Danica Grujičić, a Belgrádi Egyetem Orvostudományi Karának professzora, korábbi egészségügyi miniszter kijelentette, hogy Szerbia megszűnik létezni, ha az október 25-i előrehozott parlamenti választásokon nem történik kormányváltás.
Grujičić a Beta hírügynökségnek adott interjúban arra szólította fel a polgárokat, hogy az Egyetemisták győznek képviselőjelölt-listára szavazzanak, és – mint mondta – semmiképpen se adják voksukat az „Aleksandar Vučić – Egyesült Szerbia, illetve az Ivica Dačić – A stabilitás tényezője listákra, amelyek a szavazólapon az első és a második helyen szerepelnek.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Az egyetemisták listáján vannak olyanok, akik nem tetszenek nekem, de sokkal többen vannak, akik tetszenek, ezért úgy gondolom, hogy az Egyetemista listára kell szavazni. Sok lista lesz a szavazólapon, a nép válasszon maga, de az a lényeg, hogy ne az első és második helyen szereplő, rezsimpárti listákra szavazzanak. Én biztosan a harmadik helyen szereplő Egyetemista listára fogok szavazni, mert professzorként kötelességem támogatni őket” – hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy nem is lett volna választás, ha az egyetemisták nem ébresztik fel Szerbiát.
„A hallgatók felébresztettek bennünket. Eloszlatták a félelmet a hatalmon lévő párt koordinátoraitól, amely sajnos a kisebb településeken még mindig jelen van. Nem minden Szerb Haladó Párt- (SNS) tag egyforma, és nem mindegyikük visel azonos felelősséget azért a helyzetért, amelybe Szerbia a jelenlegi rendszer miatt került, de a következő választáson erre a pártra és a Szerbiai Szocialista Pártra (SPS) nem kellene szavazni” – mondta Grujičić.
Kiemelte, hogy 2022-ben hibát követett el, amikor elfogadta, hogy az SNS listavezetője legyen a parlamenti választáson.
„Akkor teljesen más elképzelésem volt arról, hogy mit tud tenni egy miniszteri tisztséget betöltő ember az adott terület helyzetének javításáért. Amikor azonban a szerb kormány tagja lettem, és láttam, hogyan viszonyulnak a dolgokhoz, illetve hogyan vezetik az országot, rájöttem, hogy a kormány valójában semmiről sem dönt, és ott számomra nincs hely. Másrészt nem bánom, hogy megtettem, mert akkor nyílt fel a szemem, és most már tudom, mit kell tenni az első napon” – mondta.
Vučić befolyása a kormány rossz működésére
Arra a kérdésre, mekkora hatással volt Aleksandar Vučić szerb elnök a kormány rossz működésére, Grujičić azt mondta, hogy Vučić befolyása óriási volt, de nem kizárólag ő hozza a döntéseket.
„Vučićtyal a miniszteri mandátumom alatt mindössze kétszer beszéltem. A kormány működésére gyakorolt befolyása óriási, de nem csak ő dönt. Van egy 20–30 fős csoport, amely mindenről dönt, meghatározza a kormány napirendjét, és így a törvényeket megkerülve születnek döntések” – mondta.
Arra a kérdésre, hogy mit kellene megváltoztatnia az új kormánynak, Grujičić azt mondta, a legfontosabb, hogy megkezdődjön a törvények betartása.
„A hatalomváltás után fontos, hogy gyorsan, a törvényekkel és a szabályokkal összhangban kezdjenek dolgozni, és különösen fontos megreformálni az állami intézményeket, amelyek tele vannak pártpropagandistákkal. A hatalom számos rossz törvényt hozott az egészségügy, az oktatás és az igazságszolgáltatás területén, ezeket azonnal meg kellene változtatni. Az új hatalomnak meg kell teremtenie a jogállamiságot Szerbiában” – értékelte.
Ha nem történik hatalomváltás, tette hozzá, Szerbia 2050-re nem fog létezni.
„Ha minden így marad, Szerbia 2050-re nem lesz többé. A hatalomnak meg kell változnia. Nem engedhetjük meg, hogy elveszítsük ezeket a gyerekeket, akik fellázadtak, és a saját országukban szeretnének élni. Ha őket elveszítjük, ha arra kényszerülnek, hogy külföldre menjenek, mi leszünk a nemzeti kisebbség Szerbiában, és ki tudja, 50 év múlva hogy fogják hívni ezt az országot” – mondta a professzor.
Az egészségügy helyzete
Az egészségügy helyzetéről szólva Grujičić azt mondta, hogy ma sokkal több diagnosztikai berendezés áll rendelkezésre, mint korábban, a probléma azonban a szervezetlenségben, valamint az orvosok és az egyéb egészségügyi dolgozók hiányában rejlik.
„A jó egészségügy nem a harmadlagos ellátáson, hanem az alapellátáson nyugszik. Mindennek a háziorvosra kellene épülnie, akinek a rendelőjében tíz, nem pedig harminc beteget kellene megvizsgálnia, és aki még a CT-vizsgálat előtt képes lenne szinte minden betegséget felismerni. Emellett törvényben kellene kötelezni minden állampolgárt arra, hogy évente legalább egyszer vegyen részt megelőző vizsgálaton” – mondta.
Hozzátette, hogy az állami kórházakból számos orvos és más egészségügyi dolgozó elsősorban a rendkívül alacsony fizetések miatt ment át a magánegészségügybe.
„Hiány van a kisebb településeken dolgozó háziorvosokból, miközben túlkínálat van a klinikákon, ahol öt szakorvosjelölt helyett húsz van. Felmerül a kérdés, mit tudnak megtanulni, ha egy klinikán húszan vannak? A tapasztalt orvosok már dél körül elhagyják az állami kórházakat, és a magánszektorban vállalnak munkát, amit nem lehet a szemükre vetni, mert a fizetések siralmasan alacsonyak. A kormányzati hivatalok adminisztratív dolgozói jóval többet keresnek, mint az orvosok és az ápolók” – hangsúlyozta.
Úgy értékelte, hogy az egészségügyi intézményekben teljesen egészségtelen légkör uralkodik.
„Az orvos sehol nem állhat ki, és nem mondhatja el, mit gondol. Az orvosnak joga van a saját politikai véleményéhez, de felfüggesztés vagy elbocsátás terhe mellett nem közölheti nyilvánosan, ha nem támogatja a hatalmat” – mondta Grujičić.
Fotó: N1
