.
Ezzel szemben a Hét Nap már a cikk elején háborús bűnösként azonosítja Mladićot. A tudósítás konkrétan felsorolja az elítélés alapjául szolgáló bűncselekményeket: a srebrenicai népirtást, Szarajevó ostromát és az ENSZ-békefenntartók túszul ejtését. Az áldozatok számát is közli, miközben bemutatja Mladić katonai pályáját, elfogását és a szabadlábra helyezésére irányuló kérelmeket.
Hasonlóan erős, bűn- és áldozatközpontú keretezést alkalmaz az RTV Vajdasági Rádió és Televízió magyar nyelvű tudósítása. Már a címben háborús bűnösként azonosítja Mladićot, majd külön részben foglalkozik a srebrenicai népirtással, amelynek több mint nyolcezer áldozata volt. A beszámoló kitér a tömegsírokra, Mladić srebrenicai jelenlétére, valamint Szarajevó több mint három évig tartó ostromára is. A vizsgált vajdasági magyar médiumok közül ez adja a legrészletesebb képet a bűncselekményekről és az áldozatokról.
A Vajdaság Ma (Vajma) köztes pozíciót foglal el. Már a címben hágai elítéltként, a leadben pedig népirtás és háborús bűncselekmények miatt elítélt katonai vezetőként mutatja be Mladićot. Megnevezi a srebrenicai népirtást, a szarajevói terrorhadjáratot és az ENSZ-békefenntartók túszul ejtését is, ugyanakkor a történelmi hátteret és az áldozatok számát már kevésbé részletesen bontja ki.
A vajdasági magyar sajtó tehát nem alkot egységes blokkot. Míg a Magyar Szó és a Pannon RTV inkább az életrajzi, katonai és humanitárius szempontokat helyezi előtérbe, addig a Hét Nap és az RTV tudósítása sokkal hangsúlyosabban mutatja be Mladić háborús bűneit és azok következményeit. A Vajma valahol a két megközelítés között helyezkedik el.
Magyarországi sajtó: a bűnök kerülnek középpontba
A vizsgált magyarországi médiumoknál jóval egységesebb a kép. Az Index, az Euronews, a Telex és a Mandiner egyaránt hangsúlyosan foglalkozik Mladić háborús bűneivel, különösen a srebrenicai népirtással.
Az Index már a címben háborús bűnösként azonosítja Mladićot, és részletesen bemutatja a srebrenicai mészárlást, amelynek több mint nyolcezer áldozata volt. A cikk Szarajevó ostromára is kitér, valamint ismerteti a bíróság megállapítását Mladić parancsnoki felelősségéről. Emellett bemutatja a tábornok 15 éves bujkálását és egészségi állapotát is.
Az Euronews már a címben a srebrenicai népirtást helyezi a középpontba, és az áldozatok számát is megnevezi. A tudósítás Mladić háború utáni helyzetét is kontextusba helyezi: megemlíti, hogy 2005-ig nyugdíjat kapott, valamint azt is, hogy szerb katonai és titkosszolgálati körök segítették a bujkálását.
A Telex szintén a srebrenicai népirtás és az áldozatok felől közelít. A cikk ismerteti a mészárlás és Szarajevó ostromának áldozatszámait, ugyanakkor arra is kitér, hogy Mladić személye a mai napig megosztó a régióban. A lap megszólaltatja a boszniai Szerb Köztársaság vezetőjét, Milorad Dodikot, aki méltatóan beszélt Mladićról, valamint egy srebrenicai túlélőt is, aki ezzel szögesen ellentétes álláspontot képvisel.
A Mandiner szintén bűnközpontú keretet használ. A „Balkán mészárosa” kifejezéssel is azonosítja Mladićot, miközben kiemeli a srebrenicai népirtást, Szarajevó ostromát és a bíróság parancsnoki felelősségre vonatkozó megállapításait.
A magyarországi sajtóban tehát a vizsgált cikkek alapján sokkal kevésbé jellemző az a megközelítés, amely pusztán Mladić katonai pályájára, egészségi állapotára vagy a szerbiai gyógykezelési kérelmekre koncentrálna. A tudósítások középpontjában inkább az áll, hogy miért vált Mladić háborús bűnössé, milyen szerepe volt Srebrenicában és Szarajevóban, és milyen következményekkel jártak a cselekményei.
A szerb sajtó: a tényszerűségtől a heroizálásig
A legnagyobb különbségeket a szerb sajtó vizsgált médiumai között találjuk. Itt a bűnközpontú megközelítés mellett az életrajzi és egészségügyi fókusz, sőt egyes esetekben a Mladićot pozitív színben feltüntető narratíva is megjelenik.
Az RTS elsősorban Mladić katonai pályájára, elfogására és hágai elítélésére koncentrál. Jelentős teret kap egészségi állapota és a szerbiai kezelésére irányuló kérelmek története is. A srebrenicai népirtást és a háborús bűncselekményeket ugyanakkor nem részletezi, az áldozatok számát sem közli.
A Nova.rs valamivel egyértelműbben nevezi meg Mladić háborús felelősségét. Rövid, tényszerű tudósításában hágai elítéltként azonosítja, megemlíti a srebrenicai népirtást és Szarajevó ostromát is. A történelmi hátteret és az áldozatok szempontját azonban nem bontja ki részletesen. A hangsúly inkább a halálhíren, Mladić katonai pályáján és jogi felelősségén van.
Az N1 ennél jóval markánsabb keretezést alkalmaz. A tudósítás egyértelműen a srebrenicai népirtásért elítélt katonai vezetőként mutatja be Mladićot, miközben a boszniai szerb és a bosnyák társadalom eltérő emlékezetét is középpontba állítja. A cikk arra is rámutat, hogy a Boszniai Szerb Köztársaságban sokan hősként, míg a boszniai Föderációban háborús bűnösként tekintenek rá.
A vizsgált médiumok közül azonban az Informer tér el a leginkább ettől a megközelítéstől. A lap Mladićot részben áldozati szerepben mutatja be, és felidézi főszerkesztőjének kijelentését, amely szerint a tábornokot nem egyszerűen halál érte, hanem Hágában „megölték”. A hágai törvényszéket a lap „terrorista szervezetként” jellemzi. Bár a bűncselekményeket megemlíti, azok részletes bemutatása háttérbe szorul az igazságtalanság és az üldöztetés narratívája mögött.
A szerb sajtóban így három különböző megközelítés rajzolódik ki: az RTS és részben a Nova.rs inkább Mladić életútjára, elfogására és egészségi állapotára koncentrál; az N1 a háborús bűnöket és a régió megosztott emlékezetét helyezi középpontba; az Informer pedig egyértelműen a hősies, illetve áldozati értelmezés felé mozdul el.
Nem ugyanaz a történet
A vizsgált cikkek alapján jól látható, hogy ugyanarról a halálhírről több, egymástól jelentősen eltérő kép is kialakulhat. A különbség nem elsősorban abban van, hogy az egyes médiumok megemlítik-e Mladić háborús bűneit, hanem abban, hogy mekkora súlyt adnak ezeknek, és milyen történetbe helyezik őket.
A vajdasági magyar sajtó ebben a tekintetben köztes és egyben megosztott képet mutat. Egyes médiumok elsősorban Mladić katonai pályáját, egészségi állapotát és a szerbiai gyógykezelés kérdését hangsúlyozzák, mások viszont részletesen bemutatják Srebrenicát, Szarajevó ostromát és az áldozatokat. A magyarországi sajtó ezzel szemben sokkal egységesebb: a vizsgált tudósításokban a háborús bűnök és az áldozatok egyértelműen központi szerepet kapnak.
A szerb sajtó a leginkább megosztott. A bűnök egyértelmű bemutatásától egészen a Mladićot hősként vagy a hágai igazságszolgáltatás áldozataként bemutató narratíváig terjed a skála.
Mindez jól mutatja, hogy egy történelmi szereplő haláláról szóló hír sem pusztán magáról a halálesetről szól. A cím, a lead, a kiválasztott háttérinformációk és az idézett szereplők mind meghatározzák, hogy az olvasó milyen értelmezési keretben találkozik az eseménnyel.
Ugyanaz a Ratko Mladić jelenik meg ezekben a cikkekben, mégis más és más történetet olvasunk róla. Az egyikben egy idős, súlyosan beteg egykori tábornok halálát, a másikban egy népirtásért elítélt háborús bűnös történetének végét, a harmadikban pedig egy olyan szerb katonai vezetőt látunk, akinek megítélése a mai napig élesen megosztja a társadalmat. A médiakeretezés éppen abban érhető tetten, hogy a sok, egyaránt igaz információ közül melyik kerül a történet középpontjába – és melyik marad a háttérben.
Dévity Tamás
