Kollai István történész, kutató tölti be a határon túli magyarokért felelős helyettes államtitkári tisztséget, aki a szlovákiai Új Szónak adott interjúban a nemzetpolitikai tervekről és várható változásokról beszélt részletesebben – elsősorban Felvidékkel kapcsolatosan.

Mint mondta, érdekli a közpolitika és hogy a magyarságpolitika hogyan tudna minél inkább strukturált, adatalapú megközelítésre építeni, amit szeretne a gyakorlatba átültetni.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal

„Az anomáliák látszanak a nemzetpolitikában. Személyes függőségi viszonyok, diszkrecionális és patronázs-alapú döntések dominálnak az elmúlt rendszerben, a sporttámogatás és a média is szomorú történet. A belső elvárás rövid távon ezeknek a kiegyensúlyozása, rendbetétele. Középtávon pedig az lenne a cél, hogy a régi struktúrákat helyettesítsük pályázatokkal, hosszabbtávú szerződésekkel, legyen átlátható a pénzügyi és szakmai teljesítés” – mondta Kollai, kiemelve, hogy ezt Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is szorgalmazza.

Kollai elmondta, hogy máris zajlik egy jogi és szakmai átvilágítás, melyből egyfajta problématérkép rajzolódik ki, és miközben tanulják, mit hogyan lehet csinálni, az is látszik már, hogy egyes pontokon komoly kiigazítások, mély változások kellenek, például a sport és média terén.

„Nyilván nem ideális a közvéleménynek az információhiány, de azelőtt, hogy végleges döntések születnének, szerencsétlen lenne kommunikálni a változásokat. Koncepcionális munkaanyagokat teszünk le az asztalra, és annak mentén születnek az olyan konkrét döntések, mint a most megjelent új médiapályázat: az eddigi gyakorlattól eltérően, ami egy-egy médiának adott horribilis összegeket miközben másokat megpróbált kiéheztetni, most minél objektívebb olvasottsági, idézettségi és cikkírási adatok alapján kerül kiosztásra az adott pályázati összeg. Ez jól mutatja, hogy a kijárásos világ felől próbálnánk elmozdulni intézményesített kapcsolatok felé. Eddig nem is volt médiapályázat, hanem egyedi kérelmek alapján kapott egy klientúra óriási támogatást. Egy ilyen kiegyensúlyozott rendszert ráadásul jóval olcsóbban lehet működtetni, rengeteg pénz folyt el a magyarságpolitika címszó alatt. Ez nagy teher is most nekünk: érvelnünk kell, hogy a határon túlra kerülő pénz nem felesleges, hogy jól is tud hasznosulni, és hogy a határon túli közösségek révén tud Magyarország jobban mozogni Közép-Európában” – részletezte a helyettes államtitkár.

Neveket nem említett, de mint megjegyezte, a média és a sport területén olyan struktúrák működnek, amit nem tudnak fenntartani, s akik korábban stabilan támogatásokat kaptak a projektek alacsony társadalmi hatása ellenére, azok automatikus támogatásával nem számol a minisztérium.

Hozzátette, ettől függetlenül a pályázatokban a részvételiség elve, a társadalmi bevonódás erősítése fontos szerepet játszhat. A határon túli magyarságban több életerő van, mint látszik, jelentette ki Kollai, aki szerint például az autokrata struktúrák miatt ez az energia korábban több okból sem jöhetett ki, de ha a jövőben jól osztják el a támogatásokat, visszajöhet a lendület.

Ehhez kapcsolódóan még elmondta, ha egy múltbéli projektről kiderül, hogy nem eléggé hatékony, annak biztosan lesz következménye, hiszen az egyik fő vállalásuk a múltbeli programok szakmai átvilágítása, illetve egy jövőbeli szakmai monitoring kialakítása. A szakmai átvilágításkor szeretnék elkerülni a kollektív büntetés érzetének kialakulását, vagy valamilyen erkölcsi fölény érzékeltetését, de mint mondta, az ügyeket jogászok is vizsgálják, és ahol visszaélés történt, ott jogi lépéseket is kell tenni, emellett pedig a nagy, strukturális problémákra szeretnének rávilágítani.

A Bethlen Gábor Alap által nyújtott támogatások kapcsán is lesznek változások, átalakítások, jelentette ki.

„A kormányváltás mindenképp jelent változást a működésében. A kétszer mérsz, egyszer vágsz elven először a futó kiírások működését szeretnénk megnézni. A Határtalanul pályázatairól, ösztöndíjprogramok nyertesei kapcsán például kérünk kiértékeléseket, elemzéseket. Azt biztosan tudom mondani, hogy a BGA-n belül nagyon sok volt az egyedi kérelem. A jövőben két irányba változhatnak a finanszírozott programok: hosszabb távú fenntartói szerződésekkel működhetünk együtt bizonyos intézményekkel, vagy rövidtávú pályázatok útján” – mondta a helyettes államtitkár.

A kérdésre, hogy kik lesznek Felvidéken az új vezetés kiemelt partnerei, kivel szeretnének együttműködni, Kollai elmondta, mindenkivel, aki elfogadja az átlátható szabályokat.

„Igazából az lenne a cél, hogy a politikai képviselőkkel is kapcsolatban legyünk és amellett azokkal is, akik marginalizálva lettek, az utóbbi évtizedben nem jutottak kellő forrásokhoz és támogatásokhoz, kiszorították őket a szélre. Ők nem ott vannak, ahol a helyük, vagy amire a képességeik alapján hivatottak, velük mindenképp szeretnénk szorosabban együttműködni. Az, hogy valakivel együtt dolgozunk, tárgyalunk, találkozunk, nem jelenti feltétlen azt, hogy az eddig ismert működésükkel is egyetértünk. Sokkal könnyebb az együttműködés, ha a másik oldalon is látunk önreflexiót. Ezt a szlovákiai magyar politikában jobban látni, mint például Erdélyben” – jegyezte meg Kollai. Hozzátette, ők a társadalmi célokat, a határon túl élőket tartják szem előtt, mert ha erősödik a társadalmi témákba való bevonás, akkor az embereknek is nagyobb hite lesz abban, hogy érdemes beleszólni a dolgokba, ez pedig magasabb választási részvételhez vezet.

Kollai István (Fotó: Facebook)