Szerbia az elmúlt egy évben a demokratikus fejlődést mérő rangsor legtöbb területén visszaesést mutatott. Különösen jelentős a romlás az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, az egyesülési és gyülekezési szabadság, valamint a személyi integritás és biztonság területén.
Ez derül ki a Demokrácia és Választási Támogatás Nemzetközi Intézetének (International IDEA) új jelentéséből.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A demokrácia globális állapotáról szóló 2026-os jelentés szerint a visszaesések egyebek mellett a közelmúltban elfogadott olyan jogszabályok következményei, amelyek gyengítik az ügyészség autonómiáját és korlátozzák a civil társadalom mozgásterét.
A jelentés rámutat arra, hogy a civil társadalomra, a médiára és a civil szervezetekre Szerbiában folyamatosan nehezedő nyomás fokozott figyelmet követel.
Mivel Szerbia részt vesz az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatban, a jelentés szerint a jogállamiságra vonatkozó uniós tagsági kritériumok jelentős eszközt adnak az EU kezébe ahhoz, hogy követelje ezeknek a korlátozásoknak a megszüntetését.
A dokumentum hozzáteszi: Szerbiában tisztségviselők Donald Trump amerikai elnöknek a USAID rossz gazdálkodásával kapcsolatos állításaira hivatkoztak, hogy ezzel indokolják a civil szervezeteknél végrehajtott razziákat.
A jelentés szerint világszerte a demokratikus fejlődés három legsúlyosabb visszaesését Afganisztánban, Mauritániában és Mianmarban regisztrálták. Ezek olyan országok, amelyek eleve gyengén teljesítenek a demokrácia területén.
Ugyanakkor a legnagyobb mértékben visszaeső országok között több, korábban közepes teljesítményt mutató állam is szerepel: Grúzia, Izrael, Malawi, Szerbia és az Egyesült Államok.
Az országokat a demokratikus teljesítmény négy fő kategóriája alapján rangsorolták: képviselet, jogok, jogállamiság és részvétel. Ezek mindegyikét további tényezőkre és altényezőkre bontották.
Szerbia a 108. helyen áll a képviselet terén
A 173 vizsgált ország közül Szerbia:
a képviselet tekintetében a 108. helyen áll,
a jogok területén a 81.,
a jogállamiság alapján a 80.,
a részvétel tekintetében pedig a 87. helyet foglalja el.
Ezt mutatja a stockholmi székhelyű kormányközi szervezet legfrissebb jelentése.
Európa több mint felében romlott a demokrácia helyzete
A jelentésből az is kiderül, hogy az európai országok több mint felében visszafejlődött a demokrácia, és az elmúlt öt évben ezen a téren több visszalépés történt, mint előrelépés.
Európában 2020 és 2025 között 154 demokráciamutató esetében összesen 77 romlást regisztráltak, miközben mindössze 42 esetben történt javulás.
Az európai országok több mint felében legalább egy tényező tekintetében romlott a helyzet. A visszaesés leggyakrabban a polgári szabadságjogok, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és a választások tisztasága területén jelentkezett.
A romlások legnagyobb részét Kelet-Európában – amelybe a jelentés Oroszországot is beleszámítja – jegyezték fel: itt 28 visszaesést regisztráltak. Közép-Európában 18, Dél-Európában 16, Észak- és Nyugat-Európában pedig 15 esetben romlottak a mutatók.
A demokratikus visszafejlődés növelheti az erőszakos konfliktusok kockázatát
A demokrácia globális állapotáról szóló idei jelentés két egymással összefüggő témát vizsgál.
Az első rész a demokrácia minőségének különböző régiókban bekövetkezett változásait elemzi. Ennek része egy részletes esettanulmány is az Egyesült Államokban tapasztalható demokratikus normaromlás következményeiről, valamint arról, hogy ezek a folyamatok miként hatnak a jogállamiságon alapuló nemzetközi rendre.
A második rész a demokratikus visszafejlődés és az erőszakos konfliktusok közötti kölcsönhatást vizsgálja. A jelentés azt elemzi, hogy a demokrácia különböző szintjei miként befolyásolják a konfliktusok kialakulásának valószínűségét egy adott országon belül és az országhatárokon túl.
Az eredmények arra utalnak, hogy a demokratikus visszafejlődés növelheti az erőszakos konfliktusok kialakulásának kockázatát, míg az erős demokratikus intézmények gátat szabhatnak az erőszaknak.
