A Novostitól az Informeren át a Szputnyikig több, a jelenlegi szerbiai hatalomhoz közel állónak tekinthető médium is arról számolt be, hogy idén október 25-én tartják az előrehozott parlamenti választásokat. Ha ez az információ helytálló, felmerül a kérdés, hogy legkésőbb mikor kell kiírni a választásokat, illetve mikorra kell feloszlatni a szerb parlamentet. Az is kérdés, hogy Aleksandar Vučić teljesíti-e korábbi bejelentését, és lemond-e az államfői tisztségről.
Az elmúlt hetekben két dátum, október 18. és október 25. merült fel a leggyakrabban az előrehozott parlamenti választások lehetséges időpontjaként.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Aleksandar Vučić maga is ezt a két időpontot említette augusztus 20-án, amikor a Szerbiai Rádió és Televízió műsorában szerepelt.
A hatalomhoz közel álló médiumok szerda reggel óta arról számolnak be, hogy végül a későbbi időpont, vagyis október 25. mellett született döntés. Ezt azonban egyelőre egyetlen állami tisztségviselő sem erősítette meg nyilvánosan.
Amennyiben mégis a korábbi időpontban, október 18-án tartanák a választásokat, az technikailag csak akkor lehetséges, ha azokat már szeptember 3-án kiírják.
A választási törvény szerint ugyanis a választások kiírása és megtartása között legalább 45, legfeljebb 60 napnak kell eltelnie.
A parlamenti választásokat a köztársasági elnök írja ki. Ha a szavazást október 25-én tartják, Vučićnak a szerb kormány indoklással ellátott javaslatára legkésőbb szeptember 10-ig fel kell oszlatnia a parlamentet.
A Szerb Haladó Párt 2012-es hatalomra kerülése óta Szerbiában négyszer tartottak előrehozott parlamenti választásokat: 2014-ben, 2016-ban, 2022-ben és 2023-ban. Rendes parlamenti választásokat ebben az időszakban kétszer, 2012-ben és 2020-ban rendeztek.
A Vučić által idén októberre bejelentett parlamenti választás a többpártrendszer szerbiai bevezetése óta a 15. parlamenti választás, és ezen belül már a 11. előrehozott választás lenne.
„Egyszerű állampolgárként” kampányolna Vučić
Vučić még júliusban arról beszélt, hogy néhány nappal a parlamenti választások kiírása után lemond a köztársasági elnöki tisztségről.
Ebben az esetben a parlamenti választási kampányban már párttagként és állampolgárként, nem pedig Szerbia köztársasági elnökeként venne részt.
Augusztusban azt is kijelentette, hogy ő az egyetlen európai államfő, aki azért készül lemondani tisztségéről, hogy – megfogalmazása szerint – „egyszerű állampolgárként” vehessen részt a kampányban.
A választási szabályok ugyanakkor nem kötelezik Vučićot arra, hogy lemondjon az államfői tisztségről ahhoz, hogy részt vehessen a parlamenti választási versenyben.
Elméletileg tehát az a forgatókönyv is lehetséges, hogy Vučić nem mond le köztársasági elnöki tisztségéről, miniszterelnök-jelöltként részt vesz a választásokon, elveszíti azokat, majd ezt követően államfő marad mandátumának lejártáig.
Vučić második, ötéves köztársasági elnöki mandátuma 2027. május 31-én jár le.
