A szakértők szerint a természet azt igazolja, hogy már most az oly sokat emlegetett klímaváltozást éljük és nem először arra figyelmeztetnek, hogy a legfontosabb a megelőzés.
A klímaváltozás egyik jele a gleccserek felgyorsult visszahúzódása világszerte, különösen az Alpokban és a Himalájában. A szakértők szerint a nepáli katasztrófa máshol is megismétlődhet.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Csak az a kérdés, hogy ezek a vízgyűjtő területek mennyire irányulnak bizonyos települések felé, és hogy ezeken a területeken hány település található. Vagyis az, hogy hány ember van kitéve egy ilyen jellegű potenciális kockázatnak. Ez tehát a jövő egyik olyan arca, amelyet egyre gyakrabban fogunk látni” – mondja Vladimir Đurđević, a Fizikai Kar professzora az N1-nek.
A jövő miatt Szerbiában is érthető az aggodalom. Különösen egy olyan nyár után, amelyet hőhullámok, aszály, végül pedig erdőtüzek jellemeztek. Csak a Delibláti-homokpusztán pusztító tűz a becslések szerint az erdő közel felét elpusztította.
„Számomra hihetetlen, hogy ebben a különleges természeti rezervátumban több mint 11 ezer hektár égett le. Egyáltalán nem tudom, hogyan lehetne megmagyarázni, hogy miért nem léptek fel korábban annak érdekében, hogy megállítsák a tüzet, vagy valamilyen módon megmentsék, illetve ellenőrzésük alatt tartsák az ország ezen részén keletkezett károkat. Ez a terület évtizedeken keresztül a hazai erdészeti szakma egyik büszkeségének számított, hiszen olyan területről van szó, amelyet valójában az emberek segítségével erdősítettek” – mondja Đurđević.
A pusztítás mellett a természeti katasztrófákra való felkészületlenség pénzügyi veszteségeket is okoz.
„Láthatják, hogy csak a mezőgazdaságban több milliárdos veszteségekről van szó. Nézzék meg, mekkorák az energiatermelésben keletkező veszteségek. A Duna alacsony vízállása miatt nincs elegendő megújuló energiánk más energiaforrásokból ahhoz, hogy pótoljuk a vízenergia-potenciál kiesését. Így ezen a területen is több milliárdos veszteségről beszélhetünk” – mondja Aleksandar Valjarević, a Földrajzi Kar professzora.
Hogyan lehet megelőzni vagy csökkenteni a károkat?
Amit most tenni lehet, hogy megkezdik a vízkészletek elemzését, a vízmegőrzési stratégiák kidolgozását, az alkalmazkodási kultúra kialakítását, valamint annak elemzését, hogy hol alakulnak ki hőszigetek.
„Sürgősen meg kell állítani az urbanizációt és a betonozást, vissza kell hozni a városi erdőket, tavakat. Vissza kell hoznunk a természetet oda, ahonnan kiszorítottuk, különösen a városokból” – mondja Valjarević.
Világszerte állami stratégiákkal készülnek a szélsőséges éghajlati eseményekre. Az N1-nek nyilatkozó szakértők szerint Szerbia ezen a téren is lemaradásban van.
„Sürgősen meg kell értenünk, hogy ez egy rendkívül fontos kérdés, és a fontosabb hírek között kell szerepelnie. Úgy gondolom, hogy Szerbia jelenleg sajnos vagy nem veszi komolyan ezt a kérdést, vagy nincs kellő megértése a klímaváltozással kapcsolatban” – mondja Valjarević.
„Vannak akciótervek, és bizonyos anyagi forrásokat is elkülönítettek erre a célra. Azonban mindezek megvalósítása és a végrehajtás mértéke továbbra sem elegendő ahhoz, hogy azt mondhassuk: társadalomként valóban alkalmazkodtunk a megváltozott körülményekhez” – mondja Đurđević.
A szakértők szerint a kulcs a megelőzés, hiszen a jövő biztosan még a most tapasztaltaknál is szélsőségesebb példákat hoz majd.
Az időjárás egyre szélsőségesebb lesz (Fotó: Pixabay)
