Megfeleződtek a terméshozamok, minimálisak a felvásárlási árak  A gazdák bejelentették: ha késnek a támogatások, tüntetések jöhetnek

A szárazság miatt Szerbiában megfeleződött a napraforgó és a kukorica terméshozama, miközben a felvásárlási árak minimálisak, a termelési veszteségek pedig óriásiak. Ha az őszi vetés előtt nem fizetik ki a mezőgazdasági támogatás második részét, elkerülhetetlenek lesznek a tiltakozások – mondták a gazdálkodók a Betának.

Dragan Kleut, a Nagybecskerek melletti Óécskán (Stajićevo) élő gazdálkodó elmondta, hogy a napraforgó terméshozama átlagosan 40 százalékkal csökkent, miközben a felvásárlási árat a kilogrammonkénti 40 dinárról mindössze 50 dinárra emelték, annak ellenére, hogy a környező országokban 65–70 dinárt fizetnek érte.

„A mezőgazdaság helyzete kétségbeejtő. A napraforgóért 50 dináros kilogrammonkénti előleget kínálnak, a búzáért valamivel több mint 20, a kukoricáért pedig 19 dinárt. Mit lehet venni 19 dinárból kilogrammonként?” – tette fel a kérdést Kleut.

Kiemelte, hogy a napraforgó termesztése a többi növényhez képest is költségesebb.

Elmondása szerint jó termésnek a hektáronkénti négy tonna számít, Nagybecskerek környékén azonban mindössze 500 kilogramm és 1,4 tonna között mozog a hozam hektáronként.

A kukoricával is probléma van

Kleut szerint a kukoricatermés is megfeleződött.

„Ha ez a katasztrofális helyzet csak egy évig tartana, és azzal vigasztalhatnánk magunkat, hogy valahogy túléljük, az más lenne. De már évek óta tart. A hatalom megígérte, hogy szabályozza a piacot, de nyilvánvaló, hogy a felvásárlók egyeztetnek a felvásárlási árakról, és monopolista módon viselkednek, mert mindenki ugyanazt az árat kínálja” – mondta Kleut.

Hozzátette: vannak olyan gazdálkodók, akik már nem bírják tovább a termelési veszteségeket, és azt tervezik, hogy eladják a földjüket.

„Akiknek nincs más lehetőségük, mint hogy továbbra is a mezőgazdaságban maradjanak, legalább a támogatás második részének kifizetését várják, még ha ez is »semmi« a közelgő őszi vetés költségeihez képest. Ha azonban a minisztérium ezt sem teszi meg, tiltakozásokat szervezünk” – mondta Kleut.

Rossz agrárpolitika – nagy, kivételezett és kisgazdaságok

Kleut szerint az évek óta folytatott rossz agrárpolitika miatt több tízezerrel csökkent a mezőgazdasági gazdaságok száma. Ehhez szerinte jelentősen hozzájárultak a jelenlegi mezőgazdasági miniszter, Dragan Glamočić intézkedései is, amelyek következtében a helyi lakosok elveszítették elsőbbségi jogukat az állami földek bérlésére, az úgynevezett „befektetők” javára.

„Ennek következtében a hatalomhoz közel álló egyes személyek több száz hektár állami földet bérelnek, így a kisebb gazdálkodók, akik saját településükön nem tudtak állami földet bérelni, tönkremennek, és csak a nagy befektetők maradnak” – mondta Kleut.

Elmondása szerint azok a gazdálkodók, akik nem állnak közel a kormányzó Szerb Haladó Párthoz (SNS), az állami támogatással történő új mezőgazdasági gépvásárlásra kiírt pályázatokon sem tudnak sikerrel járni.

A Szabadka környékén gazdálkodó Miroslav Matković elmondta, hogy Vajdaság ezen részén a kukorica terméshozama körülbelül négy tonna hektáronként, miközben a jó termés 10–12 tonna, vagy még több hektáronként. A kukorica iránt azonban még ilyen alacsony, 19 dináros kilogrammonkénti ár mellett is csekély az érdeklődés.

„Nem merem még kiszámolni sem, mekkora veszteségem lesz a szántóföldi növények termesztésén” – mondta Matković.

Kiemelte, hogy nem igaz az a mezőgazdasági miniszter által állított adat, miszerint szárazság idején a cirok terméshozama akár a hektáronkénti nyolc tonnát is elérheti. A miniszter a cirokot a kukorica alternatívájaként ajánlotta a száraz években.

„A cirok kísérleti parcelláin a mostani szárazságban az idei termés legfeljebb két tonna hektáronként. Amikor megkérdeztem a vetőmag-forgalmazókat, hogy képes-e a cirok eső nélkül, porban is kikelni, azt mondták, hogy neki is szüksége van esőre. Ha a ciroknak is kell az eső, és ráadásul nem tudja helyettesíteni a kukoricát, akkor miért vessük? Ha van eső, kukoricát is vethetünk” – mondta Matković.

A termés nem fedezi majd a termelési költségeket

Jovica Jakšić, aki idén azon kevés gazdálkodó közé tartozik, akiknek hektáronként körülbelül három tonna napraforgótermésük van, azt mondta, hogy a jobb terméshozam ellenére sem tudja majd fedezni a termelési költségeket. A napraforgó jelenlegi tőzsdei ára körülbelül 56 dinár, miközben a környező országokban kilogrammonként 80 dinár.

Elmondta, hogy megkezdődött a kukorica betakarítása is, és az első terméshozamok hektáronként mindössze 2–3 tonnát tesznek ki. Még nagyobb problémát jelent azonban, hogy valamennyi szántóföldi növény esetében rendkívül alacsonyak a felvásárlási árak, még ilyen gyenge termés mellett is.

Nedeljko Savić, a Stig mezőgazdasági termelői egyesület elnöke, aki 60 hektáron termeszt napraforgót, és hektáronként legfeljebb 2,8 tonnás termésre számít, kiszámolta, hogy a jelenlegi előlegárakat figyelembe véve mintegy 3 millió dináros veszteséggel zárja az évet.

Elmondta, hogy az ő térségében még nem kezdődött meg a kukorica nagyobb arányú betakarítása, de az első terméseredmények hektáronként 4–5 tonnát mutatnak, ami a fele annak a hozamnak, amely már valamiféle nyereséget biztosíthatna.

Fotó: Pixabay