Szerbiában csaknem 1,5 millió 65 évnél idősebb ember él, ami a teljes lakosság 22,9 százalékát jelenti – derül ki a Köztársasági Statisztikai Hivatal (RZS) legfrissebb adataiból.
Az 1 499 355, 65 év feletti ember között több a nő: 852 081 nő és 647 274 férfi tartozik ebbe a korosztályba. Az idősek 90,4 százaléka már nincs jelen a munkaerőpiacon, 17,7 százalékuk pedig felsőfokú végzettséggel rendelkezik.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az adatok azt is mutatják, hogy aki Szerbiában megéri a 65 éves kort, átlagosan további 16,6 életévre számíthat, ebből azonban várhatóan 11,8 évet tölthet egészségben.
De mit árulnak el ezek az adatok Szerbia demográfiai helyzetéről? Hogyan változik a következő évtizedekben az idősek és a munkaképes korúak aránya, és milyen következményekkel járhat a népesség elöregedése a nyugdíj- és egészségügyi rendszerre?
Petar Vasić, a Belgrádi Egyetem Földrajzi Karának demográfusa az Insajdernek azt mondta, hogy önmagában az idősek arányának növekedését nem feltétlenül kell negatív jelenségként értékelni.
„Ez az arány az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekszik. Ezt nevezzük demográfiai öregedésnek. Ugyanakkor önmagában az idősek arányának növekedése nem feltétlenül rossz. A lakosság egészségi állapotának javulásáról, a halandóság csökkenéséről és a várható élettartam növekedéséről is szó van” – magyarázta Vasić.
A probléma akkor válik sokkal hangsúlyosabbá, amikor ezzel párhuzamosan a fiatalok aránya is csökken, mert ilyenkor a társadalom teljes korstruktúrája átalakul.
„Amikor ezzel egy időben a fiatal népesség aránya is csökken, akkor beszélünk demográfiai öregedésről, amelynek hosszú távon nemcsak demográfiai, hanem mélyebb társadalmi következményei is vannak” – mondta.
A demográfus szerint két alapvető folyamat vezetett a lakosság elöregedéséhez. Az egyik a születésszám hosszú ideje tartó csökkenése, vagyis hogy egyre kisebb létszámú generációk jelennek meg a korfában, a másik pedig a várható élettartam növekedése.
„A demográfiai öregedés két kulcsfontosságú tényező következménye. Az egyik a korfa alulról történő öregedése az elégtelen gyermekvállalás miatt, vagyis minden következő generáció egyre kisebb és kisebb. A másik ok a halandósági viszonyok javulása és a várható élettartam meghosszabbodása” – fogalmazott Vasić.
A folyamatot már nem lehet megállítani
A jövőt illetően Vasić arra figyelmeztetett, hogy valamennyi népesség-előrejelzés a demográfiai öregedés folytatódásával számol legalább az évszázad közepéig.
„Nincs olyan forgatókönyv, amelyben még egy rendkívül jelentős bevándorlás is képes lenne megállítani a demográfiai öregedést. Lassítani lehet, de megállítani nem” – hangsúlyozta.
Egyre kevesebb munkaképes, egyre több idős ember
A népesség elöregedése nem pusztán a korstruktúra változását jelenti. Az idősek egyre nagyobb aránya közvetlenül felveti a nyugdíj- és egészségügyi rendszer fenntarthatóságának, valamint a munkaerőpiac jövőjének kérdését.
Különösen fontos adat, hogy a 65 év felettiek 90,4 százaléka nincs jelen a munkaerőpiacon. Felmerül tehát a kérdés, hogy a népesség további öregedésével és a munkaképes korúak számának csökkenésével szükség lesz-e arra, hogy az idősek közül többen maradjanak gazdaságilag aktívak 65 éves koruk után is.
„Az állam egészen biztosan erre fog törekedni” – mondta Vasić.
A demográfus szerint azok az országok, amelyek hosszú távon tervezik gazdasági és társadalmi fejlődésüket, már most foglalkoznak azzal, hogyan lehet enyhíteni az elöregedés munkaerőpiaci következményeit.
Az egyik lehetséges megoldás a nyugdíjkorhatár fokozatos emelése és az idősebb korosztály gazdasági aktivitásának növelése.
Vasić szerint további munkaerő-tartalékot jelentenek azok az 50 év felettiek, akik jelenleg nincsenek a munkaerőpiacon, valamint a nők gazdasági aktivitásának további növelése.
Egy másik lehetőség a rugalmasabb nyugdíjba vonulás, vagyis hogy az ember a nyugdíjfeltételek teljesítése után ne egyik napról a másikra hagyja el a munkaerőpiacot.
„Még akkor is, amikor valaki életkora és szolgálati ideje alapján teljesíti a nyugdíjazás feltételeit, a munkaerőpiacról való kivonulás lehetne fokozatos. Vagyis azok, akik elmúltak 65 évesek, ha ezt szeretnék, és szellemileg, illetve fizikailag is képesek rá, bizonyos mértékben tovább dolgozhatnának, amennyire azt képességeik vagy szükségleteik lehetővé teszik” – magyarázta.
„Az időskor feminizálódása”
A 65 évnél idősebb népesség 56,8 százaléka nő, ami a férfiak és nők várható élettartama közötti különbségre is ráirányítja a figyelmet.
Vasić szerint ennek oka, hogy a nők gyakorlatilag minden népességben átlagosan tovább élnek.
Bár átlagosan több fiú születik, mint lány – száz lányra mintegy 105–107 fiú jut –, a férfiak magasabb halandósága miatt 40 éves kor körül nagyjából kiegyenlítődik a két nem létszáma.
Ezt követően azonban a különbség egyre inkább a nők javára nő.
„Ahogy öregszik a társadalom, megjelenik az úgynevezett időskori feminizáció. A különbségek különösen a 65, 70, 80 vagy 85 éves korosztályokban láthatók: minél idősebb korcsoportról beszélünk, annál nagyobb az aránytalanság” – mondta Vasić.
Mikor kezdődik valójában az időskor?
Különösen érdekes adat, hogy aki Szerbiában megéri a 65. életévét, átlagosan még 16,6 évnyi életre számíthat, ebből 11,8 év lehet egészségben eltöltött idő.
Vasić elmondta, hogy a várható élettartamot minden egyes életkorra külön ki lehet számítani.
A várható élettartam egy hipotetikus mutató, amelyet a halandósági táblák alapján számítanak ki, és azt mutatja meg, hogy egy adott életkorú személy átlagosan még hány életévre számíthat.
