Az Európai Unió olyan javaslaton dolgozik, amely Montenegró, Ukrajna, Moldova és Albánia számára – amelyek a legközelebb állnak az uniós csatlakozáshoz – egyértelmű, fokozatos utat biztosítana a tagság felé.
A javaslat alapján más tagjelöltek, köztük Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia kimaradnának – írja a Politico.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az Európai Bizottság két, a javaslatok kidolgozásában részt vevő magas rangú tisztségviselője szerint a négy ország számít a legesélyesebbnek az uniós csatlakozásra, ugyanakkor továbbra is lassú előrehaladással és a hivatalos csatlakozás bizonytalan időpontjával szembesülnek.
Brüsszel már régóta támogatja csatlakozási törekvéseiket, az új ütemtervek azonban azt jelentenék, hogy biztosítékot kapnának arra: amennyiben folytatják az érdemi reformokat, felveszik őket az EU-ba. Emellett tájékoztató jellegű határidőket is meghatároznának a tárgyalások lezárására.
Az egyik tisztségviselő szerint az ütemtervek egyértelműbben meghatározzák majd, hogy pontosan mit várnak el az egyes tagjelöltektől, ugyanakkor a jelenlegi tagállamok számára is kötelezettségeket teremtenek, hiszen a folyamat folytatásához nekik is hozzá kell járulniuk.
A tervek emellett tájékoztató jellegű dátumokat határoznának meg az egyes tárgyalási klaszterek hivatalos lezárására, amelyek fontos mérföldköveket jelentenek a tagság felé vezető úton.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptember eleji, az unió helyzetéről szóló beszédében célzott támogatást ígért azoknak a tagjelölt országoknak, amelyek a legnagyobb előrelépést érték el.
A folyamat korábbi szakaszában járó többi tagjelöltnek – így Koszovónak, Észak-Macedóniának és Bosznia-Hercegovinának – ebben a szakaszban nem kínálnak ütemtervet a tisztségviselők szerint. Ugyanez vonatkozik Georgiára, Törökországra és Szerbiára is, amelyek csatlakozási folyamata a demokrácia és az igazságszolgáltatás terén tapasztalt visszalépéssel kapcsolatos aggályok miatt megtorpant.
Az Európai Bizottság szóvivője megerősítette, hogy az új ütemtervek „utat biztosítanak majd a csatlakozási tárgyalások lezárásához, ugyanakkor egyértelmű prioritási listát is meghatároznak: határidőket és konkrét eredményeket, amelyek segítik a legelőrébb tartó tagjelölteket a szükséges reformok végrehajtásában”.
Az EU vezetői egyre inkább azokhoz a demokráciákhoz fordulnak, amelyek támogatják a szabadkereskedelmet, különösen a közvetlen szomszédságukban. Ennek hátterében az olyan partnerekkel, mint az Egyesült Államok, fennálló feszültségek, Kína ellenséges lépései, valamint az Oroszországból érkező fenyegetések állnak.
A tisztségviselők aggódnak amiatt, hogy az EU-csatlakozási folyamat túlságosan sokáig tart, ezáltal pedig a leendő új tagállamokat csalódásnak vagy riválisok olyan nyomásának teszi ki, amelynek hatására feladhatják csatlakozási törekvéseiket.
A lépésre egy olyan időszakban kerül sor, amikor alapjaiban vizsgálják felül az EU bővítését megelőző politikákat. A tisztségviselők szerint a tagjelöltek számára jobb utat kell biztosítani az EU-ba való „fokozatos integrációhoz”, amely a gazdasági előnyök igénybevételét és a közös projektekbe való bekapcsolódást is magában foglalná az elért előrehaladás jutalmaként.
A javaslat kidolgozását Aleksandr Adam, Ursula von der Leyen közeli tanácsadója vezeti. A tervet október 6-án mutatják be a magas rangú tisztségviselőknek – írja a Politico.
Illusztráció (021.rs)
