Magyar Bálint magyar szociológus, politológus és volt politikus – aki a korábbi miniszterelnök, Orbán Viktor alatti Magyarországot maffiaállamként írta le – az N1-nek értékelte a Szerbiában kialakult helyzetet. Szerinte a különbség Magyarországhoz képest a választási rendszerben rejlik, valamint abban, hogy a szerbiai politikai színtéren megjelent egy új erő, amely hozzájárulhat a változásokhoz.
„Magyarországon ez nagyon nehéz volt, mert 106 egyéni választókerületünk volt. 106 jelöltet kellett kiállítanunk, és mindegyikben »mikrokampányt« kellett folytatnunk. Ez nagyon sikeresnek bizonyult, mert az embereknek már elegük volt az Orbán-rendszerből. A 106 választókerületből a Tisza Párt jelöltjei 96-ban győztek. Itt, amennyire tudom – bár nem vagyok teljesen biztos benne –, pártlisták vannak, ami egyszerűbb. Másrészt a hasonlóság a régi ellenzéki pártok hiteltelenítésében rejlik. Magyar Péternek semmi köze nem volt hozzájuk, sőt visszautasított minden kapcsolatot a régi ellenzéki pártokkal, amelyek a bűnszervezet részét képezték. Itt úgy tűnik számomra, hogy a három fő ellenzéki párt támogatja az egyetemisták által vezetett listát” – értékelte Magyar Bálint.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Ezért tudott a Fidesz a korábbi politikai pártok 2008 és 2010 közötti gazdasági, erkölcsi és politikai összeomlása után a parlamenti mandátumok több mint kétharmadát megszerezni. Így tettek szert alkotmányozó hatalomra, vagyis gyakorlatilag sikerült monopolizálniuk a politikai hatalmat” – magyarázza Magyar.
Hozzátette azonban, hogy „itt nem csupán autokráciáról vagy az autokrácia kiépítésének kísérletéről van szó – mint amilyen például Lengyelországban volt”.
Hogyan számolható fel a „maffiaállam”
Arra a kérdésre, miként sikerült a magyaroknak felszámolniuk a maffiaállamot, Magyar kiemelte, hogy a legfontosabb dolog az új nyelv megteremtése volt.
„A régi ellenzéki pártok a bűnszervezet részei voltak. A Fidesz uralkodása alatt az ellenzéki pártokat vagy elmarginalizálták, vagy »megszelídítették« és elkorrumpálták, vagy pénzügyileg tönkretették. Emellett maga a Fidesz is hozott létre álellenzéki pártokat. Ugyanakkor a COVID-járvánnyal kezdődően egyrészt gazdasági stagnálás következett be, másrészt a Magyarországnak szánt EU-s forrásokat felfüggesztették, ami gazdasági válsághoz vezetett. Ezt a gazdasági válságot erkölcsi válság is kísérte. Kirobbant az úgynevezett kegyelmi botrány, amikor megpróbálták tisztára mosni azokat a személyeket, akik gyermekotthonokban pedofil bűncselekményeket követtek el. Ez egyfajta vákuumot hozott létre: megvolt az igény a rendszerváltásra, de nem volt megfelelő politikai kínálat, amely ezt betöltötte volna” – mondta Magyar.
Szavai szerint a jelenlegi miniszterelnök, Magyar Péter gyakorlatilag a létrejött vákuumba lépett be, és megalakította az új mozgalmat, a Tiszát, miközben az összes többi ellenzéki párt gyakorlatilag összeomlott, és nem tudott részt venni ebben az új küzdelemben.
Arra a kérdésre, hogy milyen szerepet játszott a média ebben az egészben, rámutatott, hogy Orbán alatt a hagyományos médiát teljesen foglyul ejtették, de a közösségi média rendkívül fontos szerepet játszott a hatalomváltásban.
„Ami különösen érdekes volt, hogy a kisebb településekre összpontosított, ahol az idősebb, szegényebb és alacsonyabb iskolai végzettségű emberek már a Fidesz valódi bázisát alkották. Ugyanakkor a liberális és a baloldali szavazók is megértették, hogy Budapest sorsa a falvakban dől majd el – hogy az értelmiségiek sorsáról az általános iskolai végzettségűek, a középosztály sorsáról pedig a szegények fognak dönteni. Így jött létre az a szövetség, amelyben a Tisza Párt támogatóinak 43 százaléka liberálisnak, 22 százaléka baloldalinak, és mindössze 11 százaléka vallotta magát jobboldali konzervatívnak” – emelte ki Magyar Bálint.
Rámutatott, hogy az emberek összefogtak azzal a céllal, hogy legyőzzék a maffiaállamot.
„Ugyancsak nagyon fontos, hogy Magyar Péter a kommunikációjában visszaszerezte a nemzeti szimbólumokat. Ez nem nacionalista, hanem nemzeti retorika volt – az az üzenet, hogy Magyarország nem olyan ország, amelynek maffiaállamként kellene működnie” – szögezte le.
„Ez azt jelenti, hogy módosíthatják az Alkotmányt, leválthatják az intézmények vezetőit – mint például az államfőt, a legfőbb ügyészt vagy a bíróságok elnökeit –, akiknek kinevezéséhez és megválasztásához egyébként a képviselők kétharmadának szavazatára van szükség. Ezért nagyon optimista vagyok ebben a kérdésben, mert a magyarországi rendszerváltásnak három pilléren kell nyugodnia. Az első az alkotmányos állam megteremtése, ahol a jövő szempontjából kulcsfontosságú az arányos választási rendszer bevezetése. A második pillér a maffiaállam lebontása. A harmadik pillér az Oroszországtól való függőségünk felszámolása, mivel Orbán Putyin kliense volt, akit Putyin gyakorlatilag zsarolt, és akivel gyanús ügyei is voltak” – értékelte Magyar Bálint.
Szavai szerint Magyarországon megérett a felismerés, hogy ha Orbán hatalmon marad, az ország jövője az Oroszországhoz való további közeledés, a tőle való függőség növekedése, sőt esetleg az Európai Uniótól való eltávolodás felé vezetne.
Magyar megszüntette az állami propagandát
A médiát illetően Magyar elmondta, hogy a teljes állami propagandát megszüntették.
„Magyar Péter új kormánya nem használ közpénzeket propagandára. Ami az új közmédiát illeti, abban mindössze egyetlen interjút tettek közzé Magyar Péterrel. Vagyis nincs mindennapos, szüntelen propagandagépezet. Még azokat az eszközöket sem használja, amelyeket Orbán alkalmazott, mint például a folyamatosan jelen lévő óriásplakátokat vagy a közmédiában való szüntelen hirdetéseket. Ehelyett Magyar Péter a fő kommunikációs csatornaként a közösségi hálózatokat használja, ami nagyon olcsó, és abba gyakorlatilag egyáltalán nem vonnak be közpénzeket” – mondta Magyar Bálint.
Fotó: N1

