Tizennégy, összesen hatezer, vajdasági falvakból származó báránnyal megrakott kamion indult el kedden a Magyarkanizsa községhez tartozó Adorjánról Izraelbe. Ezzel folytatódott a szerbiai haszonállatok exportja és a hazai állatállomány értékesítése az izraeli piacon, tudósít a Vajdasági RTV.
Az állatokat emeletes teherszállítókon a bari kikötőig viszik, ahonnan hajókkal szállítják Izraelbe.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A rakodáson és a szállítmány elindításánál jelen volt Dragan Glamočić, az ügyvezető kormány mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási minisztere is, aki hangsúlyozta: export nélkül nincs mezőgazdasági fejlődés.
„Nem mondhatom, hogy könnyű mezőgazdasági terméket előállítani, természetesen nehéz. Ha azonban az árut nem lehet eladni, mindenki elégedetlenné válik. Csökken az ár, elégedetlenek a gazdák, visszaesik a termelés. Ez jó példa arra, hogyan működhet együtt a magánszektor az állammal. Itt van Csaba úr, aki valóban aktív, járja és kutatja a világpiacokat, az állam pedig a maga részéről segít a szükséges tanúsítványok megszerzésében” – mondta Glamočić Borsos Csaba farmján.
Hozzátette, Szerbia az idén öt piacot nyitott meg az állatexport előtt.
„Nemcsak Izraelbe mennek ezek a bárányok, hanem megnyitottuk Líbia, Libanon, Algéria és Egyiptom piacát is. Az idén már több mint 12 ezer juhot exportáltunk Líbiába és Algériába. Ma hatezer bárány indul útnak, a következő szállítmányt pedig már december közepére készítjük elő” – közölte.
A miniszter szerint mindez biztosítékot jelent a termelőknek arra, hogy az árak a jelenlegi szinten maradnak, vagy akár tovább emelkednek.
„Ha nem lenne export, az ár azonnal csökkenne. A pecsenyesütők a lehető legolcsóbban szeretnék megvásárolni a bárányokat, az emberek pedig a lehető legolcsóbban szeretnének bárányhúst enni, de mindennek megvan az ára, így működik a piac. Ma itt van az izraeli vásárló, Jakov úr is, akivel már tárgyaltunk a jövőbeni együttműködésről” – mondta Glamočić.
A hízómarhák exportjában is lehetőség van
Glamočić szerint Szerbiának tovább kell bővítenie az exportját, és erre különösen a hízómarhák esetében van lehetőség, mivel az ország rendelkezik megfelelő termelési kapacitással és áruval.
„Ezen a területen is összehangoltuk a tanúsítványokat, ezért már a jövő év elején, de talán még az év vége előtt megkezdődhet a hízómarhák exportja. Ez az áraknak is stabilitást biztosítana” – mondta.
A tejpiacon ugyanakkor Glamočić szerint Szerbia nem versenyképes az európai helyzet miatt, ahol a nagy szereplők diktálják az árakat.
„Nincs lehetőségünk arra, hogy ezen a területen terjeszkedjünk, ugyanakkor saját szükségleteink kielégítésére elegendő tejet termelünk. Növelnünk kell a termelékenységet, korszerűsíteni kell a gazdaságokat, hatékonyabban kell dolgozni és csökkenteni a költségeket, hogy megőrizzük a szarvasmarha-tenyésztést és a tejágazatot. A húsmarhatartásban azonban világpiaci léptékű lehetőségeink vannak, a vásárlók rendkívül elégedettek, és keresik a termékeinket” – mondta.
620 ezer tenyészjuh Szerbiában
A miniszter közlése szerint 2012-ben mintegy 50 ezer tenyészjuh volt Szerbiában, számuk mára – az állami támogatásoknak is köszönhetően – meghaladja a 620 ezret.
„Minden itt látható bárány után 3000 dinár vissza nem térítendő állami támogatás jár. Minden minőségi tenyészjuh után évente 10 ezer dinárt biztosít az állam. Aki minőségi tenyészjuhot vagy kost szeretne vásárolni, annak az állam a költségek 50–65 százalékát vissza nem térítendő támogatásként biztosítja. Egyre több juhunk van, és az állomány tovább fog növekedni. Ha van piac, nő a termelés is, ilyen egyszerű a logika” – fogalmazott Glamočić.
Az export miatt magasabb a bárány felvásárlási ára
Az adorjáni Kontakt vállalat igazgatója szerint az állami támogatások és az exportlehetőségek rendkívül sokat jelentenek az állattenyésztőknek.
„Nagyon sokat jelent, hiszen Szerbiában a belföldi szükségleteken felül is van bárány, amelyet exportálni lehet. Ha nem exportálnánk, sokkal rosszabb lenne az ár. Tavaly járvány volt, és a bárány ára egészen 300 dinárig esett. Idén viszont, mivel van export, a legalacsonyabb ár 450 dinár volt. Ötszáz dinárról indultunk, aztán 480 dinár volt az ár, a mostani szállítmány esetében pedig 450 dináros felvásárlási árban állapodtunk meg” – mondta Borsos az RTV-nek.
Hozzátette, a vállalat valamennyi termelő számára elkészíti a szükséges átvételi bizonylatokat is, így a gazdák igénybe vehetik a bárányonként járó 3000 dináros állami támogatást is.
Illusztráció (Fotó: Pixabay)
