A hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégia tervezete hiányosabb mint az előző, hiányzik az előző stratégia konkrét kiértékelése, amely alapján újat lehetne írni, a kutatással pedig már sajnos elkéstünk. Ilyen és ehhez hasonló kritikákat fogalmaztak meg pénteken a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon a 2027-2029 közötti időszara vonatkozó Hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégia tervezetéről szóló közvitán. Volt azonban olyan, aki szerint a stratégia tökéletes, és nincs is már mit kutatni, hiszen mindent tudunk.
A tervezetet bírálók többek között kiemelték a gyakorlatban történő jogok érvényesítésének hiányosságait, valamint azt, hogy a tervezet megírásánál, a tervezett kutatás elvégzésénél is konzultálni kellene a szakmával és a civil szervezetekkel.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke üdvözlő beszédében kiemelte, két kérdés merül fel a tervezettel kapcsolatban: miért olyan időszakra fogadjuk el ezt a stratégiát, amely inkább a következő MNT mandátuma és miért csupán három évre?
„Mérlegeltük azt, hogy el kell-e fogadni a mandátum végén, vagy meg kellene hosszabbítani a régit. Mindkettő mellett sok érv szól, de mivel a kultúra, az oktatás és tájékoztatás területén meghoztuk a stratégiákat, ezért kutya kötelességünknek éreztük, hogy ezt is megtegyük, olyan célokkal, amelyek megvalósíthatók. Ez az a pillanat, hogy el tudunk oda jutni, hogy a stratégiákat egymásra építve tudjuk meghozni”, mondta Fremond, aki szerint a mostani stratégia nem ígér nagyívű programokat, ki akarják használni ezt a három évet arra, hogy legyen egy kutatás a tényleges nyelvhasználatról.
„Fontos, hogy pontos képet kapjunk, hogy mi valósul meg a hivatalokban, bíróságon, rendelőkben”, mondta az MNT elnöke.
Azt, hogy a stratégia tervezet három alappilléren nyugszik az MNT elnöke és Tóth Ramóna, az MNT Végrehajtó Bizottságának nyelvhasználattal megbízott tagja is ismertette: ezek a kutatás, monitoringrendszer megalapozása, a másik a folytonosság – a jogsegély, a zsebtükör folytatása, a harmadik pillér a halaszthatatlan lépések pillére – a magyar nyelv láthatósága, az útjelzőtáblák kérdése, az elektronikus ügyintézés és mások.
Tóth Ramóna, a nyelvhasználattal megbízott tag hangsúlyozta: a magyar nyelv akkor élő jog, ha ténylegesen használható is. Az adott jog hozzáférhető-e, elérhető-e magyarul az elektronikus űrlap, van e magyar rendőr, aki biztosítani tudja a jogot?
„Tapasztalatunk szerint mindez településenként eltérő. A polgár szempontjából viszont az eredmény ugyanaz, ha egyszer-kétszer akadályba ütközik, legközelebb lemond a jogáról. A stratégia nem csupán jogszabályként kezeli a nyelvhasználatot, hane molyan kérdésként, amelynek a mindennapokban működnie kell”, mondta.
A cél, hogy magyarul elérhető eljárások legyenek az elektronikus ügyintézésben is
Tóth Ramóna hangsúlyozta, a kutatás, amely 2029 februárjáig kell, hogy elkészüljön, azt is figyeli majd, hány magyar munkahely van és ebből mennyi betöltött, hol van hiány. Nemcsak általános célokat fogalmaz meg, hanem folyamatosan mérni és követni kell az ügyeket.
Lakatos Adrián, a nyelvhasználati bizottság elnöke szerint a megszerzett jogok őrzése már kihívás, a cél az, hogy egy vajdasági magyar embernek ne kellje mérlegelni, hogy megszólalhat-e magyarul.
A Magyar Tanszék szakemberei és a Malter éppen azt bírálta, amit a jelenlegi MNT dícsért
Dr. Novák Anikó, tanszékvezető, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Tanszékének professzora felszólalásában kiemelte, hogy elolvasva az előző stratégiát és a tervezetet, egyet tud érteni Beretka Katinka egyetemi tanárral, mert hiányérzete van az embernek, jó ötletek kimaradnak és az adatforrások alkalmazásában is van kivetnivaló. „Nyelvészkollégáim áttekintették a szakirodalmat és hagy kivánnivalót és csak egy szempontot érvényesít. Túl sok információ a kutatás tervezetéről nincs a stratégiában. A tanszéken több nyelvészeti kutatás is folyik, több diplomamunka is, ilyen tekintetben partnerként itt tudunk lenni. Mind a tanítóképző nyelvészei és doktorandusz hallgatóink részt tudnánk venni olyan tényleg értékes kutatásban, amely vonatkozhatna a nyelvhasználatra. Ezek a kutatások folyamatosak a tanszéken, rendelkeznek módszertannal, nem kell kitalálni a spanyol viaszt”, mondta Dr. Novák Anikó, majd hozzátette, a kutatással már elkéstek, azt legalább tíz évvel ezelőtt el kellett volna végezni, de ha most tényleg készen állnak rá, akkor legalább a szakmával együtt történjen meg ennek a kutatásnak az elvégzése.
Papp Erika, a Malter koordinációs tanácsának tagja elmondta, a szervezet szerint a tervezetben kitűzött célokat nem fogja át egy konkrét jövőkép – pontosan hova akarunk eljutni három év múlva? A különböző fejezetekben felsorakoztatott intézkedések pedig inkább irányvonalaknak tűnnek, mint pontosan körülhatárolt feladatoknak.
„A konkrét feladatokat egyébiránt is hiányoljuk, általános megállapítások vannak, de nincsenek alárendelt feladatok. Javasolnánk azt, hogy amikor a feladatokat meghatározzák, ezeket ültessék át a SMART rendszerbe, legyenek relevánsak és időhöz kötöttek. Ezek hiányoznak ebből a javaslatból.
Nem találtunk dokumentumot arról, hogy az előző stratégia kiértékelése megvan-e. Hiszen új stratégiát az előző stratégia eredményei alapján kellene meghozni. Érdemesnek tartjuk foglalkozni a nyelvvesztés okaival, hiszen a magyar nyelv és a magyarság társadalmi súlyvesztésére és a jogalkalmazás hiányosságaira mutatnak rá. Ezt mélyreszántóbban kellene vizsgálni – az Unesco módszerei a nyelvi vitalitás mérésére jó alap lehetnek”, vélekedett a Malter képviselője, aki szerint egészében véve a megállapítások a tervezetben jó kiindulópontot jelenthetnének egy rövidebb távú akciótervhez, ami jó lehetne az új MNT felállásáig.
Az előző stratégia kiértékelése kapcsán Lulity Emil hivatalvezető azt mondta, évente készítettek narratív beszámolót, ezek elérhetőek, ebben szerepel az is, hogy a stratégia megvalósítása hogyan haladt.
Van, aki szerint mindent tudunk, nincs mit kutatni
A Tartományi Oktatáti Titkárság altitkára, Maczkó Zsuzsanna, hangsúlyozta, hogy évente 20 millió dinár értékben tudják támogatni az önkormányzatokat, intézményeket, hogy a kisebbségi nyelvhasználati jog érvényesülése hatékonyabb legyen. Kiemelte, fontos lenne a kutatás, hogy felmérjük, hol, mennyi területen tudnánk használni az anyanyelvünket. Kitért a többnyelvű jelzőtáblák kihelyezésére is, majd hozzátette, ez egy ördögi kör, mert azokat folyamatosan megrongálják.
Dr. Dudás Attila, Jogtudományi Kar, alkotmánybíró arra hívta fel a figyelmet, hogy sokszor találkozott olyan esetekkel, amelyben állami szervek nyilatkoznak, hogy nem szeretnék, hogy magyarul folyjon az eljárás. Sokszor az ügyészség maga mondja, hogy nem szeretné, hogy magyarul folyjon az ügy.
„Ehhez jogszabálymódosítás kell, amelyben kimondjuk, hogy az állami szervek nem akadályozhatják a nyelvi jogok használatát.”
Juhász Attila, Zenta községi képviselő-testületének alelnöke, törvényszéki fordító arra hívta fel a figyelmet, hogy sokan nem tudják, hogy ez nem alanyi jogon jár, hanem kérni kell, hogy az anyanyelvünkön tudjunk intézkedni, továbbá a törvényszéki fordítók folyamatos képzését szorgalmazta.
Miavecz Béla jogász nem talált a tervezetben semmi kifogásolni valót, szerinte a dokumentum teljesen rendben van. Kiemelte viszont, hogy sok magyar vállalkozó nem írja ki magyarul a tábláján a nevét, ezt valahogy büntetni kellene?, tette fel a kérdést, majd kiemelte: ez egy erős közösség, és nem érti, mit kutassunk, mi az, amit még nem tudunk?
Záróbeszédében Hugyi Richárd, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke azt mondta, érdekfeszítő hozzászólások voltak.
„Jogosak a kritikák, építő jellegűek. A rendszeresen gyűjtött és értékelt adatok fontossága nagyon fontos. 2029 februárjáig kell ezt megvalósítani, üdvözlendőnek tartom, hogy Novák Anikó a partnerség szót használta. Fontos, hogy a szakemberek hozzájáruljanak, és 2029-től egy olyan stratégia szülessen, ami a szélesebb társadalom állapotát tükrözi. Reális helyzetfelmérésre van szükség”, mondta Hugyik.
Fremond Árpád záróbeszédében arról beszélt hiába voltunk kétszer annyian a kilencvenes években, mint most, az érdekérvényesítésünk nem volt olyan mértékű, mint most, és ez egy óriási kincs.
„Az elvándorlás minimális lett. Nem mondom, hogy nem mennek el, de maga az elvándorlás folyamata szinte megállt. Miért merem ezt állítani? A gyerekek létszámából. 2010-től 2026-ig megvannak az adataink. Az elmúlt kilenc évben, folyamatosan 1300 körül van az elsősök száma. 2022-ben 1267 elsősnek osztottunk csomagot, ma 1261 még itt van a rendszerben. Ez azt jelenti, hogy teljesen megállt a folyamat.”
Szeptember 7-ig írásban még bárki véleményezheti a stratégia tervezetet.

