2025 végén 64 672 külföldi állampolgár tartózkodott Szerbiában valamilyen munkavállalási jogcímen, ami 24 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A Szerb Köztársaság 2025-ös Migrációs Profiljának adatai szerint a legtöbben Oroszország állampolgárai voltak (35,5%), őket követték a kínai (19,1%), az indiai (10,7%), a török (9,1%) és a nepáli (4,2%) munkavállalók. Idén július végén Ivica Dačić szerb belügyminiszter a parlamenti vita során kijelentette, hogy „jelenleg 68 720 munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldi tartózkodik hazánkban”.
A munkaerő-migráció jelenti a legelterjedtebb migrációs formát a Szerb Köztársaságban – áll a Szerb Köztársaság 2025-ös Migrációs Profiljában. „Az elmúlt néhány évben a külföldi munkavállalók számának folyamatos növekedése figyelhető meg, amit a munkaerőpaci igények és a hazai munkaerő hiánya tesz szükségessé. A foglalkoztatott külföldiek többsége a kiadott egységes ideiglenes tartózkodási és munkavállalási engedély alapján tartózkodik a Szerb Köztársaságban” – mutat rá a dokumentum.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az ideiglenes tartózkodási engedély iránti kérelem, amely alapján az egységes tartózkodási és munkavállalási engedélyt kiadják, a következő okokból nyújtható be: szűkebb értelemben vett foglalkoztatás/munkaszerződés vagy egyéb szerződés, önfoglalkoztatás, kiküldött személyek, vállalaton belüli áthelyezés, független szakember, képzés és továbbképzés.
A fentieken kívül Szerbiában olyan külföldiek is tartózkodnak és dolgoznak, akik egységes engedély nélkül is jogosultak a munkavállalásra, és akik nem szerepelnek a foglalkoztatás alapján jóváhagyott ideiglenes tartózkodási engedélyek bemutatott statisztikájában.
2025 végén a legnépesebb csoportot azok a külföldi munkavállalók alkották, akik munkaszerződés vagy egyéb szerződés alapján dolgoznak (közel 69%), őket követik az önfoglalkoztatók (kb. 18% – gazdasági társaság regisztrált tagja, vállalkozó), majd a kiküldetés vagy vállalaton belüli áthelyezés alapján dolgozó külföldiek.
A Nyugat-Balkáni Szabad Munkaerő-piaci Hozzáférés Feltételeiről szóló Megállapodás ratifikálásáról szóló törvénynek megfelelően 2024. március 1-jétől Albánia és Észak-Macedónia állampolgárai kérelmezhetik a szabad munkaerő-piaci hozzáférési engedélyt, amely két évig érvényes, és nem kell ideiglenes tartózkodási engedélyt kérniük. Ennek alapján összesen 387 kérelmet hagytak jóvá: Észak-Macedónia állampolgárai számára 386-ot, míg az Albán Köztársaság állampolgára számára 1 kérelmet fogadtak el.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NSZ) nyilvántartásában szereplő munkanélküli külföldi állampolgárok olyan személyek, akik ideiglenes vagy állandó letelepedési engedéllyel rendelkeznek. Az NSZ nyilvántartásában 2025. december 31-i állás szerint 632 munkanélküli külföldi állampolgár szerepelt, akiknek 74 százaléka nő volt” – áll a dokumentumban.
Egy évvel korábban, 2024. december 31-én az NSZ nyilvántartásában 339 512 munkanélküli személyt regisztráltak, akiknek 0,2 százaléka volt külföldi. A tendencia az előző évben is azonos volt.
2025 folyamán összesen 690 külföldi állampolgár regisztrált az NSZ nyilvántartásába, ahol a legnagyobb arányban az Orosz Föderáció (26,81%), Észak-Macedónia (11,74%) és Montenegró (7,39%) állampolgárai szerepelnek,
A jelentéstételi időszakban, 2025. január 1. és december 31. között hét esetben került sor az emberkereskedelem áldozataként regisztrált munkanélküliek elhelyezkedésére, és mindannyian nők voltak.
