Bár a magas rangú állami tisztségviselők a nyár folyamán olcsóbb gyógyszereket ígértek a polgároknak, a statisztikák azt mutatják, hogy szeptemberben a gyógyszerek ára 7,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az állam ugyan átvállalta a költségek egy részét egyes vényköteles készítményeknél, mégis felmerül a kérdés: miért folytatódik a gyógyszerek drágulása Szerbiában?
A Nova ekonomija által megkérdezett közgazdászok eltérő magyarázatokat adnak – a gyógyszeripari vállalatok azon törekvésétől kezdve, hogy a hirtelen kieső hasznukat az intézkedések által nem érintett termékeken pótolják, egészen azon értékelésig, hogy a bejelentett árcsökkentés elsősorban politikai húzás volt.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Aleksandar Vučić, Szerbia volt elnöke a nyáron bejelentette, hogy a lakosságot segítő intézkedéscsomag részeként két lépést fogadnak el: az egyik a polgárok által fizetett önrész csökkentésére vonatkozik, amelyet egy évre korlátoznak, a másik pedig egy újabb vényköteles gyógyszercsoport bevonása, amelyek költségeinek egy részét az állam vállalja át.
Mint elmondta, az állam ezekre az intézkedésekre 12,3 milliárd dinárt (mintegy 104,8 millió eurót) különít el – 80 millió eurót az önrész csökkentésére, a fennmaradó összeget pedig az új vényköteles gyógyszerekre. Az önrész mérsékléséről szólva kifejtette, hogy egyes készítmények ára 5000-6000 dinárról 2000 dinárra csökken. Példaként említett különféle vérnyomáscsökkentőket, cukorbetegség elleni szereket, antibiotikumokat és egyéb orvosságokat, amelyeknél az árak 200, 300 vagy 600 dinárról 50-180 dinárra esnek vissza. Bejelentése szerint azok a polgárok, akik korábban 15-45 százalékos önrészt fizettek, ezentúl 10 százalékot fognak, míg az 50-90 százalékos hozzájárulással rendelkezőknél az önrész 40 százalékkal csökken.
Nemsokkal ezután Đuro Macut miniszterelnök is bejelentette, hogy augusztus 17-től a biztosítottak 18 új vényköteles gyógyszerre válnak jogosulttá az állam terhére. Macut kiemelte, hogy a gyógyszerlistára 16 új orális véralvadásgátló kerül fel, amelyeket az agyvérzés (stroke) és a szisztémás embólia megelőzésére használnak nem-billentyű eredetű pitvarlebegésben szenvedő betegeknél, valamint a mélyvénás trombózis és a tüdőembólia kezelésére és kiújulásának megelőzésére.
Ennek ellenére a Köztársasági Statisztikai Intézet (RZS) hivatalos adatai azt mutatják, hogy a gyógyszerek ára egy év alatt emelkedett. Szeptemberben a gyógyszerek a 2025 félévi, azonos időszaki árakhoz képest 7,8 százalékkal drágultak. A gyógyszerek mellett drágultak a gyógyászati segédeszközök, a képalkotó diagnosztikai vizsgálatok, valamint a laboratóriumi szolgáltatások is.
Azt természetesen figyelembe kell venni, hogy az állami intézkedések a betegek által bizonyos gyógyszerekért fizetendő önrész csökkentésére vonatkoznak, miközben a statisztikai adatok a gyógyszerek teljes piaci árának egyéves növekedését mutatják.
Dragovan Milićević közgazdász elmagyarázta, hogy a gyógyszerek drágulása azért következett be, mert a gyógyszeripari vállalatok nagyobb profitot kívántak biztosítani azokon a készítményeken, amelyeket nem érintett a kormányrendelet.
Božo Drašković közgazdász úgy véli, hogy az olyan állami lépések, mint a gyógyszerárak hirtelen csökkentése, nem hozhatnak megfelelő eredményeket.
„Ez nem is intézkedés volt, hanem propaganda, a polgárok puszta félrevezetése. Vučić semmilyen finanszírozási modellt nem mutatott be arra vonatkozóan, hogyan fogják ezt finanszírozni” – nyilatkozta Drašković a lapnak.
Szerinte az olcsóbb gyógyszerek bejelentése puszta marketingtrükk volt, és az államnak a gyógyszeripar kontextusában egyetlen dolga lenne: a piaci verseny biztosítása – nem pedig a „populista intézkedések” alkalmazása.
