Egyetlen dolog biztos: magas lesz a részvétel

Egyetlen dolog biztos a közelgő, október 25-i választásokkal kapcsolatban: magas lesz a részvétel – mondta Vladimir Pajić, a Faktor plus ügynökség munkatársa. Zoran Gavrilović, a Társadalomkutatási Iroda (BIRODI) munkatársa úgy értékeli, hogy a magas részvétel nem kedvez a hatalomnak, írja az N1.

A Faktor plus szeptember 16. és 20. között végzett felmérése szerint az Aleksandar Vučić vezette Egyesült Szerbia lista abszolút többséget szerezne a választásokon, 48,6 százalékkal. A hallgatói lista 37,1 százalékot kapna, a parlamenti küszöböt pedig még a Szerbiai Szocialista Párt (4,9 százalék) és az Európai Szerbia koalíció (3,6 százalék) lépné át, míg a jobboldali pártok egyelőre a küszöb alatt vannak.

Pajić elmondta, hogy a kutatás mintája 986 főből állt, és mindkét nemhez tartozó, Koszovó területén kívül élő polgárokat foglalt magában. A felmérést négy nap alatt végezték el.

Ki rendelte meg és fizette a Faktor plus kutatását?

Arra a kérdésre, hogy ki rendelte meg és fizette a Faktor plus felmérését, Pajić azt mondta, hogy vannak ügyfeleik, akik igénybe veszik kutatásaikat.

„Nem egy ember volt, aki azt mondta: ezt a kutatást akarjuk. Vagy egyetlen szervezet. Vannak ügyfeleink… Nincs is szükségem arra, hogy megmondjam, és kötelezettségem sincs rá, mert együttműködésben dolgozunk a Blic kollégáival, a Blic újsággal és televízióval, akikkel évek óta közösen publikálunk. Mondjuk úgy, hogy a Blic valahol a megrendelő, bár nem ők kerestek meg minket azzal, hogy »Ezt akarjuk megcsinálni«, hanem közösen publikálunk” – mondta Pajić.

Hangsúlyozta, hogy nem igazak azok a feltételezések, miszerint a Faktor plus kutatásának megrendelője a Szerb Haladó Párt (SNS) lenne.

Zoran Gavrilović szerint a nemzetközi standardok alapján mindig fel kell tüntetni, ki rendelte meg a kutatást, mekkora mintán végezték, milyen technológiával, illetve milyen adatgyűjtési módszerrel dolgoztak, mekkora a mintavételi hiba, hogyan súlyozták az eredményeket, vagyis azt is, hogy a potenciális válaszadók közül hányan utasították vissza a részvételt.

Arra a kérdésre, hogy előfordul-e, hogy egy közvélemény-kutató ügynökségtől a megrendelő azt kéri, ne derüljön ki, hogy ő rendelte meg a kutatást, Gavrilović azt mondta, hogy ilyen megtörténik, de ebben az esetben az eredményeket nem hozzák nyilvánosságra.

„A megrendelőnek arra kellene törekednie, hogy ezek az eredmények ne kerüljenek ki, nemcsak a nyilvánosság elé, hanem hogy senki más ne szerezzen tudomást róluk, mert szerintem ezek az ő tulajdonukat képezik, amikor valaki megrendel egy kutatást és megkapja annak eredményeit” – magyarázta Gavrilović.

„Egyetlen dolog biztos: magas lesz a részvétel”

A Faktor plus legújabb kutatásában 48 százalék mondta azt, hogy az SNS-re szavazna, miközben az ügynökség szeptember 4-i felmérésében a polgárok 31 százaléka még nem tudta, kire szavazna. Pajić elmagyarázta, hogy az új adat csak az elkötelezett választók arányát mutatja.

„A kutatásban jeleztük, hogy ez az elkötelezett választókra vonatkozik, vagyis azokra, akik akkor már tudták, hogy elmennek-e a választásra, és azt is, hogy kire fognak szavazni” – mondta Pajić.

Szerinte a kutatás rendkívül magas részvételt is jelez, és jelenleg talán éppen az az egyetlen biztos dolog, hogy magas lesz a választási részvétel.

„A hallgatói lista növekedési potenciálja nagyobb, mint az SNS-é”

Gavrilović szerint a Faktor plus által bemutatott adatok alapján az SNS 1,56 millió, míg a hallgatók 1,22 millió szavazatra számíthatnának.

„Ugyanakkor 16 százalék a bizonytalanok aránya, ami nagyjából 850 ezer ember. A kutatás alapján – mivel itt nincs adatunk az életkor szerinti megoszlásról – a fiatalok 80 százaléka a hallgatói listára szavazna… A növekedési potenciál nagyobb a hallgatói listánál, és egyszerűen az a mintegy 250–300 ezer szavazat, amelyről beszélünk, a hallgatói lista számára nagyon is elérhető” – mondta Gavrilović.

Meggondolják magukat a választók?

Arra a kérdésre, hogy a választási kampány során tapasztalható erőszak befolyásolhatja-e a bizonytalan választók döntését, Pajić azt mondta, hogy „most már nehéz lesz valakinek új szavazókat szereznie, inkább elveszíthet szavazókat a cselekedeteivel és a viselkedésével”.

„Inkább az történhet, hogy valaki elveszíti a választóit ebben a három-négy hétben, mint hogy a másik oldal megszerezze őket. Vagyis előfordulhat, hogy egy részük tartózkodóvá válik, és nem megy el szavazni. Emellett azonban hangsúlyozom: valóban magas részvételre számítok” – mondta Pajić.

Pajić úgy véli, hogy ha a választásokat három hónappal korábban tartották volna, a részvétel talán magasabb lett volna, mint most.

„Mintha egy kicsit, egy árnyalatnyit csökkent volna a feszültség. Nem a feszültség csökkent – az megmaradt, sőt még nőtt is –, hanem az eufória mérséklődött” – értékelte.

„A magas részvétel nem kedvez a hatalomnak”

Gavrilović ezzel szemben arra számít, hogy nőni fog a részvétel.

„Úgy gondolom, hogy az itt zajló konfliktusok nem kedveznek a magasabb részvételnek, és akik ezeket előidézik, azt várják, hogy csökkenjen a részvétel. Mert a magas részvétel nem kedvez a hatalomnak. Aleksandar Vučić soha nem nyert olyan választáson, amelyen a részvétel meghaladta az 58 százalékot. A választói névjegyzékhez viszonyítva beszélek, nem ahhoz, amiről Pajić beszélt a népszámlálással kapcsolatban” – mondta Gavrilović.

Úgy véli, hogy a választások közeledtével tovább nő majd a társadalmi feszültség, és erősödik a helyzethez kapcsolódó, „népszavazásszerű” hozzáállás is. Gavrilović kitért arra az esetre is, amikor a Korrupciómegelőzési Ügynökség egyik megfigyelőjét megverték.

„Tehát valóban egy olyan szakaszba lépünk, amely nem jó – és a közvélemény-kutatások szempontjából sem kedvező” – zárta szavait Gavrilović.

Fotó: Beta/Miloš Miškov/DS