A kukorica és a szója idei termése várhatóan elmarad az átlagostól Szerbiában, a napraforgó esetében azonban kedvezőbb lehet a helyzet – mondta a Szerbiai Rádió és Televíziónak Vlado Kovačević, az Újvidéki Terménytőzsde megbízott igazgatója.
A terméshozamok mellett az árakra egyre nagyobb hatással vannak a geopolitikai fejlemények és a szállítási nehézségek is. A Duna alacsony vízállása jelenleg Szerbia egyik legfontosabb exportútvonalát korlátozza. Kovačević ezért mozgalmas, bizonytalan őszre számít a mezőgazdasági termékek piacán, és azt tanácsolja a gazdáknak, hogy folyamatosan kövessék az árak alakulását.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az új termésű kukoricára és napraforgóra vonatkozó első szerződéseket már megkötötték az Újvidéki Terménytőzsdén, az előzetes árak pedig azt mutatják, hogy újabb bizonytalan ősz vár a termelőkre.
A szabványos minőségű búza kilogrammonkénti ára jelenleg 20–20,2 dinár között mozog áfa nélkül. A kukoricáért – minőségi elemzés nélkül – 19–19,2 dinárt fizetnek kilogrammonként. Az aflatoxin-vizsgálattal rendelkező kukorica valamivel magasabb árat ér el.
Különösen nagy az érdeklődés a napraforgó iránt, amelynek ára kilogrammonként 52–52,2 dinár. A szója 55–56 dinárért, az árpa pedig 17,8–18 dinárért cserél gazdát.
A kereskedés volumene az év ezen időszakában megszokottnak számít, ugyanakkor több olyan tényező is van, amely az árakat és a terméshozamokat egyaránt befolyásolhatja.
Gyengébb lesz a kukorica és a szója
A magas hőmérséklet és az aszály már több éve leginkább a hosszabb tenyészidejű növényeket sújtja.
Kovačević szerint az idei terméshozamokról egyelőre nincsenek végleges adatok, a terepről érkező információk azonban arra utalnak, hogy a szója- és a kukoricatermés az átlag alatt marad.
A napraforgó esetében jobb eredményre számítanak. Bár ennek a növénynek is hosszabb a tenyészideje, jobban ellenáll a szárazságnak, mint a kukorica vagy a szója, ezért a várható hozamok is kedvezőbbek.
Az alacsony Duna akadályozza a konstancai exportot
A szerbiai piac számára további komoly problémát jelent a Duna alacsony vízállása. A gabonafélék és olajos növények nagy tömegű, az egységnyi tömegükhöz képest viszonylag alacsony értékű áruk, ezért esetükben a szállítási költségek különösen nagy szerepet játszanak.
Kovačević szerint a Duna vízhozama a román határnál jelenleg a megszokott érték mintegy 40 százaléka.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Szerbia legfontosabb exportútvonala, a Dunán keresztül a romániai Konstanca kikötőjébe vezető út jelenleg jelentősen korlátozott.
Szerbia ezért nem tudja teljes mértékben kihasználni a konstancai exportlehetőségeket, és alternatív szállítási útvonalakat keresnek, elsősorban közúton és vasúton.
A nemzetközi piacra közben a fekete-tengeri térség helyzete, valamint az ukrajnai és oroszországi export csökkenése is hatással van.
A világpiac mozgatja a szerbiai árakat is
Kovačević hangsúlyozta, hogy a gabonafélék és olajos növények piaca globális, ezért a világ egyik részén bekövetkező zavarok más országok áraira is hatással lehetnek.
Az Egyesült Államokban a búza ára hároméves csúcsra emelkedett, míg a párizsi MATIF árutőzsdén tonnánként mintegy 239 euró körül alakult. A kukorica ára ugyancsak emelkedett.
A szerbiai árak szorosan követik a nemzetközi tőzsdéket. Kovačević szerint az Újvidéki Terménytőzsde és a világpiaci ármozgások grafikonjai között rendkívül erős összefüggés figyelhető meg.
A szerbiai piac azonban nem mindig reagál azonnal a világpiaci változásokra, mert az is számít, hogy az ország képes-e az adott pillanatban exportálni.
A Duna alacsony vízállása éppen erre jó példa: hiába magasabb egy termény ára külföldön, ha a szállítási problémák miatt a szerbiai termelők és kereskedők nem tudják megfelelő időben kijuttatni az árut.
Az aszály miatt változik, mit vetnek a szerbiai gazdák
Az egyre gyakoribb aszályok és szélsőséges hőmérsékletek már a vetésszerkezetet is átalakítják.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint 7,5 százalékkal nőtt a búzával bevetett terület az előző évhez képest. A búza rövidebb tenyészidejű növény, ezért kevésbé van kitéve a júniusi és júliusi szélsőséges hőségnek.
Ezzel párhuzamosan:
a kukorica vetésterülete 3,8 százalékkal csökkent,
a szójáé 7,5 százalékkal csökkent,
a napraforgóé viszont 3,5 százalékkal nőtt.
Kovačević szerint ebből jól látható, hogy a szerbiai gazdák gyorsan alkalmazkodnak, és egyre inkább a rövidebb tenyészidejű, illetve az időjárási szélsőségekkel szemben ellenállóbb növények felé fordulnak.
Magyarország akár szerbiai kukoricát is vásárolhat
Kovačević szerint turbulens őszre lehet számítani a terménypiacon.
A kereskedelmi útvonalak gyors változására Romániát hozta fel példaként. Az országnak idén jó búzatermése volt, annak minősége azonban gyengébb. Szerbiában ezzel szemben megfelelő minőségű búza termett, ezért szerbiai gabonát exportálnak Romániába, ahol azt a helyi búzával keverik a megfelelő átlagminőség elérése érdekében.
Idén ráadásul olyan helyzet is előállhat, amely korábban nem volt jellemző: Magyarország kukoricát importálhat Szerbiából.
Kovačević szerint a termelőknek ezért folyamatosan figyelniük kell a piaci folyamatokat, és ahol erre lehetőségük van, kezelniük kell az árak változásából eredő kockázatokat, mert a piac rendkívül gyorsan változik.
A szárazság nem kímélte a növényeket (Fotó: Fehér Rózsa)
