A legutóbbi, 2022-ben megtartott nemzeti tanácsi választások előtt 23 nemzeti kisebbségi közösség külön választói névjegyzékében csaknem félmillió személy szerepelt. Négy évvel később, a november 8-ára kiírt új választások előestéjén ez a szám alig változott: az augusztus 19-i adatak szerint ezekben a nyilvántartásokban 477 886 személyt regisztráltak.
A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény előírja, hogy a nemzeti tanácsi választásokat kétféleképpen lehet megtartani – közvetlenül vagy elektori gyűlés útján.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ahhoz, hogy a nemzeti tanácsok tagjainak megválasztása közvetlenül történhessen – vagyis a kisebbségi önkormányzati testület képviselőit a közösség tagjai közvetlenül választhassák meg –, a feltétel az, hogy a nemzeti kisebbség külön választói névjegyzékébe a legutóbbi hivatalos népszámláláson az adott kisebbséghez tartozónak vallott személyek több mint 40 százalékának be kell lennie jegyezve. Ha ez nem teljesül, a választásokat közvetve, azaz elektori gyűlés útján tartják meg.
Négy évvel ezelőtt 19 nemzeti közösség volt jogosult közvetlen választás megtartására, és 456 199 választópolgár vett részt benne közvetlenül, míg 45 110-en elektorokon keresztül, közvetve éltek jogukkal – ez 4 kisebbség (a gorán, a macedón, a horvát és a montenegrói) esetében volt így. A nemzeti tanácsok új összetételének megválasztására idénnovember 8-án kerül sor. Ezen ugyancsak 23 közösség vesz részt, amelyek közül 21 teljesíti a közvetlen választás feltételeit, míg a goránok és az oroszok elektori gyűlés útján választják meg tanácsaikat – írja a Magločistač.
Hogyan szerezhető meg a nemzeti tanácsi választásokon való részvétel joga?
A nemzeti tanácsi választásokon való részvétel joga azzal a feltétellel valósul meg, ha a személy be van jegyezve az általa képviselt kisebbség külön választói névjegyzékébe. Ez a jog tehát nem jár automatikusan.
A külön választói névjegyzékbe való regisztrálás önkéntes, és kizárólag egyéni kérelemre történik. Az eljárás során a kérelmező az előírt formanyomtatványon írásbeli nyilatkozatot nyújt be erről a lakóhelye, illetve a belső menekültek esetében a tartózkodási helye szerinti községi vagy városi közigazgatásnál. Miután az igazgatási szerv az egységes választói névjegyzékbe való betekintéssel ellenőrzi a választójog általános feltételeit, határozatot hoz a regisztrációról vagy a kérelem elutasításáról.
A külön választói névjegyzékbe nem kell minden egyes választás előtt újra jelentkezni; a bejegyzés és az esetleges módosítások az egész év során folyamatosan zajlanak, a névjegyzékeket pedig 15 nappal a szavazás előtt zárják le.
Minden nagykorú állampolgár csak egyetlen külön választói névjegyzékben szerepelhet, és bejegyzését az illetékes városi vagy községi közigazgatásnál, illetve a külön választói névjegyzéket ellenőrző online portálon ellenőrizheti.
A CeSID adatai szerint 2010-től – amikor Szerbiában az első közvetlen választásokat tartották 16 nemzeti tanács esetében – 2022-ig a regisztrált választók száma jelentősen növekedett a görögöknél, az askaliaknál, az egyiptomiaknál, az albánoknál, a bosnyákoknál és a romáknál, míg ugyanebben az időszakban a magyaroknál, a szlovákoknál, a vlachoknál, a ruszinoknál és a bunyevácoknál csökkent. A magyaroknál, Szerbia legnépesebb nemzeti kisebbségénél ez a szám 12 év alatt több mint 22 000-rel lett kevesebb.
2022-ben 116 406, 2026. augusztus 19-én 107 090 személy szerepelt a magyar kisebbségi választói névjegyzékben, ami 8 százalékos csökkenést jelent.
Az új regisztrációk a névjegyzékekbe minden új választási ciklus előtt intenzívebbé válnak, amikor megszaporodnak a választóknak szóló felhívások is, hogy időben regisztráljanak a részvételi joguk érvényesítése érdekében. Minden új választási ciklust kísérnek azonban a külön választói névjegyzékekkel való visszaélések gyanúi is.
Stevović: A külön választói névjegyzék egy titkos lista
„A szerbiai montenegrói kisebbségi önkormányzat problémájának magva a külön választói névjegyzék. A választópolgárok köre az állam számára ismert, de azon nemzeti közösség számára nem, amelyből származik” – mondja a Magločistačnak Nenad Stevović lovćenaci politológus, a szerbiai montenegróiak első politikai pártjának és a nemzeti, kulturális és nyelvi identitás megőrzésére alakult Krstaš egyesületnek az alapítója.
Hangsúlyozza: évek óta komoly, a terepi tapasztalatokon is alapuló gyanú áll fenn arra vonatkozóan, hogy a választási folyamatok során a kormánypártok tagjait és szimpatizánsait szervezetten jegyezték be a montenegrói nemzeti kisebbség külön választói névjegyzékébe, hogy megteremtsék a Montenegrói Nemzeti Tanács ellenőrzéséhez szükséges választói bázist.
Közöttük – teszi hozzá – olyan emberek is vannak, akik korábban nem voltak aktívak a montenegrói nemzeti közösségben, semmilyen kapcsolatuk nincs az adott közösséggel, így kérdéses, hogy egyáltalán hozzá tartoznak-e. Emellett olyan állítások is léteznek, amelyek szerint egyes polgárok anélkül kerültek be a külön választói névjegyzékbe, hogy tudtak volna róla.
Véleménye szerint a montenegrói nemzeti kisebbség választói névjegyzéke alapos felülvizsgálatot igényel. Amíg azonban ez a lista zárt – teszi hozzá –, a montenegrói közösség nem tud válaszolni arra az alapvető kérdésre: hány montenegrói van valójában a montenegrói nemzeti kisebbség külön választói névjegyzékében, amely így titkos lista marad.
Papuga: A hatalom egyes nemzeti közösségeknek segít
Stevović ezen állításainak egy részét megerősíti Olena Papuga is, a Ruszin Nemzeti Tanács tagja, valamint az Emberi és Kisebbségi Jogi Minisztérium korábbi államtitkára:
A Magločistačnak elmondta: a szerbiai hatalom egyes nemzeti közösségeknek segítséget nyújt a személyek külön választói névjegyzékbe történő bejegyzésénél, ez az egyik módja lehet a létszámuk ellenőrzésének.
Papuga manipulációnak tartja azt is, hogy a szavazóhelyiségekben lévő választási bizottságok tagjait a helyi önkormányzat választja ki, amely a kormánypárt soraiból ültet oda embereket, mivel a kis és ellenzéki listák nem képesek minden szavazóhelyiségbe saját megfigyelőt biztosítani.
„Đurđevón, amely a harmadik legnagyobb ruszin település, 2022-ben olyan listám volt, amely nulla szavazatot kapott. A listán volt egy ember, aki megerősítette, hogy saját magára szavazott, majd utána rengetegen kerestek meg, akik szintén azt mondták, hogy a mi listánkra szavaztak. Elmentem a Köztársasági Választási Bizottságba (RIK), kinyitották a zsákot, és 58 olyan szavazólap volt benne, amelyen az én Együtt Vajdaságért nevű listám volt bekarikázva. Ezt követően ezt letörölték, és érvénytelennek nyilvánították. Még jegyzőkönyvet sem kaptam. Ugyanakkor az SNS-nek 91 olyan szavazólapja volt ugyanezzel a helyzettel, és azokat érvényesnek fogadták el” – szemlélteti a problémát Olena Papuga.
A lehetséges visszaéléseket jelentéseiben a CeSID is rögzítette. A 2018-as választásokon például jegyeztek fel olyan eseteket, amikor az egyes nemzeti kisebbségek külön választói névjegyzékében olyan személyek szerepeltek, akik – a választási szereplők állításai szerint – nem tartoztak az adott kisebbségi közösséghez, illetve egy nemzeti kisebbség egyes tagjait egy másik nemzeti kisebbség külön választói névjegyzékébe jegyezték be.
Jegyeztek fel olyan eseteket, amikor a polgárok a szavazás napján nem találhatták meg a nevüket a szavazóhelyiségi kivonatban, vagy az adataikat hibásan vitték be, ami megakadályozta vagy megnehezítette választójoguk gyakorlását.
Ami a nemzeti kisebbségek választói névjegyzékbe való bejegyzésének nemzetközi sztenderdjeit és jó gyakorlatát illeti, az olyan intézmények, mint a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) által szorgalmazott fő trend az adatok teljes automatizálása és integrációja, nem pedig a különálló etnikai regiszterek vezetése – hangsúlyozza Emilija Orestijević (CeSID).
Fotó: 021.rs
