Történelmi mélypontra, 7,2 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta az év második negyedében Szerbiában, ami 1,7 százalékponttal alacsonyabb az idei év első három hónapjában mértnél.
A munkanélküliek számának ilyen mértékű csökkenéséből arra lehetne következtetni, hogy ezek az emberek időközben munkába álltak, így nőtt a foglalkoztatottak száma.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ebben az esetben azonban ez a következtetés nem lenne helytálló. Annak az 56 100 embernek a többsége ugyanis, akik már nem szerepelnek a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NSZ) munkanélküli-nyilvántartásában, valójában abba a kategóriába került, amelyet a hivatalos statisztika „munkaerőpiacon kívüli népességként” tart nyilván. Összesen 38 200 emberről van szó.
A foglalkoztatottak száma ugyanebben az időszakban mindössze 4100-zal, azaz 0,2 százalékkal nőtt.
Ha az idei második negyedév adatait az előző év azonos időszakával hasonlítjuk össze, látható, hogy a munkanélküliek száma 17,5 százalékkal, 267 ezerről 220 200-ra csökkent. A munkanélküliségi ráta így 1,3 százalékponttal mérséklődött.
Logikus lenne arra számítani, hogy a munkanélküliség csökkenése a foglalkoztatottság növekedésével jár. Csakhogy a foglalkoztatottak száma szintén csökkent, méghozzá 1,6 százalékkal: 2 885 900-ról 2 840 100-ra. A foglalkoztatási ráta ennek következtében 0,6 százalékponttal mérséklődött.
Eközben a munkaerőpiacon kívüli népesség aránya 1,3 százalékponttal csökkent.
Hová tűnnek a munkavállalók?
A látszólagos ellentmondásra – vagyis arra, hogyan tűnhetnek el emberek egyszerre a foglalkoztatottak és a munkanélküliek közül – Milojko Arsić, a Belgrádi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának professzora ad magyarázatot a Biznis.rs-nek.
Szerinte több tényező együttes hatásáról van szó, elsősorban arról, hogy az emberek az inaktív népesség körébe kerülnek, de demográfiai és migrációs folyamatok is szerepet játszanak.
„A munkanélküliségi ráta történelmi mélyponton van, ami első pillantásra jó eredménynek tűnik. Ha azonban részletesebben elemezzük az adatokat, láthatjuk, hogy a helyzet nem olyan kedvező, mint amilyennek látszik, mert a munkanélküliségi ráta csökkenésével párhuzamosan a foglalkoztatási ráta, illetve a foglalkoztatottak abszolút száma is csökken” – mondta Arsić.
Ez azt jelenti, hogy azok az emberek, akik már nem számítanak munkanélkülinek, nem feltétlenül azért kerültek ki ebből a kategóriából, mert elhelyezkedtek. Egy részük inaktívvá vált, mások esetében pedig demográfiai okok állnak a háttérben.
„A demográfiai tényezők kétféleképpen jelentkeznek. Egyrészt többen mennek nyugdíjba, mint ahány fiatal belép a munkaerőpiacra. Az évente nyugdíjba vonuló generáció létszáma 75–80 ezer fő, miközben a munkaerőpiacra belépő új generációk körülbelül 65 ezer fősek, egyszerűen kevesebben vannak. A másik tényező a munkaerő passzivizálódása, és ez a legfontosabb oka annak, hogy az idei második negyedévben csökkent a munkanélküliség” – magyarázta a professzor.
Arsić szerint a migrációnak is lehet bizonyos hatása, az idei évre vonatkozóan azonban egyelőre nincsenek adatok arról, hányan hagyták el Szerbiát.
Három éve stagnál vagy enyhén csökken a regisztrált foglalkoztatottság
Arsić elmondása szerint a második negyedévben a formális, az informális és a regisztrált foglalkoztatottság egyaránt csökkent. Bár a visszaesés nem jelentős, a foglalkoztatás minden szegmensében megfigyelhető.
„Ha ágazatonként vizsgáljuk az adatokat, azt látjuk, hogy a visszaesés az alacsony termelékenységű ágazatokra összpontosul, például a textiliparra, az autóipari kábelgyártásra és a hasonló tevékenységekre, ahol a munkáltatók már nem tudják finanszírozni a Szerbiában kialakult munkaerőköltségeket. A minimálbér emelése miatt egyes ilyen vállalatok megszüntetik működésüket” – mondta.
Arsić külön kiemelte, hogy a regisztrált foglalkoztatottság már három éve stagnál vagy enyhén csökken, ami kedvezőtlen körülmény Szerbia számára.
„Ha a munkaerőpiac és a gazdaság kapcsolatát vizsgáljuk, akkor a foglalkoztatottság sokkal szorosabban kapcsolódik a gazdasági folyamatokhoz, mint a munkanélküliség. A foglalkoztatási ráta azt mutatja, hogy a rendelkezésre álló munkaerő mekkora részét foglalkoztatja a gazdaság, miközben a munkanélküliséget demográfiai tényezők, a lakosság passzivizálódása, az álláskeresés különböző okokból történő feladása, az emigráció és más folyamatok is befolyásolják. Ilyen körülmények között ezért a foglalkoztatottság jobb mutatója a gazdasági előrehaladásnak és a gazdaság állapotának” – magyarázta.
Vajdaságban 6,6 százalékra csökkent a munkanélküliség
A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint az idei második negyedévben az előző negyedévhez képest Szerbia valamennyi régiójában csökkent a munkanélküliségi ráta.
Dél- és Kelet-Szerbiában 13,7-ről 10,4 százalékra, Vajdaságban 8,4-ről 6,6 százalékra, Šumadija és Nyugat-Szerbia régiójában 8,3-ről 7 százalékra, Belgrád térségében pedig 6,5-ről 5,6 százalékra mérséklődött.
Ágazati bontásban 2026 második negyedévében a foglalkoztatottak legnagyobb része, 60,4 százaléka a szolgáltatási szektorban dolgozott. Az ipar részesedése 22,2 százalék, a mezőgazdaságé 11,2 százalék, az építőiparé pedig 6,2 százalék volt.
Az előző negyedévhez viszonyítva a mezőgazdaság, erdészet és halászat részesedése 12,2-ről 11,2 százalékra csökkent.
A szolgáltatások súlya ugyanakkor 59,9-ről 60,4 százalékra, az építőiparé 5,8-ről 6,2 százalékra emelkedett. Az ipar részesedése változatlanul 22,2 százalék maradt.
A fiataloknál is ugyanez a tendencia
Az általános népességnél megfigyelhető folyamatok a fiatalokat is érintik.
A 15–24 éves foglalkoztatottak száma a második negyedévben 9200-zal, a munkanélküli fiataloké pedig 5700-zal csökkent. Ezzel párhuzamosan a munkaerőpiacon kívüli fiatalok száma 10 900-zal nőtt.
Ennek következtében a fiatalok munkanélküliségi rátája 1,1 százalékponttal, foglalkoztatási rátájuk pedig 1,2 százalékponttal csökkent, miközben a munkaerőpiacon kívüli fiatalok aránya két százalékponttal emelkedett 2026 első negyedévéhez képest.
