Továbbra is 5,75 százalékon tartja az irányadó alapkamatot a Szerb Nemzeti Bank. Változatlan maradt a betéti és a hiteloldali rendelkezésre állás kamata is, amelyek továbbra is 4,5, illetve 7 százalékot tesznek ki.
A döntés meghozatalakor a jegybank figyelembe vette az infláció alakulását, valamint a nemzetközi környezetből eredő kockázatokat, mindenekelőtt a kőolaj, a földgáz és a villamos energia árának emelkedését, írja a Blic Biznis.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az energiaárak emelkedése növeli a kockázatokat
Az éves infláció augusztusban 2,2 százalék volt, miután júliusban 1,9 százalékot mértek. A Szerb Nemzeti Bank arra számít, hogy szeptembertől az infláció négy százalék körül alakul, részben a tavalyi alacsony összehasonlítási alap miatt, amikor még érvényben volt a kereskedelmi árrések korlátozásáról szóló rendelet.
Az augusztusi előrejelzés szerint az infláció a következő két évben a jegybank által meghatározott célsávon belül maradhat, ugyanakkor az elhúzódó energiaválság és más nyersanyagok drágulása miatt megnőtt a további áremelkedés kockázata.
A kőolaj világpiaci árának emelkedése eddig csak korlátozott mértékben jelent meg a szerbiai üzemanyagárakban, amit a jövedéki adó csökkentése és a rendelkezésre álló tartalékok felhasználása tett lehetővé.
A jegybank azonban figyelmeztetett, hogy a közel-keleti konfliktus elhúzódása tovább növelheti a termelési és szállítási költségeket, valamint zavarokat okozhat az ellátási láncokban.
Idén legalább 3,2 százalékos gazdasági növekedés várható
Az év első felében a gazdasági aktivitás 3,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában mért szintet. A növekedéshez legnagyobb mértékben a szolgáltatási ágazatok járultak hozzá.
A Szerb Nemzeti Bank előrejelzése szerint az idei gazdasági növekedés legalább 3,2 százalékos lehet, jövőre pedig 4,5 százalék körül alakulhat. A növekedés fő hajtóereje várhatóan a belföldi fogyasztás és a beruházások lesznek.
A jegybank továbbra is óvatos monetáris politikát folytat, miközben igyekszik fenntartani a dinár árfolyamának viszonylagos stabilitását.
Amennyiben az energiaárak emelkedése a vártnál erőteljesebben gyűrűzik át más termékek és szolgáltatások áraiba, illetve hatással lesz az inflációs várakozásokra, a jegybank kész valamennyi rendelkezésére álló eszközzel beavatkozni.
Az irányadó alapkamat meghatározásáról szóló következő ülést 2026. november 12-én tartják.
