A dízel ára szeptember 4-én történelmi rekordot döntött, és még a 2022-es, az energiaválság tetőpontján mért árszintet is meghaladta. Oroszország Ukrajna elleni inváziójának kezdete és az azt követő energiasokk után az üzemanyagárak Szerbiában akkori rekordmagasságot értek el – írja az N1 Televízió honlapja.
2022 júliusának elején az euródízel litere 218 dinárba, a benzin pedig 205 dinárba került. Ugyanakkor a gázolaj az év folyamán később ezt a rekordot is megdöntötte. A Bel- és Külkereskedelmi Minisztérium tájékoztatása szerint az euródízel maximális ára 2022. november 10. és 18. között 222 dinár volt literenként, míg a benzinért ekkor 186 dinárt kértek.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Négy évvel később a gázolaj ára Szerbiában újabb történelmi csúcsot ért el. Ez a globális olajpiac heves megrázkódtatásai közepette történt, amelyeket a közel-keleti háború és a világ kőolaj-ellátásának egyik kulcspontját jelentő Hormuzi-szoros blokádja okozott.
Szeptember 4. és 11. között az euródízel litere legfeljebb 234 dinárba fog kerülni, míg a 95-ös oktánszámú benzin maximális ára 205 dinár lesz literenként.
Ha összehasonlítjuk a korábbi történelmi csúcsokat, a különbség különösen a gázolajnál szembetűnő. A 2022 novemberében mért 222 dináros rekordhoz képest a dízel ma literenként 12 dinárral, azaz mintegy 5,4 százalékkal drágább. A benzin ezzel szemben pontosan a 2022 júliusi rekordértékén áll (205 dinár/liter).
Mi befolyásolja az üzemanyagárat?
Szerbia a régió legdrágább üzemanyagot értékesítő államai közé tartozik, az ezt alakító tényezők pedig nem csak külpolitikai jellegűek.
Goran Radosavljević egyetemi tanár korábban kifejtette, hogy Szerbiában az üzemanyag jövedéki adója az egyik legmagasabb Európában, miközben az ÁFA 20 százalékos. Ráadásul az árat nem a szabadpiac határozza meg, hanem jelentős az állami beavatkozás is.
Nebojša Atanacković gazdasági szakember hozzátette: az üzemanyagból származó bevételek biztos forrást jelentenek, és az állam úgy döntött, hogy ezzel a biztos módszerrel tölti fel a költségvetést.
A végső árat a nemzetközi piaci származékos árak, a dollárárfolyam, a szállítási és raktározási költségek, valamint a nagy- és kiskereskedelmi árrések is befolyásolják. Az árba beépülnek a kötelező kőolajtartalékok és az energiahatékonyság növelésének illetékei is. További tényező a szerbiai piac szerkezete, ahol a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) domináns pozíciót tölt be a nagykereskedelemben.
