Az elmúlt hét hónapban több mint 300 ezer ügyet rendeztek a Mindenki a sajátján (Svoj na svome) elnevezésű állami program keretében, miközben a Nova.rs értesülései szerint az Alkotmánybíróság előtt nemrég három eljárás is indult annak vizsgálatára, hogy alkotmányos-e az ingatlanok nyilvántartásba vételének és a tulajdonjog bejegyzésének különleges feltételeiről szóló törvény. Ha a bíróság alkotmányellenesnek nyilvánítja a jogszabályt, az eddig még el nem bírált, több mint kétmillió kérelem sorsa is bizonytalanná válhat – állítja a portálnak nyilatkozó jogász.
A 2025 októberében elfogadott, köznyelvben Svoj na svome néven ismert törvény alapján több mint 2,5 millió kérelmet nyújtottak be az építésügyi minisztériumhoz. A program keretében február óta több mint 333 ezer ügyben született döntés, miközben mintegy 2,1 millió kérelem még elbírálásra vár.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Nova.rs szerint az Alkotmánybíróság előtt nemrég három külön ügyet is létrehoztak a törvény alkotmányosságának vizsgálatára.
Marko Micović ügyvéd szerint, ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősíti a jogszabályt, azok a polgárok, akik a tulajdonjog bejegyzése érdekében kérelmet nyújtottak be, nem kerülhetnek be az ingatlan-nyilvántartásba.
„Szakmai körökből származó információk szerint számos ok állhat amögött, hogy az Alkotmánybíróságnak alkotmányellenesnek kellene nyilvánítania a törvényt. Ezek között a jogszabály elfogadásának módja, valamint több olyan rendelkezés is szerepel, amelyek ellentétesek lehetnek Szerbia alkotmányával” – mondta Micović a Nova.rs-nek.
„A törvény kezdettől fogva alkotmányellenes”
„Az az álláspontom, hogy ez a törvény már a kezdetektől fogva alkotmányellenes volt. Több kolléga ezért is kezdeményezte az alkotmányossági felülvizsgálatát. Véleményem szerint egyrészt azért alkotmányellenes, mert sürgősségi eljárásban, nyilvános vita nélkül fogadták el. A jogszabály gyors elfogadása ráadásul számos hiányosságot eredményezett, amelyek miatt már augusztusban módosítani kellett. Ezek a hiányosságok újabb módosításokhoz, vagy akár a törvény megszüntetéséhez is vezethetnek, ha az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánítja” – fogalmazott az ügyvéd.
Micović szerint több olyan pont is van, amely alapján az Alkotmánybíróság az alkalmazás bármely szakaszában alkotmányellenesnek minősítheti a jogszabályt.
Az egyik ilyen szerinte az, hogy az ingatlan-nyilvántartási hatóság (RGZ) előtt folyó eljárásban a kérelmezőknek nincs lehetőségük fellebbezésre és közigazgatási per indítására. Az ügyvéd szerint ez sérti a jogorvoslathoz való jogot.
Úgy véli továbbá, hogy a törvény hátrányos helyzetbe hozza azokat, akik építési engedéllyel építkeztek azokhoz képest, akik engedély nélkül emeltek épületet.
„Az az álláspontom, hogy ha a törvényt alkotmányellenesnek nyilvánítják, akkor az addig még el nem bírált valamennyi kérelmet el fogják utasítani” – hangsúlyozta Micović.
Több millió illegálisan épült ingatlan érintett lehet
A törvény lehetővé teszi, hogy a jogellenesen, illetve engedély nélkül épített objektumokat is bejegyezzék az ingatlan-nyilvántartásba. A jogszabály meghatározza az ingatlanok – az épületek és az alattuk található földterületek – nyilvántartásba vételének különleges feltételeit és eljárását, valamint a bejegyzéshez kapcsolódó díjakat és jogkövetkezményeket.
Aleksandra Sofronijević építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter augusztusban azt közölte, hogy a törvény alkalmazásának kevesebb mint hat hónapja alatt 333 870 ügyet rendeztek, és több mint 250 ezer magánszemélyt, illetve jogi személyt jegyeztek be az ingatlan-nyilvántartásba.
A legutóbbi, 2025 szeptemberéből származó adatok szerint Szerbiában mintegy 4,8 millió engedély nélkül épített objektum volt. A törvény elfogadása után az érintettek december 8. és február 5. között nyújthatták be kérelmeiket.
A Nova.rs megkereste az Alkotmánybíróságot is azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen ügyeket indítottak a törvény alkotmányosságának vizsgálatára, illetve mikorra várható döntés, ám az intézmény a cikk megjelenéséig nem válaszolt.
Fotó: Pixabay
