„Az egyetemisták listája jobb bármelyik listánál az elmúlt 30 évben” „Csak az tekinthető tisztességes embernek, aki nyíltan kimondja: ez jobb annál, amit mi csináltunk.”

“Van, aki nem érdemli meg, hogy a politikai színtéren maradjon”, így fogalmazott Svetislav Kostić, a Belgrádi Egyetem Jogi Karának professzora, a Zöld–Baloldali Front Programtanácsának koordinátora. Az ellenzék azon részéről is beszélt, amely ragaszkodik a választásokon való induláshoz, valamint az egyetemisták listájáról is véleményt mondott, írja a 021.rs.

„Ha valaki nem tudta kihasználni azt a tényt, hogy 2022-ben Belgrádban a választók 52,5 százaléka a hatalmon lévő pártok – az SNS, az SPS és az SRS – ellen szavazott, majd másfél évvel később ugyanebben a városban már a választók 55 százaléka voksolt ezek ellen a pártok ellen; ha az ellenzék akkor legyőzte a hatalmi pártokat, amelyek 54 mandátumot szereztek a szükséges 56-ból; ha valakinek 2024-ben sikerült összevesznie, majd esztelen bojkottstratégiákkal elveszítenie Ništ, elveszítenie Belgrádot vagy legalább a belgrádi kerületek felét, és további szerbiai városokat; ha valaki az elmúlt két évben semmit sem tudott kínálni a polgároknak; ha az erők egyesítéséről szóló első találkozóját csak idén nyáron tartotta meg; és ha valaki csak akkor jutott el odáig, hogy mennyire szereti az Európai Uniót, amikor arra gondolt, hogy ez esetleg választóvonal lehet közte és az egyetemisták között – nos, akkor az a valaki nem érdemli meg, hogy a politikai színtéren maradjon” – véli Kostić.

Szerinte „erre nincs szükségünk”, mert az ilyen politizálás „csak kárt okoz”.

A jogi kar professzora szerint Vučić két éven keresztül gyötörte az országot, de közben az is kiderült, hogy „amikor minden lecsupaszodik, láthatóvá válik: nagyon sok ember számára a politika értelme valójában a saját munkahelyének megtartása”.

„Egyesek számára a parlamenti mandátum a karrier csúcsa. Megrészegíti őket a fontosság érzése, hogy valaki kikéri a véleményüket valamiről. 14 év után egyesek talán már nem is akarnának kikerülni az ellenzékből. Jól érzik ott magukat. Egész jól meg lehet belőle élni, ráadásul mindenféle felelősség nélkül. Ezt olyan emberként írom, aki azt hitte, hogy ez nem így van, és lehet másként is. Aki hitt abban, hogy meg kell őrizni a politikai struktúrát. Meg is kell – de egy feltétellel: ha felelősséget mutatnak” – írta Kostić.

Szerinte a felelősség ma azt jelenti, hogy „azt az egyetlen erőt kell támogatni, amely megmutatta és bebizonyította, hogy képes megdönteni ezt a rezsimet”.

„Csak az tekinthető tisztességes embernek, aki nyíltan kimondja: ez jobb annál, amit mi csináltunk.”

Kostić arra is rámutatott, hogy „ezek a mi gyerekeink” két nap alatt ötször annyi aláírást gyűjtöttek össze, mint amennyit annak idején a teljes Szerbia az erőszak ellen koalíció, ráadásul rövidebb idő alatt.

„A nép őket akarja, és csak ez számít. És a nép nem ostoba, amiért őket akarja – azért akarja őket, mert méltók rá. Az ő jelöltlistájuk jobb bármelyik listánál, amelyet bármely párt az elmúlt harminc évben a választóknak kínált. Ezek a gyerekek győzni akarnak, és hisznek abban, hogy képesek győzni. És tudnak is győzni. Mindezzel pedig az elmúlt 14 évben senki sem rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy bálványozzuk őket? Nem, egyáltalán nem.”

„Nekünk ma sokkal, de sokkal könnyebb dolgunk van. Senki sem kéri tőlünk, hogy rohamozzuk meg az osztrák ezredeket. Félre kell tennünk a hiúságunkat, el kell fogadnunk saját tökéletlenségünket, és be kell állnunk azok sorába, akik bebizonyították, hogy méltók a bizalmunkra, mert két éve vívják azt a harcot, amelyet mi már háromszor elvesztettünk volna, vagy háromszor feladtunk volna – legalábbis ezt mutatja a történelem. Ezért most már nincs helye semmiféle további vitának, csak egyetlen mondatnak: Éljen Szerbia, és győznek az egyetemisták!” – zárta bejegyzését Svetislav Kostić.

Illusztráció (Fotó: Mina Delić)