A szántóföldek mindössze 15 százaléka van biztosítva

Az utóbbi években a szárazság drasztikusan csökkenti a terméshozamot, a termelők pedig komoly veszteségekkel szembesülnek. A szántóföldi és a gyümölcsösökben keletkezett károkat a késői fagyok és a viharok is okozhatják. A gazdák számára a termelés védelmének egyik módja a biztosítás. Az illetékes minisztériumban úgy vélik, van még lehetőség a termelők nagyobb arányú bevonására a biztosítási rendszerbe, és emlékeztetnek arra, hogy az állam támogatja a prémium egy részét – írja a Szerbiai RTV.

Míg kezdetben úgy tűnt, hogy a kukorica és a napraforgó szépen fejlődik, és az év sokkal jobb lesz a tavalyinál, a júliusi és augusztusi aszály csökkentette a várható hozamot, egyes régiókban több mint 50 százalékkal. Sok gazda elismeri, hogy nem biztosítja a termelést.

„A biztosítótársaságok megtalálják a módját annak, hogy átejtsék az embert. Régebben biztosítottam jégkár ellen, de azt sem tudom, hogy aszályra kötnek-e biztosítást. Ha bekövetkezik a kár, kijönnek a helyszínre, és mindig találnak valami kifogást, hogy a kárnak csak egy bizonyos százalékát ismerjék el. Soha nem úgy alakul, ahogyan a kötvény aláírásakor mondják. Valahogy mindig kiderül, hogy éppen az ellen nem voltál biztosítva, ami a kárt okozta, hanem valami más ellen. Ezért nem akarok semmit sem a biztosítókkal, még úgy sem, hogy tudom, az állam ad támogatást. Egyszerűen nem bízom bennük” – mondja Dušan Stankov gazdálkodó.

A jogi személyek gyakrabban vásárolnak biztosítást

A Szerbiai Biztosítók Egyesületének adatai szerint a koronavírus-járvány előtt az országban alig 10, most pedig legfeljebb 15 százaléka van biztosítva a művelhető területeknek. Leggyakrabban azokat a kultúrákat biztosítják, amelyek termelése területegységre vetítve nagy értéket képvisel, és a leginkább kitett a különböző kockázatoknak – ezek a gyümölcsök, a zöldségek és a szántóföldi növények.

„A növekedés nyilvánvaló, de ezzel sem a gazdák nem lehetnek elégedettek, akik ebből élnek, sem az állam, amely a GDP jelentős részétől esik el, és ráadásul kártérítést is kell fizetnie. A biztosítók sem lehetnek elégedettek, mert felmerül a mezőgazdasági biztosítás kifizetődőségének kérdése. A jogi személyek lényegesen nagyobb arányban biztosítanak az egyéni mezőgazdasági termelőkhöz képest, de ez utóbbiak lényegesen nagyobb művelhető terület tulajdonosai, és emiatt a teljes arány 15 százalék körül mozog” – magyarázza Duško Jovanović, a Szerbiai Biztosítók Egyesületének főtitkára.

A következő időszakban az egyik legnagyobb kihívást éppen a termények és gyümölcsök biztosítása jelenti majd. Ez 2025-ben – néhány év után először, a nagyobb léptékű elemi csapások hiánya miatt – pozitív eredményt hozott.

„Figyelembe véve a klímaváltozást, amellyel az egész régió szembesül, talán már idén vagy jövőre lényegesen nagyobb károkra számíthatunk, és tanúi vagyunk a Szerbiában pusztító tüzeknek is. Mivel egy olyan gazdasági ágról van szó, amely stratégiai jelentőségű országunk számára, de ahol a biztosítási lefedettség elégtelen, a biztosítási szektor és az állam feladata, hogy közösen dolgozzanak a biztosítottak számának növelésén” – emeli ki.

Mire köthető mezőgazdasági biztosítás?

A szerbiai piacon jelenleg alap- és kiegészítő kockázatokra vonatkozó biztosítási kötvények érhetők el. A mezőgazdasági termelők csaknem 90 százaléka az alapbiztosítás megvásárlása mellett dönt.

„Az alapbiztosítások közé a jégkár, a tűz és a villámcsapás tartozik, míg a kiegészítők közé a vihar, az árvíz, az őszi és tavaszi fagy, a viharos szél és az aszály. A biztosítás tárgyát képezhetik a szántóföldi és zöldségnövények, a gyümölcsök, a gyógynövények, az üvegházakban termesztett növények és termések, valamint a gyümölcs-, szőlő- és erdei szaporítóanyagok, a gyümölcsfák, a szőlőtőkék és a fiatal erdei kultúrák” – sorolja Jovanović.

A kiadott kötvények száma alapján leginkább a szántóföldi növényeket biztosítják. Területegységre vetített érték alapján a gyümölcs és a zöldség vezet, ezt követi a gyümölcs mennyiségének és minőségének biztosítása, a tavaszi fagy, majd a vihar és az árvíz. A globális szinten katasztrofális károkat okozó elemi csapások száma évente mintegy 15 százalékkal nő.

„A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ég felé nézés vagy a »tavaly aszály volt, idén nem lesz« hozzáállás nem védi meg a termést. Csak a biztosítótársaságok szakosodtak arra, hogy a kárt teljes összegben megtérítsék. Itt jutunk el ahhoz a kérdéshez is, hogy egy szupercellás vihar, tűzvész vagy nagy árvíz után a talaj képes lesz-e felépülni egy vagy néhány év alatt – ami tiszta veszteség a termelőnek –, illetve van-e elegendő forrása kivárni ezt az időszakot bevétel nélkül” – mondja.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes kötvények, azaz a bizonyos kockázatok elleni védelem iránti érdeklődés akkor nő meg, amikor azok már kárt okoztak. az idei tüzek után a biztosítók arra számítanak, hogy nő a kereslet az olyan kötvények iránt, amelyekkel a mezőgazdasági kultúrákat és a vagyont védik a tűztől.

Mennyi pénzt kell szánni a mezőgazdasági biztosításra?

A biztosítási árak a várható hozamtól és a kultúra árától függően változnak.

„Bácskában és Bánátban egy hektár búza vagy kukorica biztosítása körülbelül 4500 dinárba kerül, a napraforgóé pedig mintegy 5300 dinárba. A gyümölcsöknél a legjobb minőségű szilva hektárjának biztosításáért mintegy 150 000 dinárt kell elkülöníteni, a legdrágább pedig természetesen a málna, amely a legérzékenyebb is, körülbelül 400 000 dinárral. Elvileg a kötvényre annak a 3-5 százalékát kell rászánni, amit a betakarítás és az értékesítés után keres az ember” – magyarázza Jovanović.

A kártérítés – teszi hozzá – különböző tényezőktől függ.

„A fő tényezők a biztosítási összeg, a csapás típusa és intenzitása – mivel ezek eltérő következményeket hagynak a növényeken –, a növény fejlődési szakasza a károsodás pillanatában, valamint a várható hozam (abban az esetben, ha nem történt volna kár) és a termék piaci ára. A kárt agrármérnökök, ehhez értő szakemberek állapítják meg, nem pedig a kötvények értékesítésével foglalkozó ügynökök” – mondja.

Mi szükséges az aszálybiztosításhoz?

Szerbiát az elmúlt tíz évben nagy aszályok sújtották, amelyek beláthatatlan következményeket hagynak a terményekben és a gyümölcsökben. Ez olyan kockázat, amely több mint 50 százalékkal csökkentheti a hozamot.

„Éppen ezért egyes biztosítótársaságok aszálybiztosítási kötvényt kínálnak, amely véd a talaj nedvességhiányából eredő hozamcsökkenéstől. Ezt a kötvényt kiegészítő védelemként kínálják. Általában tavasz folyamán, legkésőbb június 1-jéig kötik meg, azzal, hogy a fedezeti időszak gyakran június közepén kezdődik. Az aszálybiztosítási kötvény a legérzékenyebb szántóföldi növényekre terjed ki, amelyek a leginkább szenvednek a szárazságtól” – magyarázza Jovanović.

Hogyan ösztönzi az állam a mezőgazdasági biztosítást?

Az állam a befizetett biztosítási díj egy részének visszatérítésével ösztönzi a mezőgazdasági biztosítást, mint a mezőgazdasági termelés kockázatkezelésének egyik kulcsfontosságú eszközét.

„A mezőgazdasági termelőknek a befizetett biztosítási díj 40-45 százalékát térítik vissza, míg a támogatás mértéke 70 százalékos a Moravica, Zlatibor, Duna-mente, Šumadija, Kolubara, Mačva és Rasina közigazgatási körzetek, valamint Belgrád város területén található gazdaságok esetében. Az egy kedvezményezett által egy naptári évben megszerezhető teljes összeg eléri a 2 500 000 dinárt, a termelés típusától függően” – közölte a Mezőgazdasági Minisztérium.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a mezőgazdasági biztosítást igénybe vevők körének bővítésére bőven van tér.

„Az előző év során 20 514 támogatási kérelmet nyújtottak be, amelyekből 19 979-et kifizettek, összesen 1 628 693 832,89 dinár értékben” – teszik hozzá.

A minisztérium tevékenységének célja, hogy ösztönözze a termelőket termelésük biztosítására, mivel – mint állítják – a biztosítás a mezőgazdasági kockázatkezelés egyik leghatékonyabb mechanizmusa.

„A mezőgazdasági termelést jelentősen befolyásoló, egyre gyakoribb szélsőséges időjárási viszonyok miatt nő a termelők tudatossága a biztosítás fontosságáról. A minisztérium a korábbi időszakban fejlesztette a támogatási intézkedéseket, hogy a biztosítás elérhetőbbé és pénzügyileg elfogadhatóbbá váljon a gazdák számára. Emellett nyitottak vagyunk az együttműködésre minden illetékes intézménnyel és érintett szereplővel a meglévő támogatási modellek további fejlesztése érdekében” – mondják az illetékesek.

A biztosítási támogatásokra vonatkozó nyilvános felhívás az év utolsó harmadában várható

A biztosítási költségek egy részének visszatérítésére vonatkozó kérelmeket a nyilvános felhívás alapján nyújtják be, amely a felhívások naptárával összhangban a folyó év október–novemberi időszakában várható.

A szakértők úgy vélik, jelentős lenne, ha az állam egyenlő és egyenrangú bánásmódot biztosítana Szerbia minden régiója számára, azaz a biztosítási díjra nyújtott állami támogatás a jelenlegi – régiótól függő – 40-70 százalék helyett például egységesen 60 százalék lenne minden területen. A gazdálkodók benyomása az, hogy a támogatás jelenlegi módjával egyes régiók előnyben részesülnek.

És míg Szerbiában a mezőgazdasági területek alig 15 százaléka van biztosítva, addig Magyarországon ez az arány mintegy 50, Horvátországban 60, Szlovéniában pedig csaknem 80 százalék.

Fotó: SZMSZ