Naponta 128 ember hal meg szív- és érrendszeri betegségek miatt

A szívbetegség bárkit érinthet, az esetek jelentős része azonban megelőzhető, ha időben felismerjük az első tüneteket, és rendszeresen ellenőrizzük a vérnyomást, a koleszterinszintet és a vércukorszintet.

A szív- és érrendszeri betegségek továbbra is csaknem minden második halálesetért felelősek Szerbiában.

A Dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet a adatai szerint 2024-ben 46 841 ember halt meg ezekben a betegségekben, ami az országban bekövetkezett halálesetek 47,7 százalékát jelenti. Ez naponta átlagosan 128 halálesetet, vagyis tizenegy percenként egy emberéletet jelent.

A szív- és érrendszeri betegségek gyakrabban okoztak halált a nők körében (54,6 százalék), mint a férfiaknál. 21 654 akut koronária szindrómás esetet regisztráltak, közülük 15 693 embernél akut szívinfarktust diagnosztizáltak. Akut koronária szindróma következtében 4588 ember halt meg. Azoknak, akik ebben a betegségben hunytak el, az ötöde nem érte meg a 64. életévét. A legmagasabb megbetegedési arányokat Dél- és Kelet-Szerbiában jegyezték fel.

Világszerte sem biztatóbb a helyzet. A szív- és érrendszeri betegségek évente több mint 20 millió ember halálát okozzák, jóllehet a halálesetek jelentős része megelőzhető lenne. Ezért a Szív Világszövetsége (World Heart Federation) az idei Szív Világnapját immár második egymást követő évben a „Kapd el a szív ritmusát” kampánnyal ünnepli. A kampány célja azoknak a szívbetegségekre utaló tüneteknek a felismerése, amelyek gyakran észrevétlenek maradnak, egészen addig, amíg már túl késő.

„Az akut koronária szindrómában elhunytak ötöde nem érte meg a 64. életévét, vagyis a legaktívabb, legtermékenyebb életszakaszban veszítünk el embereket. Ezért fontos, hogy a betegek felismerjék a betegség első jeleit, és időben forduljanak orvoshoz. Ugyanakkor az is lényeges, hogy ha a betegség már kialakult, ne hagyják abba a kezelést, és rendszeresen járjanak ellenőrzésre” – mondta Savo Pilipović, a Szív- és Érrendszeri Betegek Egyesületének elnöke.

Mint hozzátette, az egészségügyi rendszertől elvárható, hogy a korszerű diagnosztikai eljárások és kezelések minden rászoruló számára elérhetőek legyenek, függetlenül attól, hogy Szerbia mely részén élnek, hiszen minden betegnek joga van a hosszabb és jobb minőségű élethez.

Ivana Nedeljković, a Szerbiai Kardiológusok Egyesületének elnöke kiemelte, hogy a korszerű kardiológiának elsősorban a megelőzésre és a betegségek korai felismerésére kell összpontosítania.

„A szív- és érrendszeri betegségek továbbra is az egyik legnagyobb egészségügyi kihívást jelentik Szerbiában, és a megbetegedések, valamint a halálozás vezető okai közé tartoznak. Ezért a korszerű kardiológiának nem csupán a már kialakult betegségek kezelésére, hanem mindenekelőtt azok időben történő felismerésére és megelőzésére kell összpontosítania. A vérnyomás, a koleszterinszint, a cukorbetegség, a testsúly, a dohányzás és a mozgásszegény életmód ellenőrzése, illetve kezelése a szív- és érrendszeri kockázatok csökkentésének alapját jelenti” – mondta Nedeljković.

A szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának legfontosabb kockázati tényezői között szerepel a magas vérnyomás, amely világszerte a halálesetek 13 százalékához köthető, a dohányzás (9 százalék), a magas vércukorszint és a fizikai inaktivitás (egyaránt 6 százalék), valamint az elhízás (5 százalék).

A Szív Világnapját 2000 óta tartják meg a Szív Világszövetsége kezdeményezésére. Célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a szív- és érrendszeri betegségek világszerte a vezető halálokok közé tartoznak.

Fotó: Pixabay