A harminc év alatti szerbiai fiatalok több mint fele egyáltalán nem keres pénzt, és a többség továbbra is a szüleivel él. Akik dolgoznak, azok között is sokan vannak, akik 130 ezer dinárnál kevesebbet visznek haza havonta, miközben a fiatalok több mint kétharmada szerint ennél magasabb fizetésre lenne szükség a tisztességes megélhetéshez, derült ki a Szerbiai Fiatalok Ernyőszervezete (KOMS) által közzétett felmérésből, melyet a Biznis.rs elemzett.
A saját lakás sokak számára egyelőre távoli cél: a fiatalok többsége még mindig a családi otthonban él, és csak minden ötödiknek van saját lakása. A felmérés szerint a gazdasági önállósodás továbbra is komoly akadályokba ütközik.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A fiatalok 54,2 százalékának nincs saját jövedelme. A dolgozók között a legtöbben havi 90 ezer dinárnál kevesebbet, illetve 90 és 130 ezer dinár között keresnek. 130 ezer dinárnál magasabb fizetése mindössze 13,8 százalékuknak van.
Jelentős különbség mutatkozik életkor szerint is. Míg a 25–30 évesek 34,6 százaléka keres 130 ezer dinárnál többet, a 20–24 évesek között mindössze 4,6 százalék ez az arány. A férfiak és a nők között is nagy a különbség: a fiatal férfiak 20,5 százaléka keres 130 ezer dinárnál többet, a fiatal nőknek viszont csak 6,7 százaléka.
Mennyibe kerülne a tisztességes élet?
A válasz arra, hogy mennyi pénz kellene a normális megélhetéshez, jól mutatja, mennyire távol vannak a fiatalok keresetei az elvárásaiktól.
A megkérdezettek 68,1 százaléka szerint 130 ezer dinárnál magasabb fizetés kellene a tisztességes megélhetéshez. Mindössze 1,3 százalékuk gondolja úgy, hogy havi 90 ezer dinárból is megfelelően meg lehet élni.
Ez különösen beszédes annak fényében, hogy Szerbiában 2026 márciusában az átlagos nettó fizetés 121 650 dinár volt. Vagyis még az országos átlagkereset sem éri el azt az összeget, amelyet a fiatalok többsége szükségesnek tart a tisztességes élethez.
A munkához is nehéz hozzájutni
A munkanélküliség továbbra is a fiatalok egyik legnagyobb problémája. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint áprilisban 62 437, 15 és 30 év közötti fiatal volt munkanélküli. Ők az összes szerbiai munkanélküli 18,23 százalékát tették ki.
A helyzet egy év alatt valamelyest javult: a munkanélküli fiatalok száma 2067-tel csökkent, ez azonban az összes munkanélkülihez viszonyított arányukon alig változtatott.
Ráadásul nemcsak az számít, hogy van-e munkájuk, hanem az is, milyen munkát találnak. A fiatalok 54,6 százaléka nem a végzettségének megfelelő munkakörben dolgozik. Bár ez az arány javult az előző évhez képest, továbbra is azt jelenti, hogy a fiatalok több mint fele nem tudja a tanulmányai során megszerzett tudást a munkájában hasznosítani.
És van egy másik probléma is: egyre többen dolgoznak feketén. A feketemunkát végző fiatalok aránya egy év alatt 12-ről 15 százalékra nőtt, miközben a határozott vagy határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkezők aránya 66-ról 59 százalékra csökkent.
A fiatalok szerint ráadásul az állás megszerzésében továbbra is sokat számítanak a személyes és családi kapcsolatok, illetve a politikai pártokban végzett aktivizmus – sokkal inkább, mint a formális vagy informális oktatás.
Saját lakás? Majd egyszer
A gazdasági nehézségek az önálló élet megkezdését is késleltetik. A fiatalok 56,9 százaléka továbbra is a szüleivel él, és mindössze 19,9 százalékuknak van saját lakása.
Bérelt lakásban 18,8 százalékuk él, 13 százalék pedig lakótárssal vagy partnerrel osztozik a bérleti költségeken.
A szülőkkel élők több mint fele még tanul vagy kiskorú. A többiek közül azonban sokan egyszerűen azért nem költöznek el, mert nincs rá pénzük: 22,3 százalékuk ezt nevezte meg az együttélés okaként.
Saját lakás vásárlására a legtöbb fiatal nem is a közeljövőben számít. A leggyakoribb válasz szerint valamikor 30 és 45 éves koruk között válhatnak anyagilag képessé arra, hogy saját ingatlant vásároljanak. Kevesebb mint negyedük bízik abban, hogy már 30 éves koráig sikerül lakást vagy házat vennie.
A számok mögött tehát egy meglehetősen egyszerű kép rajzolódik ki: a fiatalok dolgozni szeretnének, de sokan még nem keresnek, akik pedig keresnek, azoknak gyakran kevés a fizetésük; saját otthonra pedig egyre később számíthatnak. Nem véletlen, hogy a munkavállalásnál számukra a legfontosabb szempont a munkavállalói jogok tiszteletben tartása, ezt követi a fizetés, majd a szakmai előrelépés lehetősége.
Fotó: Magnific
