Az elmúlt években az időjárás egyre gyakrabban okoz meglepetéseket a hirtelen hőmérséklet-változásokkal, a nagy mennyiségű csapadékkal és a jelentős anyagi károkat okozó, heves viharokkal. Az évszakok közötti átmenet olykor úgy tűnik, mintha néhány óra alatt menne végbe. De vajon végleg eltűnt a tavasz és az ősz?
Nedeljko Todorović meteorológus a Puls Srbije vikend című műsorban beszélt arról, milyen idő vár ránk a következő időszakban és mikor hullhat le az első hó.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Az ősz első fele meleg, a középső része hűvösebb, a vége, vagyis a november pedig hideg. A lényeg az, hogy az időjárás változásai – legyen szó gyakoribb esőről vagy akár novemberi havazásról – nem egyenletesen, napról napra, fokozatosan következnek be” – mondta Nedeljko Todorović. Mint elmagyarázta, a légköri cirkuláció, a ciklonok és anticiklonok váltakozása, valamint a légnyomás és a felhőzet változásai okozzák a hőmérséklet hirtelen ingadozásait.
Ősszel egyre gyakoribbak a lehűlések
A meteorológus szerint a következő időszakot a melegebb és hidegebb napok váltakozása jellemzi majd. Azt is elmagyarázta, mi várható a vénasszonyok nyarának elmúltával.
„A hideg levegő ma északabbra húzódott, az újabb hideg légtömeg azonban még csak most érkezik. Közben egy mediterrán ciklon felhőket és esőt hoz, a déli légáramlás pedig ismét felmelegedést okozott. Éjszaka azonban újra észak felől érkezik hideg levegő, ezért holnap akár tíz fokkal is hidegebb lehet, mint ma” – mondta Todorović a Kurir TV-nek.
Hozzátette, hogy az ilyen melegedési és lehűlési periódusok az ősz jellegzetes velejárói. Kivételt jelenthet a vénasszonyok nyara, amikor az időjárás akár hét-tíz napon keresztül is stabil maradhat.
„Minden újabb felhősödés és lehűlés alacsonyabb hőmérsékleteket hoz majd. Bár a melegebb és hidegebb napok váltják egymást, összességében a hőmérséklet fokozatosan csökken, az évszaknak megfelelően” – mondta.
A meteorológus a következő napok időjárás-előrejelzéséről és az esetleges újabb felmelegedésről is beszélt.
„Éjszaka és holnap hideg levegő érkezik, ezért a legtöbb helyen 7–10 fokkal lesz hidegebb a maihoz képest. Ez az időjárás a jövő hét nagy részében, október 12-től, hétfőtől október 15–16-ig fennmarad.
A legmagasabb hőmérsékletek 20 fok alatt maradnak, többnyire 14–19 fok között alakulnak. A felhőzet miatt az éjszakai minimumok valamivel magasabbak lesznek. Változóan felhős időre számíthatunk, csapadék pedig csak nagyon kis mennyiségben várható, elsősorban Szerbia déli és délkeleti részén. Belgrádban nagyon kicsi az esély arra, hogy rövid ideig eső essen.
Fokozatosan közeledik a tél
Október 18. és 20. között ismét enyhe felmelegedés várható, a legmagasabb hőmérséklet elérheti a 20–21 fokot. Ezek azonban csak rövid melegebb időszakok lesznek. A melegebb és hidegebb napok váltakozása folytatódik, és fokozatosan közeledünk a télhez” – magyarázta a meteorológus.
Ezzel együtt pedig egyre ritkábbak lesznek a záporok, míg a csapadék hosszabb ideig tart: az eső akár több órán át, sőt egy-két napig is eshet.
A meteorológus kiemelte, hogy a csapadék jellegéből ítélve valószínűleg már beléptünk az év hideg felébe. Szerbiában és a Balkán belső területein egyre kevésbé jellemzők a záporok és a zivatarok, bár a legdélibb területeken még előfordulhatnak. A továbbiakban inkább tartós, csendes eső várható.
Ezzel szemben a Földközi-tenger térségében, vagyis Olaszország, az Adriai-tenger és az Égei-tenger felett egyre gyakoribbá válnak a záporok és zivatarok.
„Amikor ezek a jelenségek a Földközi-tenger térségébe helyeződnek át, az egyik jele annak, hogy belépünk az év hideg felébe” – mondta Todorović.
Milyen időjárás várható október végéig?
A meteorológus arra figyelmeztetett, hogy továbbra is hiányoznak a jelentősebb csapadékot hozó időjárási rendszerek. Elmagyarázta, hogyan alakulhat az időjárás a következő hetekben.
„Sajnos hosszú száraz időszak van mögöttünk, ezért esőből és vízből is hiány van. Egyelőre nem látszik olyan komoly időjárási változás, amely több napon át tartó, jelentős mennyiségű csapadékot hozna, és legalább valamelyest javítana a helyzeten. Ez különösen a mezőgazdaság szempontjából fontos, hiszen a talaj száraz, miközben közeledik az őszi vetés időszaka” – magyarázta Nedeljko Todorović.
Hozzátette, hogy egyelőre nem várható ilyen változás, mivel a ciklonok többnyire északabbra, Skandinávia felé vonulnak, vagy a Földközi-tenger térségében maradnak. Emiatt október végéig nem látszik olyan jelentős időjárás-romlás, amely nagyobb mennyiségű esőt hozna.
„A csapadék tekintetében a következő időszakban nem kell piros vagy narancssárga riasztásokra számítani. A hőmérséklet sem jelent majd különösebb szélsőséget. A 14–18, illetve 19 fokos legmagasabb hőmérsékletek megfelelnek az év ezen időszakára jellemző átlagoknak. Jelenleg az átlagos maximum körülbelül 19 fok, majd ez fokozatosan csökken. Október végén az átlag már csak 15–16 fok körül alakul. Lassan belépünk az igazi őszbe” – mondta.
Kik érzik meg leginkább a hirtelen időjárás-változásokat?
A meteorológus arról is beszélt, mely embercsoportok érzékelhetik leginkább a hirtelen lehűlés egészségre gyakorolt hatásait.
„Az időjárás változásait leginkább az időjárás-érzékeny emberek, vagyis a meteoropaták érzik meg, különösen közvetlenül az időjárási fordulat előtt. Amikor feltámad a déli szél, és emelkedni kezd a hőmérséklet, sokan tapasztalnak különféle panaszokat. Amikor átvonul a légköri front, és megérkezik az eső, gyakran enyhülnek ezek a tünetek.
Ez nem kizárólag a meteorológiai paraméterekkel függ össze, hanem a légkör ionizációjának változásával is, amely kapcsolatban áll a légkör szerkezetével” – magyarázta.
Todorović szerint ezek a tényezők összefüggenek egymással, az emberek pedig leginkább az időjárási körülmények változásain keresztül érzékelik a hatásukat.
Mikor érkezik meg az eső Szerbiába?
A meteorológus elmondta, hogy a csapadékzóna jelenleg Dél-Magyarország, Szlavónia és Nyugat-Bosznia felett található. Az éjszaka folyamán Kelet-Bosznia felé vonul tovább, Szlavónia felől pedig Vajdaságba és Belgrádba érkezik. Másnap dél és délkelet felé halad tovább Szerbián keresztül.
„Az ismertetett időjárási helyzet körülbelül 14 órára vonatkozik. Ezt megelőzően a csapadék eléri Vajdaságot és a Magyarország felé eső területeket. Délután a felhőzet délkelet felé húzódik vissza.
Vajdaságban az esőnek késő délelőttre, Belgrádban pedig 13–14 óra körül kell elállnia. Először gyenge eső várható, a csapadék mennyisége pedig nem lesz jelentős. Ezért úgy gondolom, hogy a térképen feltüntetett zivatarjelzések nem teljesen indokoltak, mivel a várható csapadék jóval gyengébb lesz” – mondta.
Mikor eshet le az első hó?
Bár már most találgatások folynak arról, milyen lesz az idei tél, Nedeljko Todorović meteorológus elmagyarázta, mikor jelenhet meg az első hó, és miért kell fenntartásokkal kezelni a hosszú távú előrejelzéseket.
„Az első havazás szempontjából tájékozódási pontként november 24-ét vehetjük alapul. Ekkor hozzávetőlegesen egyenlő az esélye annak, hogy nem lesz hó, illetve annak, hogy lesz. E dátum előtt nagyobb a valószínűsége annak, hogy nem havazik, utána viszont fokozatosan nő a havazás esélye” – mondta.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ilyen hosszú időszakra nem készíthető megbízható előrejelzés. A különböző források eltérő érvekre támaszkodnak, egyesek pedig csupán más előrejelzéseket vesznek át. Ezért az ilyen jellegű bejelentéseket nem szabad fenntartások nélkül elfogadni, mivel megbízhatatlanok lehetnek.
„Nálunk télen általában az esős, havas és száraz időszakok, valamint a köd váltják egymást. Ez jellemző a mi telünkre” – összegezte Todorović meteorológus.
Fotó: Pixabay

