Minél több embernek kellene szavaznia október 25-én – ez az egyike azon kevés üzeneteknek, amelyeket a két legnagyobb rivális, a Szerb Haladó Párt (SNS) és az Egyetemista lista képviselői is megfogalmaztak a közelgő választások előtt.
Ugyanakkor felmerül a kérdés: mi számít magas részvételnek Szerbiában, és hogyan mérik azt – százalékban vagy abszolút számokban?
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„A választói névjegyzékben jelenleg 6 450 523 ember szerepel, de a közvélemény-kutatók becslései szerint Szerbiában nehezen található 4,8–4,9 milliónál több ténylegesen jelen lévő szavazó. Ha négymillió ember megy el szavazni, az a szavazásra jogosult, jelen lévő lakosság 82–83 százalékát jelenti, ami lenyűgöző szám. Még azokban az országokban is, ahol a szavazás kötelező, ritka az ilyen magas részvétel” – mondja Ivo Čolović, a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) programigazgatója.
Aleksandar Vučić, a SNS listavezetője nyilatkozataiban magas részvételi arányt remél, és az Egyetemista lista képviselői is azt hangsúlyozzák, hogy a terepi kampánnyal a lehető legtöbb emberhez szeretnének eljutni.
A többpártrendszer szerbiai visszatérése óta a legmagasabb részvételt az első, 1990-es többpárti választásokon (71,5%), valamint 2000 szeptemberében (74,4%) regisztrálták, amikor is megbukott Slobodan Milošević rezsimje – írja a szrb BBC.
Bár a választáson 18 lista vesz részt, a választások előtti hangulatot gyakran népszavazási jellegűként írják le, éles polarizációval az SNS körüli lista és az Egyetemista lista között. „Ez egy olyan helyzet lehet, amelyben mintegy négymillió embert láthatunk a szavazóhelyiségekben. Ez a részvétel talán jobban kedvez azoknak a politikai opcióknak, amelyek eddig nem vettek részt a választásokon, és kevésbé azoknak, amelyek fegyelmezett, rendszeresen szavazóbázissal rendelkeznek” – véli Čolović.
Legutóbb 2008-ban járult négymilliónál több ember az urnákhoz a parlamenti választásokon. „Akkor olyan fontos témák mozgósították az embereket, mint az Európai Unióhoz való csatlakozás és a Stabilitási és Társulási Megállapodás” – magyarázza a CeSID programigazgatója.
Választási részvétel Szerbiában a 21. században
| Időpont | Választás típusa | Részvételi arány |
| 2000. szeptember | Parlamenti választások / Elnökválasztás (1. forduló) | 74,4% / 71,6% |
| 2000. dec. – 2001. jan. | Parlamenti választások | 57,64% |
| 2002. szeptember | Elnökválasztás | 55,50% |
| 2003. november | Elnökválasztás | 38,80% |
| 2003. december | Elnökválasztás | 58,75% |
| 2004. június | Elnökválasztás (1. forduló / 2. forduló) | 47,76% / 48,36% |
| 2007. január | Parlamenti választások | 60,62% |
| 2008. jan. – feb. | Elnökválasztás (1. forduló / 2. forduló) | 61,38% / 68,14% |
| 2008. május | Parlamenti választások | 61,35% |
| 2012. május | Parlamenti választások / Elnökválasztás | 57,80% / 57,77% |
| 2014. március | Parlamenti választások | 53,09% |
| 2016. április | Parlamenti választások | 56,07% |
| 2017. április | Elnökválasztás | 54,36% |
| 2020. június | Parlamenti választások | 48,93% |
| 2022. április | Parlamenti választások / Elnökválasztás | 58,60% / 58,62% |
| 2023. december | Parlamenti választások | 58,77% |
(Forrás: Köztársasági Statisztikai Intézet)
Milyen a fiatalok szerepe?
A 2024-es diáktiltakozások kezdetéig gyakran beszéltek a fiatalok politikai érdektelenségéről, amit részben igazolt a választásoktól való távolmaradásuk is. A korábbi választási ciklusokban az urnákhoz járuló fiatalok aránya statisztikailag jelentősen elmaradt az idősebb generációkétól, az elmúlt két évben mutatott aktivitásukat tekintve azonban arra lehet számítani, hogy október 25-én nagyobb számban vesznek majd részt a szavazáson.
„A fiataloknak időre van szükségük ahhoz, hogy kialakítsák a politikai viselkedés szempontjából releváns világképüket – ezt egyénileg kell megtenniük, nem csak a családon keresztül. Ezért a politikai kérdések csak fokozatosan, a tanulmányaik megkezdésekor vagy a munkába álláskor válnak valósággá számukra, míg a tinédzserek számára ezek többnyire lényegtelenek vagy távoliak” – nyilatkozta Bojan Todosijević politológus 2022-ben.
A fiatalok mellett a távolmaradók között gyakrabban találhatók szegényebbek és alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők – tette hozzá Todosijević.
Részvételi arányok a régióban
Az elmúlt években a Balkán egyes országaiban egyre kevesebben döntenek a szavazás mellett:
-
Boszna-Hercegovinában a 2026 októberi általános választásokon a választópolgárok 42 százaléka szavazott, ami rekordalacsony részvételnek számított.
-
Montenegróban is negatív trendet regisztráltak, ahol a legutóbbi, 2023-as parlamenti választásokon a szavazók 56,3 százaléka vett részt, ami szintén a legalacsonyabb arány 1990 óta.
-
Horvátországban egy évvel később a választók csaknem 62 százaléka szavazott, ami az egyik magasabb részvételi aránynak számított.
A régióval ellentétben a polgárok részvételi kedve kiemelkedően magas a skandináv országokban, ahol a választási ciklusok átlagos részvételi aránya 2000 óta 77 százaléktól felfelé mozog.
Néhány országban – például Belgiumban, Luxemburgban és Törökországban – a szavazás kötelező, és a távolmaradásért pénzbírság jár.
